NAPLÓK: weinberger Legutóbbi olvasó: 2024-05-10 21:35 Összes olvasás: 150720Olvasói hozzászólások nélkül| 434. | sesin: csalóka | [tulajdonos]: számláló | 2016-05-30 11:37 | | Abszolute nem mérvadó. A kattintásokat számlálja. A "mögötte" olvasással töltött időtől független. Így ezt én már évek óta még "támpontnak" sem tekintem. | |
| 433. | [tulajdonos]: számláló | 2016-05-30 10:44 | Könnyen lehetne arra az elsietett következtetésre jutni, hogy nem különösebben nagy divat egymás Naplójának olvasgatása. Csakhogy "ez így, ebben a formában, nem..." Az írásban reagálás valóban ritka, ám van egy dinamikus mező, amelynek tartalma ellentmond a sommás megállapításnak. A Napló oldal tetején van egy "Összes olvasás: #####" jelű számláló, amelynek tartalma jó esetben szépen inkrementálódik. A puszta tényen túl a bejegyzések olvasóinak sem a kilétére, sem véleményének kedvező vagy kevésbé kedvező voltára nem derül fény.
Ha tehát tudni szeretnéd, kedves Naplóíró társam, mennyien olvassák a friss bejegyzésedet, egyszerűen jegyezd fel valahová az említett számlálónak a közzététel pillanatában látható állását, majd figyeld a változást. Pozitívan fogsz meglepődni. | |
| 432. | [tulajdonos]: tanügyi reform | 2016-05-29 20:31 | | A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter javaslatára visszavonták a Fizika tankönyveket, mert a "Villamosság" fejezetnek a kombinált áramköri kapcsolásokról szóló szakaszában kurtítani kell a tartalmat: mind az energiaforrások, mind a fogyasztók esetén csak a párhuzamos kapcsolás tartható meg. A ... a másikra való minden hivatkozást, mint a háttérhatalmak aljas bomlasztó tevékenységének lenyomatát, száműzni kell a tananyagból. | |
| 431. | [tulajdonos]: alapkő | 2016-05-28 19:43 | Alapkő, letéttel
Kiszállván a helikopterből, illetve az állami terepjáróból, a két férfiú megindult egymás felé a hosszú vörös szőnyegen. Látótávolságba érve szinte egyszerre mutatták fel két ujjukkal a nagy V betűt, amely azonban ezúttal inkább afféle névjegy volt.
– Kák gyelá? – kérdezte Vlagyimir a puha, langyos kézfogás közben.
– Brüsszel – válaszolt Viktor fintori arccal, kissé összerázkódva.
– Ná zdáróvje – reagált az Elnök udvariasan, nyugtatólag Paksolva meg társa vállát.
Népviselő leányok penderültek elő, kezükben kenyér és Shaw. A harmadik egy kis mázas cserépedényt balanszírozott a fején. Csábító illatokat árasztott, jól meghúzták. Vlagyimir szakértő szemmel vizslatta a kis boroskancsót.
– Köcsög – mondta Viktor, aki tudta, amit tudott. Előkerült egy nagyobbacska titánhenger, már előre bele voltak készítve a tervrajzok, szándéknyilatkozatok, tenderek, szerződések, munkaütemező grafikonok, bankgaranciák, zálogcédulák. Rácsavarozták a fedőt, majd belesüllyesztették a titánhengert az e célra kivájt furatba.
– Titkosítás rulez – kacsintott Viktor, miközben értő kezek folyékony betont öntöttek a nyílásba. Vlagyimir elég gyakorlatlanul kezelte a vakolókanalat. – Majd elsimítjuk – nyugtatta meg vendéglátója.
A két államférfiú visszaindult járműve felé, a jelen levők dörgő Paksviharától és könnyes tekintetétől kísérve. A világtörténelemre gyakorolt döntő befolyásuk mellett szinte eltörpült a testmagasságuk.
Nyilván a perspektíva miatt…
| |
| 430. | [tulajdonos]: G-pontok | [tulajdonos]: gaz-da-ság | 2016-05-28 08:27 | | Felhívták a figyelmemet, hogy van a kérdésnek egy optimista megközelítése (sőt, megoldása) is. Menjünk vissza oda, hogy tagoljuk a szót: gaz-da-ság.Az első és a harmadik tag tartalmaz egy közös karaktert, amely hiányzik a középsőből. Igen, mindkettő tartalmaz egy-egy g-pontot. Az optimista megoldás abból áll, hogy nem kidobjuk a középső tagot, hanem oda is becsempésszük a másik kettő közös karakterét, héátha segít. Lássuk: gaz-dag-ság. Nahát, ez is stimmel! 8-) | |
| 429. | [tulajdonos]: gaz-da-ság | 2016-05-27 13:03 | Közzétették a magyar gazdaságot jellemző legfrissebb statisztikai adatokat, sokak megdöbbenésétől kísérve. Mi lehet az oka az egy helyben topogásnak (legyünk megengedőek...)?
Nos, a gazdasági élet szereplői erősen hierarchizáltak. Okkal feltételezhetjük, hogy a legfelső szinten születő döntések viszonylag következetesen mutatnak egy elhatározott stratégiai cél felé. Abban sincs okunk kételkedni, hogy a legalsó szint szereplői tőlük telhetően pontosan végrehajtják az őket érintő döntéseket, már csak a munkahelyük megtartása érdekében is.
