NAPLÓK: Volt egy pillanat
Legutóbbi olvasó: 2024-05-15 20:08 Összes olvasás: 50207106. | [tulajdonos]: Le vagyok igázva | 2017-07-20 05:36 |
Mér’ fáj az nekem, hogy nem kell a mézem? A francba is! Olyan kis undok tudsz lenni ma is. S mi a fenéért akarok én ingyen mézet adni? Hogy lemézez-kenyerezzelek: gyere hozzám bah’ni? S miért írtam meg pontosan mettől meddig leszek? Felkínálva ezzel a lehetőt neked. S persze megint előbb búcsúztál el, mint én. Pá, pá! Én meg csak pá. Én, szegény! S miért vagyok így, ilyen mélyen, ilyen sötéten felkavarva? Mintha zavaros, habzó, fortyogó őstenger takarna. Most várhatom, mire újból letisztul a fodra. De lehet, t’án sose fog már, na. Mer’ egy kanállal belőle elég lenne, hogy belefojtsalak. De ha mondjuk, ilyen dühödt tudnék maradni, hogy beojtsalak, a szexbe le tudnám vezetni, s az, jólesne mindkettőnknek.
Méhösszehúzódásaim épp most tetőznek. Mire ide, gondolatban, végül, eljutottam.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!