NAPLÓK: weinberger Legutóbbi olvasó: 2024-05-11 21:40 Összes olvasás: 150743| 571. | [tulajdonos]: segéd? | Baltazár: még egy | 2016-11-29 09:18 | | Köszönöm ezt is. Nagy hiányosságom, hogy nem tudok latinul, de szerencsére ott van a megfejtés is. Felmerülhet talán a kétely, hogy vajon a "kell" önálló ige-e vagy segédige -- de végül is a segédmunkás is munkás, a segédfogalmazó is fogalmazó. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 570. | Baltazár: még egy | 2016-11-28 23:22 | - Kő tűz?
- Nem kő. Már ég.
- Lapis ignis?
- Non lapis. Iam caelum.
Diákos, népies, kedvesen bumfordi. És benne egy kétbetűs, mássalhangzóra végződő ige. Mintha azt mondanám: kell. De inkább nem úgy mondom. Üsse "kő".
| |
| 569. | [tulajdonos]: bingo | nélküled: igék | 2016-11-28 23:15 | | Köszönöm, értékes hozzájárulás. (Érdekes, hogy közülük kettőnek van tájjellegű változata is: nől és fől.) | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 567. | [tulajdonos]: igevég | 2016-11-28 13:58 | A magyar szótárakban az igéket a közmegegyezés szerint a legkevésbé ragozott, tehát kijelentő mód, tárgyatlan ragozás, egyes szám harmadik személyben tüntetik fel. A szócikk belsejében aztán előfordulhatnak az igék ettől eltérő alakban, akár szókapcsolatokban vagy példamondatokban is. Ha az utóbbit vesszük, nagyon sok igealak végződhet magánhangzóra, például felszólító módban (vigye, hozza) vagy tárgyas ragozásban (viszi, hozza). Az alapvető szótári alakban írt igék között azonban nagyon ritka a magánhangzóra végződő. Érdekes módon a legrövidebb igéink tartoznak ide: lő, sző, ró, rí. A sor legfeljebb néhány régies szavunkkal bővíthető: ví, hí.
Ezúttal is szívesen fogadok további példákat. | |
| 566. | [tulajdonos]: más | 2016-11-26 09:30 | - Nahát, tanácsos úr, nem kellett volna ilyen nagy költségekbe vernie magát!
- Mire gondol, nagyságos asszonyom?
- Hát arra a nagy csomag májra, vesére, tüdőre, pacalra, amit a címemre küldetett.
- Nagyságos asszonyom, én csak szerettem volna végre eltölteni Önnel egy igazi belsőséges estét. | |
| 565. | [tulajdonos]: fémes igék | 2016-11-25 16:33 | A fémeket jelölő magyar szavak közül nem is egyből lehet igét csinálni. Természetesen a legismertebb fém, a vas a legalkalmasabb erre:
vasal (textilanyagot simít hővel, nyomással)
bevasal (korábbi ígéretet, tartozást behajt)
kivasal (pénzt kicsal)
megvasal (megbilincsel, börtönbe vet)
acéloz (megerősít)
cinkel (kártyalapokat megjelöl)
bearanyoz (megszépít, jobbá tesz)
... és persze nem elhanyagolható:
berezel
Szívesen fogadom, ha valaki folytatja a sort. | |
| 564. | [tulajdonos]: latin | 2016-11-18 18:17 | | A "nomen est omen" szólás igazolásául gyakran említik a Victor nevet. Csakhogy a szó tövének meghagyásával és a toldalék apró módosításával könnyen lehet belőle Victim. | |
| 563. | [tulajdonos]: fogalomzavar | 2016-11-17 18:36 | Minimálbér és létminimum
Ez év vége felé is összeültek annak a többoldalú tárgyalás-sorozatnak a szereplői, amely során a következő évi minimálbérről és garantált bérminimumról kellett megállapodniuk. Ezzel kapcsolatosan sokak részéről felmerült egy olyan, első pillantásra logikusnak tűnő igény, hogy „a minimálbér érje el a létminimumot”.
Ne csábuljunk el azonban az első pillantás csalóka logikájától. Vizsgáljunk meg mindössze három tényezőt, amelyek szerintem azonnal helyére teszik a két fogalmat.
A minimálbér
műfaja: törvényi rendelkezésben rögzített összeg
alanya: a munkavállaló
típusa: bruttó összeg
A létminimum
műfaja: tapasztalati / statisztikai adat, ill. adatsor
alanya: háztartás-típusok
típusa: nettó összeg
Talán az egyetlen mutató, amely összeköti a kettőt: általában egy hónapra vonatkoztatják őket. | |
| 562. | [tulajdonos]: Névelemzések | 2016-11-17 14:41 | Hortenzia
A tudós források szerint ennek a latin eredetű névnek a jelentése: kerti (virág). A latin eredet kérdésében én is egyetértek, ám a szót alkotó összetevők mást sugallnak. A latin „hora” szó jelentése óra, és az indogermán nyelvek nagyjából meg is tartották ezt alapként: a spanyol és portugál hora betű szerint egyezik, az olasz és román ora alig tér el, az angol hour, a francia heure, a német Uhr is ide vezethető vissza.
A második komponens kiinduló alakja a latin „tensio” szó, amely feszültséget jelent, és amely szintén ismert nemzetközi szó. A műszaki életben inkább mechanikai, mint villamos értelemben használják (de ezt csak a szőrszálhasogatók kedvéért említem meg). Miután a komponenseket tisztáztuk, nem nehéz összerakni a kettőt: a név a feszültség (mérésére szolgáló) órát, konyhanyelven villanyórát, szaknyelven villamosenergia-fogyasztásmérőt jelent. És azért nem terjedt el férfinévként (pl. Hortensio), mert a fogyasztás tipikusan női téma.
Annunciáta
Több eltévelyedett forrás azt véli tudni, hogy a szó jelentése „női szerzetesrend tagja”. Nos, derítsünk fényt a kérdésre, a szó komponenseinek értő elemzésével. Vitán felüli, hogy a szó töve a „nunc” latin szó, a jelentése „most”. Ne elégedjünk meg ennyivel, haladjunk tovább. Vajon mivel gazdagítja ismereteinket, ha hozzávesszük a következő betűt? A „nunci” karaktersor első téveteg pillantásunkra megerősíteni látszik, hogy valóban valamiféle női jellegről van szó, de azonnal beugrik a latinos végződésű „nuncius” szó, ami tudottan a Pápa követét, a vatikáni államnak egy adott országba telepített diplomáciai képviselőjét jelenti.
Mármost ahhoz hasonlóan, ahogyan a nagykövetek a nagykövetségen élnek és dolgoznak, a nuncius számára is nyilván berendeznek egy nunciátust, minimális személyzettel: mindössze egy olyan hölgy munkatárssal, aki titkár, szakácsnő, takarítónő ezen a nunciátuson: ő tehát a nunciáta. Ha pedig mégsem ő, akkor használjuk a tagadást jelentő latin „an-” prepozíciót (lásd még: anizotrop, anaerob, stb.)
Összefoglalva: Annunciáta az a hölgy, aki a vatikáni állam diplomáciai képviseletén se nem titkár, se nem szakácsnő, se nem takarítónő.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
