NAPLÓK: weinberger Legutóbbi olvasó: 2024-05-01 03:30 Összes olvasás: 150403705. | [tulajdonos]: Gyökerek | 2017-08-21 14:31 | Sokunk számára ismert a „marslakók” története: azoké a Magyarországról kivándorolt fizikusoké, matematikusoké, mérnököké, akik új hazájukban fejlesztették tökélyre és ültették át a gyakorlatba az atombomba elvét. Kevésbé köztudomású azonban, hogy századokkal korábban is tevékenykedtek olyan híres személyek, akik szintén rendelkeztek magyar gyökerekkel. Le sem tagadhatják ezt, már csak a nevük miatt sem; közéjük tartozott például Oroszlánszívű Richárd, Földnélküli János, vagy Rőtszakállú Frigyes.
Sokkal bonyolultabb az eredet azonosítása olyankor, amikor a világtörténelemnek, az egyetemes művészeteknek vagy tudományoknak egy befogadó országban letelepedett, majd később híressé vált képviselői (vagy a felmenőik) nevet változtattak. Ilyenkor a korabeli egyházi anyakönyvi kivonatok megsárgult oldalai siethetnek csak a kutatók segítségére. Ezekből derülhet fény például arra, hogy mind a nagy olasz reneszánsz festő és szobrász, Mihályangyal Jótörött, mind a máig legnagyobb brit drámaíró, Rázódárda Vilmos, szintén hazánkban látta meg a napvilágot. Nem kivétel ez alól a híres orosz romantikus zeneszerző, Péter Illés Teakovács sem, aki egyik szerzeményében, a Diótörőben egy táncbetéttel emlékezett meg önnön eredetéről.
A világtörténelmet a nagy francia hadvezér, császár, majd szigetlakó Jórész Nápolyi képviseli, de a sport és a politika sem kivétel: ezen a területen a tévesen osztrák származásúnak vélt amerikai ex-kormányzó, Arnold Feketetojású a legismertebb közszereplő.
Meggyőződésem, hogy a fenti példák korántsem merítik ki idegen néven világhíressé vált hazánkfiainak (esetleg -leányainak) sorát. A kutatók kitartó, türelmes munkája előbb-utóbb fényt derít egyre több olyan tényre, amelyek alkalmasak a honfikebel büszkeségének további duzzasztására.
| | Olvasói hozzászólások nélkül704. | Gyurcsi: tucat | 2017-08-20 23:34 | Amikor régen - a fahajók korában - ki- vagy berakodás folyt, egy ember, a tallyman számolt. Papír nélkül megtehette, akár beszélgetés közben is, és nem felejtette el, hogy hol tart. A bal keze hüvelykujját a kisujja legkülső percéhez illesztette, az volt az 1. A középső perchez, az a 2. A legbelsőhöz, az a három. A gyűrűs legkülső a 4, középső az 5, stb. Amikor végzett az ujjaival, az 1 tucat, a jobbkezén ugyanígy jelezte az 1-et, a ballal meg kezdte elölről. Így 12 tucatig azaz 144-ig mindig tudta, hogy hol tart, ha szóltak is hozzá, vagy bármi történt. Gondolom minden 144 után lehajított egy pint valamit, aztán a részegsége foka utalt arra, hogy hány ilyen volt. | |
703. | [tulajdonos]: Dutzend | 2017-08-20 15:30 | Tucatgondolatok
Már sokkal korábban meg kellett volna tennem, hogy előre bocsátom: a hasonló laikus morfondírozások mindig a saját elmélkedésemből indulnak el, legfeljebb néha fordulok internetes segítséghez. Ezúttal a tizenkettes számrendszerhez kapcsolódó gondolataimat osztom meg alább.
A digitális világban az eszközök – és a kapcsolódó szakma profi és félprofi szakemberei, de a szakmát elsajátítani szándékozó amatőrök is – csak kényszerből használják a kinti világban megszokott tízes számrendszert; a gépek lelkéhez a bináris, oktális és hexadecimális (2, 8, illetve 16 alapú) számábrázolás áll közelebb. Bizonyos eszközök, rendszerek, sőt szólások is megőrizték azonban a speciális 12 alapú számrendszer használatának nyomait is. Biztos, hogy egyes praktikus feladatok végrehajtására jobban lehetett használni, mint a tízes számrendszert; például azért is, mert az utóbbival szemben nem kettő, hanem négy osztója is van.
