NAPLÓK: az utolsó alma Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 03:32 Összes olvasás: 63685| 338. | [tulajdonos]: villanellácskák | 2019-01-24 13:56 | Hepp Béla: Négykézlove (villanella)
Se máz, se dal, csak megszületni kéne
ma is, ahogy a hajnal még marasztal,
ha éjszakába húz a föld, miért ne?
Itt lenn egy tegnap elgurult kis érme
bújik, ahol kitámaszt a kisasztal,
se máz, se dal, csak megszületni kéne,
csak úgy akár, mocsokba, sárba, vérbe,
egy vallomást hörögni hó fajansszal,
ha éjszakába húz a föld, miért ne?
Egy vallomást talán így is megérne,
nem gátolhat meg ebben pár arasz fal,
se máz, se dal, csak megszületni kéne,
nem mint a csend sötétbe ingó réme,
fényekbe győzni lángoló malaszttal
ha éjszakába húz a föld, miért ne?
A perc beléhasít tenyérbe, térdbe,
nincs válasz, és a kérdés sem vigasztal
ha éjszakába húz a föld... miért ne?
Se máz, se dal, csak megszületni kéne.
Kiss Judit Ágnes
Halálos villanella
„Hogyan létezhet ennyi fájdalom?”
A négy szó, mint a csikk, bőrömbe égett,
mi elhangzott azon a hajnalon.
Mit ér a test? Az ócska-drága rom,
mit oly soká építgettek az évek?
Hogyan létezhet ennyi fájdalom?
Csak kérdés van, de nincsen válaszom,
csak Isten ellen súlyos vádbeszédem,
mi elhangzott azon a hajnalon,
mert nem vagyunk több: hulló, sárga lomb,
áramütés alatt vonagló féreg,
hogyha létezhet ennyi fájdalom.
A kártyák mind kiosztva, nincs talon,
Semmim se volt, de megadtam a tétet,
mi elhangzott azon a hajnalon,
és vesztettem. Túl sok volt egy lapon,
anya, nem tudlak megmenteni téged.
(hogyan létezhet ennyi fájdalom?)
Lehámlott rólad ölelő karom,
ahogy arcodról mállott le az élet.
Mi hangzott el azon a hajnalon?
Hogy nem létezhet ennyi fájdalom.
Várady Szabolcs
Vécétartály-villanella
Felébredek úgy negyed négy körül.
Meghúzva nincs, de mégis jön belőle:
a vécétartály magától ürül.
Az ilyesminek ugyan ki örül?
Az ember este kifacsarva dől le,
s arra ébred úgy negyed négy körül,
hogy kísértet jár, vagy pláne leül.
Na nem, ez aligha telik ki tőle!
A vécétartály magától ürül.
De hát jobb-e kísértettelenül?
Mintha egy halottalan temetőre
ébrednék fel úgy negyed négy körül.
Visszaaludni mikor sikerül?
A világ veszélyekkel teleszőve.
A vécétartály magától ürül.
Hogy is ne félnék éjjel egyedül?
Mit tudhatom, mi jön még? Mért, mi jönne?
Felébredek úgy negyed négy körül,
a vécétartály magától ürül.
Empson, William:
A fájdalom, a fájdalom, mely él.
Szépséged kémiája áthevít.
Kezem tartása kezedről beszél.
Míly tisztulás gyógyíthat ki e mély
méregből? Mily báj adhat újra írt?
A fájdalom, a fájdalom, mely él.
Alszik a hév (megszokástól alél)
s amint a kín új hulláma lebírt,
kezem tartása kezedről beszél.
Bájad nékem már könyv nélkül mesél,
gazdag vagyok, emlékezet segít.
A fájdalom, a fájdalom, mely él.
Szépség-ivó szemem örök veszély,
szivem belőled ártalmat merít,
kezem tartása kezedről beszél.
Formád: ugyanaz, de már nem enyém.
Bucsún túl: elvétjük végszónkat itt.
A fájdalom, a fájdalom, mely él.
Kezem tartása kezedről beszél.
Weöres Sándor
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
