NAPLÓK: weinberger Legutóbbi olvasó: 2024-04-27 02:29 Összes olvasás: 150197Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 683. | weinberger: limcsi | 2017-07-31 10:49 | Kedves Gabriella,
Azt hiszem, a hozzájárulásom nem érte el azt a mértéket, hogy érdemes volna hivatkozni rám. Ugyanakkor erősen biztatnálak, hogy tedd fel a limericket a versek közé. Ha már annyi haszna lesz, hogy mások is kedvet kapnak ebben a nagyon tömör, kifejező, groteszk formában való kísérletezésre, akkor is megérte. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 682. | Gabriella Berta: Kérés | 2017-07-31 03:27 | Kedves Weinberger!
A limericket, amely a te segítségeddel készült, feltehetem a versek közé? Persze a neved megjelölésével. | |
| 681. | [tulajdonos]: szpíker | 2017-07-28 11:12 | [Az alábbi közvetítés-részletek egy nemzetközi atlétikai versenyen rögzültek. Az átiratuk elolvasása kevésbé hatásos élményforrás, mint a fennen hangú elmondásuk. Győződjék meg róla!]
Az azeri váltót kizárták, mert a második futójuknak nem sikerült a társa kezébe csúsztatnia a botját. Izgalmasra sikeredett a hétpróbás lányok második napi viadala. A norvég távolugró panaszkodott a nekifutóra; kiderült, hogy homokos volt.
Az orosz versenyzőnek elég volt egyszer beállnia a dobóketrecbe: elsőre a selejtező szint fölé dobta a kalapácsát. (A sarlóját mát jóval korábban eldobta, a szint alá.) A több mint hetvenöt méteres dobásával igencsak ráijesztett a konkurenseire. De még ennél is messzebbre szállt a finn gerelye. | |
| 680. | [tulajdonos]: nemazonos | 2017-07-24 22:30 | Mivel az itteni megjelenésem első időszakában - és még azt követően is sokáig - nem igazán láttam bele a működés finom részleteibe, és az ezt célzó kérdéseimre gyakorlatilag semmiféle választ nem kaptam, nem igazán volt késztetésem a bírálói csapat oldalára állni. Később fokozatosan, amint nagyrészt véletlen elszólásokból kezdtek kirajzolódni a működés mozaikocskái, úgy épült fel bennem az irántuk érzett empátia, természetesen egyénenként eltérő mértékben. Sok pozitívum felsorakoztatható mellettük; egy dolgon azonban nem tudom túltenni magamat, és egyszer, azt gondolom, ki kell ezt írnom magamból.
Több szövegem is megjelent itt olyan utalásokkal, amelyekről feltételeztem, hogy a dekódolásuk gyerekjáték olyan értelmiségiek számára, akik nemcsak írnak, de olvasnak is alapműveket, tisztában vannak a történelem, a művészet legalapvetőbb tényeivel; vagy ha nem, akkor az utalások számukra ködös volta miatt visszakérdeznek rájuk. Elszomorított, hogy ebben tévedtem. Megértem: nem kötelező természetesen, hogy "természetes személyeknek" egy véletlenül kialakult közössége azonos kulturális háttérrel rendelkezzék... | |
| 679. | [tulajdonos]: igen | Vezsenyi Ildikó: tekintély | 2017-07-16 14:51 | Kedves Ildikó, köszönöm a tartalmas választ. A leírtakkal szinte mindenben egyetértek. A belőlük kiolvasható tartalom minden bizonnyal összefügg a portálon jelenleg zajló békétlenkedésekkel, amelyeket figyelemmel kísérek ugyan, de beleavatkozni nem igazán szeretnék.
A jókívánságot is köszönöm és hasonlókat kívánok. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 678. | Vezsenyi Ildikó: tekintély | 2017-07-16 14:00 | Kedves Weinberger!
"tekintély (lat. auctoritas): általában egy természetes vagy jogi személy erkölcsi hatalma mások fölött. - A természetes személy ~ének forrása lehet testi (erő, ügyesség), szellemi kiválóság (tudás), erkölcsi érték (erényesség), származás, rang, hivatal. Az igazi ~nek mindig van erkölcsi fedezete is."
A pedagógiai érzéket - tudást, a személyi, alkotó integritást és szuverenitást még nem is említettem.
Egy csecsemőnek minden vicc új. - mondják.
A szerki , és egy kezdő, vagy nem kezdő "szövegalkotó" kölcsönös "nemlétezésből" indulnak, egymás számára. De a szerkik rögtön úgy beszélnek, mintha lennének Valakik.
A jogot meg lehet vásárolni, de a bizalmat meg kell szerezni, vagy legalábbis, a megelőlegezettet nem elkótyavetyélni. Ez az én meglátásom, amit a tapasztalataimra alapozok.
Más, másképp éli meg a történéseket.
Aki „ősbizalmában sérült”, nyilván érzékenyebben.
Az alázat egy hozzáállás, és kölcsönösnek kell lennie, egymás és az alkotói tevékenység iránt.
A folyamat akkor sérül, ha valaki hajlamos megszerzettnek vélt tekintélyére hagyatkozni.
Kellemes délutánt kívánok!
| |
| 677. | [tulajdonos]: trium | Vezsenyi Ildikó: tehetség,művészet, vagy szakma | 2017-07-16 13:04 | | Kedves Ildikó, mély vitára alkalmat adó fogalmakat említett. Szerintem elég jó megközelítéssel állítható, hogy ha valaki van eléggé alázatos ahhoz, hogy az ösztönös tehetsége kibontására nem átall bizonyos szakmai fogásokat elsajátítani és alkalmazni, akkor a szellemi termékeit akár még a művészet fokára is emelheti. Ahhoz viszont, hogy az előbbiekhez az említett negyedik fogalmat, a tekintélyt is hozzákapcsolhassam, szükségem volna némi segítségre; egyedül nem megy. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 675. | [tulajdonos]: geo-gasztro | 2017-07-16 11:47 | Geo-gasztro gondolatok
A geográfia és a gasztronómia területét nem csupán az köti össze, hogy azonos a két nemzetközi szó kezdőbetűje (a kezdőhangja nem minden nyelven). Hiszen ha csak ennyi volna bennük a közös, akkor nagyon sok egyéb szót sorakoztathatnánk melléjük; nem mindegyikük tűrné a nyomdafestéket. Lényegibb összefüggés is fellelhető közöttük: egy-egy adott területi egység elhelyezkedése, környezete nagy mértékben befolyásolhatja, hogy milyen fajta alapvető élelmiszer-nyersanyagokat kínál az ott élő állatok és emberek számára.
A szigetországokban vagy a hosszú tengerparttal rendelkező országokban természetes eleségnek számítanak a különféle halak és a tenger egyéb gyümölcsei. A hideg égövi területeken a nagy energiatartalmú ételek lehetnek hasznosak. A kiterjedt füves síkságok jól kihasználhatók hatalmas tömegű húsállatok legeltetésére, ha pedig megművelik ezeket a földterületeket, akkor változatos emberi és állati ételnyersanyagot szolgáltatnak.
Az egyes országokra jellemző nemzeti ételek (és italok) elterjedésébe természetesen egyéb történeti, kulturális, vallási komponensek is belejátszhattak. Vannak ételek, amelyek említésekor szinte automatikus asszociációként ugrik be egy-egy ország neve. Ilyen a magyar gulyás, az angol puding, a francia csiga … és folytathatnánk.
Brit tudósok azt is kiderítették, hogy honnan terjedt át kis hazánkba például a becsinált-leves: Besszarábiából!
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
