NAPLÓK: Vezsenyi Ildikó Naplója
Legutóbbi olvasó: 2026-01-17 13:52 Összes olvasás: 67224| 531. | [tulajdonos]: Javítás | [tulajdonos]: Nem én mondom, Kepes András | 2024-03-17 13:55 |
Abban az időben nem volt cenzúra.
És rombolt az öncenzúra.
Akinek túlerőss volt az öncenzúrája,
Azt jobban rombolta.
Akinek kevésbé és hajlamdó volt a falakig elmenni és csattani az egészségesebb maradt.
- És most?
- Most szóba nem kerül.
Tehát, ahogy az előbb elmondtam néhány vezetőt, én nem ismerek olyan vezetőt a mai médiában, se a TV2-ben, sem az M1, ...én nem tudom, sem az egész konglomerátumban, aki megpróbálna ellene játszani a hatalomnak. És segíteni azt hogy...ez a fajta logika most nem is...tehát ebből a szempontból egészségesebb volt az, amikor világos szembenállás volt a média és a hatalom között.
Van egy olyan elméletem, hogy az embernek ott kell élnie, ahol legjobban fel tudja magát idegesíteni, mert akkor az nyilván azt jelenti, hogy az fontos számára. Én itthon tudom nagyszerűen felidegesíteni magam, bármin, hogyha úgy látom, hogy a dolgok nem úgy működnek.
A magyarság olyan mint a malária.
Ha egyszer bekerül az ember vérébe, az benne is marad.
Rengeteg olyan barátom ismerősöm van, akik fiatalon elmentek külföldre, abban a pillanatban, hogy elkezdtek öregedni, a szívük visszahúzta őket.
Nekem pedig a nyelv a kenyerem. A televíziós munkásságomnál, az irodalomnál pedig végkép. A magyar az anyanyelvem. Nem tudnék írni más nyelvben. Az ember idegen nyelven azt mondja amit tud, az anyanyelvén pedig amit akar. Ha tudja igazán a saját anyanyelvét. És ez egy nagyon nagy különbség.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
