NAPLÓK: Vendég
Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 21:23 Összes olvasás: 15965| 83. | [tulajdonos]: ez is | 2020-10-21 21:15 |
3. (44)
(mintha szeme lett volna)
A felpörgetett fát a legügyesebb
messzire ütötte. Szaladni kellett,
hogy elkapjuk, és aki rosszul nyúlt
érte, azzal múlni kezdett az idő,
nevet kapott és lett családja,
kérdezgettük, ki látta. De volt,
amikor rontott az ütő. Olyankor
elég volt őt lecserélni, különben
mindenki maradhatott a helyén,
sosem amellett akibe tudtuk,
hogy szerelmes. És volt olyan is,
hogy a pörgőfa pont a kezembe
talált, mintha szeme lett volna
az időnek, átmetszve a kéket
a zöldön át, és mire leért, észre
se vettem, hogy eltelt harminc év.
Szerencse volt, kiáltották a többiek,
most az egyszer, szerencse.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
