DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2792 szerző 35781 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Szakács Eszter
  Életéjek, halálnapok
Új maradandokkok

Farkas György: Transzcendencia
Petz György: Elbeszélés
Kiss Anna Mária: Szavakkal megajándékozva ( Juhász Tibor szerkesztőnek)
Standovár Ágota: láblóbázva
Standovár Ágota: lakótelepi kerengő
Bakkné Szentesi Csilla: Idejétmúlt attrakció
Vajdics Anikó: Bulimia
Wesztl Miklós: nem adom a láb
Farkas György: Csapdák (jav.)
Tiszai P Imre: Egyetlen szentség (vált)
FRISS FÓRUMOK

Tóth Gabriella 5 órája
Pálóczi Antal 5 órája
Francesco de Orellana 18 órája
Wesztl Miklós 20 órája
Gyurcsi - Zalán György 1 napja
M. Szabó Mihály 1 napja
Nagyító 1 napja
DOKK_FAQ 1 napja
Kiss Anna Mária 1 napja
Várkonyi Miklós 3 napja
Duma György 3 napja
Berki Barbara Izabella 3 napja
Zsuzsanna Grande 3 napja
vezsenyi ildikó margit 3 napja
Mórotz Krisztina 3 napja
Tóth János Janus 3 napja
Szilasi Katalin 6 napja
Tiszai P Imre 9 napja
Varga Árpád 11 napja
Bakkné Szentesi Csilla 11 napja
FRISS NAPLÓK

 Jó, ha a vége jó 10 perce
Játék backstage 32 perce
fejlakók 10 órája
Zúzmara 13 órája
Minimal Planet 14 órája
Bátai Tibor 14 órája
Baltazar 15 órája
Gyurcsi 15 órája
PIMP 17 órája
Conquistadores 21 órája
Sorrento 22 órája
Seholsincs 23 órája
weinberger 23 órája
Gyakorlótér 1 napja
Szerdánként, kávé helyett 1 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK
akvamarin bloggernek 1 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.


NAPLÓK: akvamarin
Legutóbbi olvasó: 2018-12-16 11:39 Összes olvasás: 95041

Korábbi hozzászólások:  
1354. [tulajdonos]: szép2018-04-28 12:41

1353. [tulajdonos]: .....2018-04-28 12:11
Mórotz Krisztina

Rejtőzködő levél

(hommáge á Boris Vian)

Cimborám Man Ray!

Elmesélem neked, hisztis vagyok, ne nevess ma ki! Pierre Unik, tudod az az elcseszett cseh kakaska, (még a tojáshéj a seggén) kihirdetett egy főzőversenyt az éttermében, amit úgy hívnak, hogy NEVET A SZEDER :

Beneveztem! Miért miért? Mert érdekesnek mondotok. Gegenbach a muris kicsapott lelkész – harsogjátok, de én legalább tudom, mi a jó az orosz matrjoskámmal! Hát persze! Mint Hokusai képén a polip, amint a halász feleségének erotikus álmába betolakszik egy sunghában. Na persze, látom magam előtt a polipot, ahogy száz kezével átfonja a halszagú csajt, isteni!


De ez a tikkadt Prevert meg nyomja a szövegét a "Hulló levelekről"! Esküszöm ha folytatja szájon kenem, legalább az utolsó levél is lehullik nyálas szája szögletiről! Unik nyikhaj, én vörös vagyok, Prevert meg valami nagykutya. Na barátom, csak itt kellett volna lenned! Unik mindegyikünk kezébe odanyomta a párisi hölgyfutárt, hogy keressünk benne ételt, amit majd én Gegenbach és Prevert készítünk el, de nekem sem kellett több, fogtam egy rozsdás szabászollót, egy kalapot, az újságot és találomra szavakat vágtam ki, majd az lesz, amit én kivágok az újságból! Bundáskenyér, a lá snidlinges thúró lesz a menü. Szódabikarbhone helyett olasz mazsola. Másnéven aszalt szőlő.


No, hát a főzésről.

