NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2024-04-28 00:55 Összes olvasás: 169962| 1068. | [tulajdonos]: másról | 2019-12-23 15:24 | Állok benn Szegeden a könyvesboltban, s egyszer csak megszólal a hátam mögött egy hang: "Anyámat keressük." A telefonba mondja, nekem háttal, a mellette levő fiú is háttal, de ezt a hangot megismerem. A lányom meg a fiam. Akikkel dehogyis beszéltünk meg randevút, nem is volt szó róla, h találkoznánk benn, csak majd este, otthon. Szóval tök véletlen, fogom is be a szemét hátulról, mire belemondja a telefonba: Megvan.
Itt lehet velem véletlen összefutni nagy valószínűséggel, de egész nyugodt lehetek, h akivel itt összefutok, az 'csak jó ember lehet', OK, Karácsony előtt hígul, de pl , jut eszembe, afelől is mindig nyugodt lehettem, h végzetes szerelmeim a lábukat se teszik ide be, mert egyikük se szeretett olvasni - talán ez utóbbinak volt köze a végzetessé váláshoz.
Fiam viszont, miután 2 héttel korábban bejelentette, h Karácsonyra csak könyvet ne, vesz magának két Shakespeare drámát, mondván, h gyűjti. Kérdésemre, h mi is az, amit gyűjt, azt mondja, h amiket szeret, hogyha lesz lakása, majd kirakja a polcra. A lányom elhúzza a száját, ez a lakáshoz jutásnak (egyelőre mission impossible) szól, én meg eltűnődöm, h hogy a francba értük azt el, h mind a három gyerek szereti Shakespeare-t.
7-re orvoshoz megyek, mondom. Boldog Karácsonyt, mondja erre a fiam, én meg nem nagyon tudok mit mondani azon kívül, h de muszáj elmennem.
Elválunk. Most már eléggé be vagyok rezelve, mit fog este találni. Nem erről akartam írni, ha egyszer lesz kötetem, annak biztos ez lesz a címe: Egész másról akartam. Bár lehet, h már vki csinált ilyet előttem. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