A középső szintre eljutott és ott megrekedt, megkeseredett aktorok gyakran "továbbgondolják", "finomítják" a hozzájuk érkező felső szintű döntéseket, néha egészen az elszabotálásig vagy az ellenkezőjére fordításig. Mi lenne hát, ha kimaradna ez a középső szint?
Közelítsük a kérdést nyelvi oldalról. Tagoljuk a szót: gaz-da-ság. Most dobjuk ki a középső tagot... Stimmel. 8-( | |
| 428. | [tulajdonos]: kotkoda | 2016-05-26 14:25 | Tyúkszem-lélet
Egy szemétdomb csúcsán ült egy tyúkcsoroszlya,
kit gazdag életmű érlelt túlkorosra.
Érdekelt, mi hozta meg neki a sikert,
hogy bakfis korában nem lett nyakatekert.
Közkinccsé válhat egy tyúklét sok csodája,
mert az élményeit tollba kotkodálta:
„Tanultam, ahogy más csirke is szokott,
guánós tyúklétrán minden kis fokot
elégségesekkel bukdácsoltam végig,
aztán letettem az ivarérettségit.
Kimagasló volt a tojóhatékonyság,
nyelték a tojást a közétkező-konyhák.
Magam dolgos voltam, szorgos és termékeny,
míg hozzám képest a kakas csak here.
Kalandokat őriz homályló emlékem,
egy szemétdomb volt a nászok színtere,
s ha visszanézek, száz élmény cirógat:
ott generáltuk a generációkat.
Ám sosem tudtam meg, fiam, vagy lányom lett,
s hogy mi lett belőlük, sosem értesültem:
tányéron elomló, illatos, lágy omlett,
vagy tükörfolt egy pompás jércesültön.
Hogy gondoljak vajon mind e sok tojásra?
Nem lett élményemmé sorsuknak folyása.
Mint tyúkpörköltnek kissé túlkorost,
hisz szétfőzve sem rágható a rost,
nem várnak nyaktilók, forró vizes üstök,
püspökfalatomból nem eszik a püspök.”
Kérlelem Kotkodát, szavait még innám,
ám úgy dönt, ennyi volt; elrakom a pennám.
Kívánom: bónuszként egy értékes létre,
végelgyengülésben hunyja tyúkszemét le!
| |
| 427. | [tulajdonos]: Vitakultúra | 2016-05-25 11:01 | A régészcsoport vezetője sikeresnek ítélte a projektet, és hosszú cikket publikált a nemzetközi szaklapban. Kifejtette, hogy az előkerült tárgy nem lehetett más, mint egy minikenu evezőlapátja. Az állítását alátámasztó érvrendszer lenyűgöző volt.
A levelezési rovatban egy régésztársa annak az aggodalmának adott hangot, rendkívül visszafogott és udvarias hangnemben, de határozottan, hogy a kiásott tárgy nem lehet más, mint egy cipőkanál. Jelezte, hogy érdeklődés esetén részletesen is kifejti érveit.
A kibontakozó vitában az evezőpártiak minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy az ásatások helyszínén élő népek soha nem viseltek cipőt, ma sem viselnek. Az ellenpártiak jellemzésére használt legvisszafogottabb jelzőjük a „tévelygő mániákus” volt. A cipőkanál-elmélet követői rámutattak, hogy a projekt helyszínén, a homoksivatag közepén az éves csapadékot mérni sem tudják, hiszen azt a néhány esőcseppet, amely tévedésből oda hull, azonnal benyeli a homok, és hogy azon a tájon nemhogy tenger, tó vagy folyam, de még egy csordogáló erecske sem volt soha, és hogy az egyetlen vízi jármű a teve lehetett, a sivatag hajója. Az eltérő álláspontot képviselő tudós társaikat „áltudományos alvajáróknak” nevezték.
A szaklap véletlenül került a négy éves Jakabka kezébe, aki széles mosollyal nyugtázta az ásatási objektumról közzétett fényképet, szólván: „Anyaaaa! Anyaaa! Megvan a omokozó japátom!”
De nem ez a csattanó. Egy digitális felületen egy irodalomtudós társaság előásott egy kortárs lírai költeményt…
| |
| 426. | [tulajdonos]: rádió-ajánló | 2016-05-23 16:17 | | Érdeklődéssel hallgattam végig a rádió heti sorozatműsorát, amely végül így búcsúzott: "Találkozunk jövő héten, ugyanebben az időben!" Izgatottan vártam a folytatást a megjelölt időpontban, és nem is csalódtam, sikerült elcsípnem a búcsúzó mondatot: "Találkozunk jövő héten, ugyanebben az időben!" Már előre izgulok... | |
| 425. | [tulajdonos]: tépéscsináló | 2016-05-23 12:10 | Szakítás
Karomban sajgó fantomfájdalom:
óvón, féltőn avval karoltam át
a Kedves jobb vállát a Nagy Napon.
Ránéztem, és ő intett: hagyhatom,
amíg a mester kattogtat – s a képet,
melyet visongva tegnap kettétépett,
és vele hét évünk összes vonzatát
bezúdította a félig telt kukába.
Ott gyűrődünk most, kétfelé nyiszálva,
és bár a karszám összesítve stimmel,
ám eloszlásuk nem szimmetrikus.
Én küszködök a fantom-sebeimmel,
s ha jönne is egy fotótechnikus,
a cakkos két szél – bárhogy is tagadd –
bár összeillik, össze nem tapad.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