A kuktám az Prevert volt, a kezem alá dolgozott. Trapéznadrág volt rajta és fülbevaló, a trikójára ez volt írva, hajra fradi oléoléolé, amikor megkérdeztem, hogy mit jelent, ez a hablaty, azt mondta a vén fasz, hogy most szeretkezem a nőmmel, azt mondja jó a farkam, bár kurta, de tud.… Hát odanéztem , és felröhögtem. Egy trapéznadrág volt Prevert-en, hosszú hajjal háhá, minden lógott rajta, csak a magyar mente tartotta össze, míg le nem vetette. Man Ray nem röhögsz rajtam. Prevert-et egy irodalmi estjén kapd le! Pont neked való a téma.


Felverettem vele a tojásokat, érted? Én a kis Geg a nagypapával. A fülbevalója platina, a fogai helyett koronák egymillióért, de ez igaz, mindenkinek ezzel dicsekedett! Amikor kellően lefáradt, beledobáltattam vele a tojásba a kenyereket, és akkor jöttem rá, hogy először tejbe kellett volna? Mindegy,jött az olívaolaj...Prevert szavalt, ötödfeles jambusokba írt is, csak azt nem tudom miért ötödfelesekbe!


A körözöttet kikevertem, hm..a legjobb a citromfű lett a tetején. Elővettem az őzgerincet, és taccsra vágtam bele a túrót, még megszórtam mazsolával is. Ami szőlő!!!!

Ha te azt a pikáns édes-savanyú-csípős hagymás túrónkat megkóstoltad volna, bepisáltál volna a gyönyörtől!

Gyere Ray a NEVET A SZEDERBE egyszer el. Jó kis pipik vannak, nehogy Dora Maart rábeszéld, hogy jöjjön, gyere te, katonásan, egyedül.

Úgyis olyan furákat fotózol! Mintha kísértetek lennének a képeiden!

Ne gyere nekem a rajogramme kitalálásával, gyere, idd le magad a sárga földig inkább Uniknál! Nőt meg jót csak itt találsz. Jaj! A múltkor Prevert becsődölt, olyan kanos volt , hogy nem volt rajta gatya, mármint alsó, a trapézgatya zipzára becsípte az összes szőrt. Gyere Man Ray, itt énekelhetsz is..

Zárom soraim, holnap egy pizzásdobozban találsz egy isteni francia Prevert a la carte mazsolát, ami szőlő, az ajtód előtt, de vigyázz, nehogy a kutyád egye meg!

Gegenbach

ps. te Ray, add kölcsön a tetűfésűdet holnap! Tudod, nagyon... Érted na!


1352. [tulajdonos]: elő az akvával is:))2018-04-28 10:32

1351. [tulajdonos]: Paul Klee2018-01-16 23:42

1350. [tulajdonos]: a rét2018-01-15 22:44
A rét

Csend van, rég jártam kinn a rétemen, ahol a fák összekuszálják az ég haját ágaikkal. Szépek a kavicsok ma a folyó mellett, kobalt fehér, okker színűek, némelyik opál.
Egy bokor szembecsap, a maradék csipkebogyó szőrétől majdnem megfulladok, kiszedem a pihéit, és majszolom, lekvárrá érlelte, sötétre csípte a dér.
Nekitámaszkodom a matuzsálemnek, érzem a nedvet a törzsén, tele levelekkel minden, ami most már ronda barnásfekete, halott, talán az elmúlást érzik ők is. Elmorzsolok egy nyirkosat, hadd tűnjön el a ködben. Barátságtalan most a rétem, különlegesnek szeretném látni, a tejfehér köd leszáll, egyre sűrűbb, ez is ő, az ő arca a ráncos fehérségével, a csordakutat mintha mesében látnám.
Hív az erdő, vagy csak én gondolom, kérgeket fényképezek, láthatatlan kavicsokat, paca némelyik, ki is törlöm, de az illúzió megmarad, a rózsa árnyalata az erdő fáit keretezi, a fák ettől feketébbnek látszanak. Lassan megindulok az erdő felé a derengés irányába, megbabonázott a köd, öregembert mintáznak a kérgek a fákon, gyönyörűek, végigsimítom érdes testüket, alig mozdulok, a nagy tölgy tekintetével követ, egyre halkabban megyek, felébreszteném a szendergő fákat, aludjanak a tejüveg-fehérségben, kérgek, köd, kövek között, egyre lassulnak lépteim, nem csinálok semmit, vagyok.