Ha példák után kutatunk, azonnal felidézi mindenki az időmérésre szolgáló órát, amely a nap-óra-perc-másodperc átszámítás minden lépésében a 12 többszöröseit használja. De ilyen példa az év hónapjainak száma és a darabszám egységeként korábban használt „tucat” szó is. Nem túl sok idő múlt el azóta sem, hogy az angol pénzegységek rendszeréből eltűnt a korábbi penny, amelyből 12 tett ki 1 shillinget.
Vannak azonban egyéb, nem azonnal felismerhető nyomai is a tizenkettes számrendszernek. Én ide sorolom, hogy a teljes kör 360 fokra (12 darab, egyenként 30 fokos „tortaszeletre”) osztható fel. Érdekes még, hogy egy 12 egységből álló egyenes szakaszt össze lehet hajtani derékszögű háromszöggé úgy, hogy mindhárom oldala egész számú (3, 4, 5) egységnyi hosszúságú legyen.
Most is szívesen fogadok kapcsolódó – akár kétségbe vonó, akár megerősítő – észrevételeket.
| | Olvasói hozzászólások nélkül702. | Gyurcsi: re fe(jetle)nség | 2017-08-16 15:36 | Egy bárdolatlan hóhér legalább olyan ciki, mint mondjuk egy pollenallergiás méhecske...
Az meg még cikibb, ha a királynő gyalog. A Polgár-lányok kottát karmolnának az orcájukra. | |
701. | [tulajdonos]: fe(jetle)nség | Gyurcsi: re-zöngicsél | 2017-08-16 15:27 | Lehet, hogy téves a dekódolásom, de a csóri Erzsébet és Csárli alatt a jelenlegi nagybrit uralkodót és az ex-trónörököst értettem. Mármost a jelenlegi királynő a Windsor ház sarja, mivel I. Erzsébettel a Tudorok kihaltak, és így a Hófehérke-történet már nem játszhat bele napjainkba. Nincs mese. Valóban fenyegeti őket a koldusbotra jutás réme.
És valóban, a franciák körében, akik nem voltak bárdolatlanok, egy időben igencsak elterjedt divattá vált a nemesi fejetlenség. | | Olvasói hozzászólások nélkül700. | Gyurcsi: re-zöngicsél | 2017-08-16 15:05 | Azt hiszem, a szőrtelenítés a Nocszocforr angol változata, és csóri Erzsébet meg a Csárli mehetnek a munkakönyvért, meg a segélyért. És még jobban jártak, mint a franciák, mert szőrteleníteni lehet zsilettel, de ott ezt gijjotinnal oldották meg.
| |
699. | [tulajdonos]: egybeesés | Baltazár: esetleg? | 2017-08-16 14:53 | Igen, pontosan erre a nyelvészeti szakvéleményre utaltam, amikor leírtam az alapbejegyzésben az alábbi mondatot:
"Hivatásos nyelvészek azonban tagadják ezt a fajta eredeztetést, noha nincs kialakult, egységes álláspontjuk a "honnan eredhet" kérdésben."
A szakcikkben háromféle lehetőséget említenek meg; ez egyrészt azt jelenti, hogy még egyik sem jutott a közmegegyezés szintjére, másrészt nem zárja ki további találgatások létjogosultságát. | |
698. | [tulajdonos]: zöngicsél | Gyurcsi: laikus | 2017-08-16 14:48 | Valóban, az oroz és orosz között csak a zöngés-zöngétlen vég dönti el a jelentést, ennél kevesebb eltérés nem is lehetséges.
A járvány elterjedt nemzetközi szava az epidémia, ami egyértelműen a "szőrtelenített akadémia" kifejezés összevonásából keletkezett, vagyis utal arra a helyre, ahol a hihetetlen tudású nyelvészek csak addig dolgozhatnak, amíg nem ütik őket lovaggá Angliában.
Minden összefügg! | | Olvasói hozzászólások nélkül697. | Baltazár: esetleg? | 2017-08-16 14:46 | https://www.nyest.hu/hirek/az-orvos-nem-lop | | Olvasói hozzászólások nélkül696. | Gyurcsi: laikus | 2017-08-16 14:39 | Feltűnt, hogy az oroz meg az orosz szavak közötti dif a hibahatáron belül van?
A szept előtag meg a fertőzésre utalhat, és innen már csak egy lépés a járvány. Ja, és vagy negyven éve voltam Oránban, és ott, a kikötőben járványszerűen loptak.
Minden összefügg! | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|