NAPLÓK: csega Legutóbbi olvasó: 2025-06-14 02:10 Összes olvasás: 39340| 102. | [tulajdonos]: formatart teszt | 2011-03-23 13:55 |
asdasdas
asdasdadadasd
asdadadadasdasdas
asdasd
asdasdas
asdasdasda
adasdasd
asdasda
asdasd
asdasd
asdas
| |
| 101. | [tulajdonos]: teszt | 2011-03-23 13:54 |  | |
| 100. | [tulajdonos]: . | 2011-02-03 09:58 | Cyrano Budapesten
Behajítja a kalapját a taxiba,
vízszintesen forogva, mint a kacsázó követ,
összegombócolja a palástját, és mellédobja.
Óvatosan száll be az ajtón,
hogy az orra kényelmesen beférjen,
persze a kard fennakad az ajtón.
Lecsatolja, és út szélére dobja,
nem veszi már hasznát a rozsdás vacaknak,
egy bicskás tolvajjal szemben
előrántani sem lesz ideje.
"A színházba!" - ordítja,
"Mielőtt az a meztelencsiga színpadra lép!"
és a taxi elindul.
Az utcát nézi, az elsuhanó alakokat,
és elgondolkodik, hogy megváltozott a világ,
vagy csak ő öregedett meg az évszázadok alatt.
Nem csaphatja már le a sofőr fejét,
mert az a tükörből orron bámulja,
a büszke kard mit sem ér egy tűzpárbajban,
és a szép szavak sem hatolnak a nők szívéig.
Éjszakánként a miértek dühösen dobálják kavicsaikat ablakába.
Miért hagyta, hogy gascogne-i kadétvér folyjon a földön,
miért hagyta egy percig is magára a nőt, akit szeretett,
és miért volt még szerelmesebb a megfosztott hős szerepébe?
S miért menekül még mindig az üldözésbe?
Hisz már mindegy. Robin Magdolna is pihen.
Talán Montfleury hagy kísértsen ma békében,
gondolta, és kilibbent a zárt kocsiajtón. | |
| 99. | [tulajdonos]: Weöres: Tojáséj | 2011-01-27 09:55 | Elmondom, hogy szerintem hogy történt. A költő elment kocsmázni a haverokkal - mert a költők néha szoktak ilyet csinálni -, és ott a társaságban valaki egy történetet mesélt, mondjuk valami olyasmit, hogy "láttátok volna a Lajost, mekkora dühhel jött be az irodába". Ekkor egy másik, szintén társaságbeli ember rászólt, hogy ezt nem így kell mondani, mert a magyar nyelvben is vannak olyan szavak, amiknél a "h" betűt nem ejtjük, mint a dühvel, a méhvel... stb. W.S. ekkor viccből hozzátette, hogy "és a tojáshéj." Akkor jót nevettek, és ittak tovább. Másnap, W.S. enyhe fejfájással ébredve próbálta összerakni, hogy mi is történt előző este, és eszébe jutott a "tojáshéj-tojáséj" poénja, és gondolta, elküldi valamelyik lapnak, mint vers, és kíváncsi lesz rá, hogy mit reagálnak. A szerkesztő megkapta a verset, elolvasta, és így gondolkodott: "Jesszusom, micsoda borzasztó szójáték! De hát Weöres Sándor küldte, biztos van valami mélyebb értelme, csak én nem értek hozzá eléggé." Másnap a főszerkesztő őrült nagy dühvel rontott be a szerkesztő irodájába, és kérdőre vonta: "Na de Kovács, mégis mi a péklapátot képzel? Hogy gondolja, hogy mi ezt az egérfarkincányi verset lehozzuk?" "Na de főszerkesztő úr!" - védekezett a szerkesztő - "Ennek a versnek mélyebb értelme van! Oldalakat lehetne róla írni elemzésképp!" "Rendben van, Kovács" - fenyegette meg a főszerkesztő - "Ha ír róla legalább egy teljes oldal elemzést, lehozzuk, ha nem, ki van rúgva." És akkor a szerkesztő írt egy oldalas elemzést, amiben leírt mindenféle asszociációkat, és gondolatokat, amik amúgy nem a versből jöttek, hanem már a szerkesztő fejéből. A verset lehozták, és az irodalmárok azzal ütötték el az időt, hogy versenyeztek, ki tud hosszabb elemzést írni erről a versről. A legtöbb kitalációt végül összerendezték, lerövidítették, betették a tankönyvekbe, és azok az irodalom tanárok, akik azon élvezkedtek, hogy megtanulták kívülről József Attila "Kedves Jocó" című versét (ami semmi pozitívat nem adott a magyar irodalomhoz, dehát mégiscsak József Attila írta 11 évesen!!!), ezzel a verssel indokolták meg, hogy miért is nem irreális elvárás érettségin azt kérni, hogy egy méhfullánknyi versről legalább hat egész oldalnyi elemzést kelljen írni.