1349. [tulajdonos]: Álomzene2018-01-14 22:38

1348. [tulajdonos]: Álom2018-01-14 22:24
Vers: Babits Mihály - Esti kérdés


Midőn az est, e lágyan takaró
fekete, síma bársonytakaró,
melyet terít egy óriási dajka,
a féltett földet lassan eltakarja
s oly óvatossan, hogy minden füszál
lágy leple alatt egyenessen áll
és nem kap a virágok szirma ráncot
s a hímes lepke kényes, dupla szárnyán
nem veszti a szivárványos zománcot
és úgy pihennek e lepelnek árnyán,
e könnyü, síma, bársonyos lepelnek,
hogy nem is érzik e lepelt tehernek:
olyankor bárhol járj a nagyvilágban,
vagy otthon ülhetsz barna, bús szobádban,
vagy kávéházban bámészan vigyázd,
hogy gyujtják sorban a napfényü gázt;
vagy fáradtan, domb oldalán, ebeddel
nézzed a lombon át a lusta holdat;
vagy országúton, melyet por lepett el,
álmos kocsisod bóbiskolva hajthat;
vagy a hajónak ingó padlatán
szédülj, vagy a vonatnak pamlagán;
vagy idegen várost bolygván keresztül
állj meg a sarkokon csodálni restül
a távol utcák hosszú fonalát,
az utcalángok kettős vonalát;
vagy épp a vízi városban, a Riván
hol lángot apróz matt opáltükör,
merengj a messze multba visszaríván,
melynek emléke édesen gyötör,
elmúlt korodba, mely miként a bűvös
lámpának képe van is már, de nincs is,
melynek emléke sohse lehet hűvös,
melynek emléke teher is, de kincs is:
ott emlékektől terhes fejedet
a márványföldnek elcsüggesztheted:
csupa szépség közt és gyönyörben járván
mégis csak arra fogsz gondolni gyáván:
ez a sok szépség mind mire való?
mégis arra fogsz gondolni árván:
minek a selymes víz, a tarka márvány?
minek az est, e szárnyas takaró?
miért a dombok és miért a lombok
s a tenger, melybe nem vet magvető?
minek az árok, minek az apályok
s a felhők, e bús Danaida-lányok
s a nap, ez égő szizifuszi kő?
miért az emlékek, miért a multak?
miért a lámpák és miért a holdak?
miért a végét nem lelő idő?
vagy vedd példának a piciny füszálat:
miért nő a fü, hogyha majd leszárad?
miért szárad le, hogyha újra nő?


1347. [tulajdonos]: MESE:))2018-01-12 23:56

1346. [tulajdonos]: végtelen út2018-01-12 23:03
Nagyon régi, de tetszik

1345. [tulajdonos]: köszi! :))2018-01-11 14:11
nem kötelező, sőt megkérek mindenkit, hogy ne nézzen bele a 2018-as naplóba, süsse le a szemét, és tegyen fel fekete napszemüveget az akvamarinhoz:))) Köszönöm szépen ::)))

üdvözletem


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-10-14 07:50 Kosztolányi Mária
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
2018-08-21 09:29 Vezsenyi Ildikó
2018-08-21 09:17 vim
2018-08-17 21:42 válogatott versek
2018-08-16 18:22 kedvenceimből
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2018-12-16 11:35   Napló: Jó, ha a vége jó
2018-12-16 11:13   Napló: Játék backstage
2018-12-16 10:56   Napló: Játék backstage
2018-12-16 10:53   Napló: Játék backstage
2018-12-16 10:32   Napló: Játék backstage
2018-12-16 10:14   Napló: Játék backstage
2018-12-16 09:06   1 mondatos kritika /Kertész Ákos:Makra/
2018-12-16 08:15   Napló: Jó, ha a vége jó
2018-12-16 06:27   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2018-12-16 06:22   Új fórumbejegyzés: Pálóczi Antal