Legközelebb, ha egy versről olyan kritikát olvasok, ami messzemenően jobbnak állítja be, mint amennyi értéket képvisel valójában, a hecc kedvéért Weöres-eltolódásnak fogom hívni, utalva a csillagászatban megtapasztalható fizikai jelenségre. ( http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%B6r%C3%B6seltol%C3%B3d%C3%A1s )
Megjegyzem, nem a költővel szemben szeretnék illetlen lenni (Isten nyugosztalja!), hanem azokkal szemben, akik azt hiszik, hogy a vers attól jobb lesz, ha megmagyarázzák. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 98. | karaffagyé: velem megtörtént eset | csega: na jó, de ... | 2010-11-02 10:30 | Csega! Velem megtörtént, hogy kaptam egy huszonvalahány oldalas írást közlésre. (Tudni kell, hogy én természetesnek veszem, hogy kijavítsam a hibákat a hozzám küldött anyagban, a Dokk szerkik is mehetnének errefelé.) Az első oldalon kb. negyven helyesírási hiba volt, és több mondat kegyetlenül magyartalanul volt megfogalmazva. Visszaküldtem javításra a szöveget, és szinte azonnal, rövid idő múlva visszakaptam, hogy ki van javítva a szöveg. Nem volt!!!!! A szerző nem látja a saját hibáit, erre szolgálna a nyelvi lektorálás!
Csakis a nyelv oltárán érdemes feláldozni bármit is, az össze többi dolog mellékes!! A nyelv népet, nemzetet megtartó! Nézd meg az erdélyieket, szépen, helyesen beszélnek ennyi év után is. Nézd meg a felvidékieket, máig összetartja őket a nyelv, az anyanyelv! nehogy már ne érdemelje meg ez a nyelv azt, hogy elsőbbséget élvez! Az irodalom egyik célja épp a nyelv őrzése, használatának propagálása, segítése.
Ehh, de tudod te ezt, értem is, hogy miről beszélsz. Egyszerű a megoldás, tényleg van elég szerki, átolvasás közben egyszerűen javítsa a zavaró helyesírási hibákat. Ingyen és bérmentve, pusztán a nyelvünk szeretete okán! Mert küldetés is ez! | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 97. | csega: na jó, de ... | évi.: helyesírás | 2010-11-02 10:13 | Nem azt mondom, hogy nem kell törekedni a nyelv helyes használatára. Ha pl. én egy folyóirat szerkesztője lennék, és egy írás beérkezne hozzám, ami hemzseg a helyesírási hibáktól, akkor természetesen azt válaszolnám, hogy bekerülhet a folyóiratba, ha itt meg itt kijavítja... De azért ez egészen más, mint azzal visszaküldeni, hogy ne küldj verset mert nem tudsz helyesen írni.
Másrészről itt az oldalon egy kicsit más a helyzet, mert a szerző feltölt, bírálatot kap, és vége. Ha nem tölti fel újra a szerző a versét javítva, nincs meg a lektoráló folyamat.
Teljesen jogosnak tartom, amiket írtál, de azért én, személy szerint, úgy gondolom, hogy nem kell mindent feláldozni a nyelv oltárán; és azért, mert indokolt esetben kivételt teszünk, az nem azt jelenti, hogy mindent megengedünk. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 96. | évi.: helyesírás | 2010-11-02 09:19 | Szia Csega!
Közhely, de azért tiltakozunk, mert „nyelvében él a nemzet”. Az írás a nyelv dallam és ritmusvilágának tökéletes leképezése, ha olvasunk, agyunkban megjelenik a nyelv zeneisége, egyedisége, az, amitől magyarok vagyunk. Ha egy mű hemzseg a helyesírási hibáktól, attól legmélyebb magyarságunk tiltakozik (és most ne érts félre, nem vagyok „nagymagyar”). Olyan ez, mintha egy idegen nyelvet olvasnál. Agyadban nem a magyar nyelv dallamvilága jelenik meg, nem az, amit anyádtól kaptál, hanem hibás, torz valami. Ha engedélyt adnánk rá, hogy innentől kezdve írjon mindenki úgy, ahogy akar, igent mondanánk nyelvünk halálára. Mert nem a hétköznap használt beszédben pusztul valójában a nyelv, hanem akkor, amikor erre az írásban rábólintunk. És mi, akik írunk, felelősek vagyunk a nyelvért. Nem hinném, hogy begyepesedett dolog ez. Most rohanok, egy diszgráfiás kisfiút vizsgálok, szerencsére 10 éves, még gyógyítható.
| |
| 95. | [tulajdonos]: Helytelenírás | 2010-11-02 07:52 | Igazából nem teljesen értem, hogy miért van ilyen sok ember kiakadva a versekben levő helyesírási hibáktól. Igen, persze, fontos az anyanyelvünk ápolása. De ha van egy mű, ami gondolati síkon valami meseszépen szólítja meg az olvasót, akkor csak egy begyepesedett, maradi ember képes fennakadni egy jelentéktelen helyesírási hibán. Vagy, rosszabb esetben egy költő, akit nem ismertek el úgy, mint ahogy szerette vona, ezért megpróbálja megfúrni más versét.
Szerintem az sokkal nagyobb baj, ha valaki olyan rövidítést tesz, mint pl. rajta helyett azt írja, hogy rajt', mert úgy kijön a rím, vagy a ritmus. Ez azt jelenti, hogy a szerző, annak ellenére, hogy anyanyelvünk a végtelenhez hasonlatos lehetőségekkel bír, nem tudott olyan megoldást találni, ami illeszkedik a versbe. Magyarul: vacak költő.
Ha nem tűrjük meg a helyesírási hibákat a versben, akkor újra kellene lektorálni a klasszikusokat is. (Vagy ha jobban tetszik, lefordítani ómagyarról újmagyarra.) Így csak arra neveli a pályakezdő költőket, hogy nyugodtan lehet archaikus szavakat használni. Amikor meg beküldi a versét (akár ide, akár egy folyóirathoz), azt a választ kapja, hogy használjon mai szavakat. Balassinak megengedjük, de az új generációnak nem?
De az éremnek két oldala van. Ha rávilágítasz valaki helyesírási hibájára egy versben, de az nem ismeri be, sőt, azzal dobálózik, hogy a költői szabadság révén joga van hozzá, az ugyanúgy vacak költő. Bizonyos dolgokat semmilyen törvény nem tilt, de attól még utáljuk. | |
| 94. | [tulajdonos]: Tornai lenyűgözött | 2010-10-19 10:15 | Az év versei 2010
"Visszahallani a gyönyör-szót
attól, aki már nem is öregség,
csak báb, csak képzelgés Gorgó-szeme,
egy nő, egy testvér, egy ámulat."
Tornai József: A szőke elmúlás
"Ott kell állnia rebbenéstelen arccal
a neon-utcasarkon,
mikor két autóbusz egymásba harap, ..."
Tornai József: Neutron-levesem
"De te itt hajtod föl a poharad
könyveid szélének nyitott ablakában,
míg a függönykarika csörög és a csipkés homály
mögül a kép föllebben."
Tornai József: A csipkés homály mögül | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 93. | csega: nem varázslat :-) | Klema Anita: teszt | 2010-09-26 21:03 | | Ha nézel egy youtube videót, van egy "embed" gomb. Az kiköp egy olyan szöveget, amit ha bemásolsz pl. ide vagy egy blogba, vagy ilyesmi, akkor a youtube "beágyazza" neked a videót. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
