Qui? : büszke-jöttmentek


 
2857 szerző 39867 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Karafiáth Orsolya
  Vigyázz rá, föld. Óvjátok istenek.
Új maradandokkok

Albert Zsolt: A lehetőség
Katalin Szilasi: Liliom
Zoltán Türjei: A háztól a tóig
Barna T Attila: TANKOK
Szakállas Zsolt: én.
Szakállas Zsolt: forrás.
Paál Marcell: Az erdő panasza
Barna T Attila: Hologram
Barna T Attila: Hajnali naplójegyzet
Barna T Attila: Vihar után
Prózák

Zima István: A másik is
Pintér Ferenc: 230 éves a láthatatlan kéz
Béla Péter: GASZTROMÁK
Szilasi Katalin: Gondolatban
Péter Béla: Halál a kukoricásban
Péter Béla: Tüzérrózsi, Mozi!
Pintér Ferenc: Asszisztens akarok lenni (Állásinterjú)
Pintér Ferenc: Billy és a rózsapatron (A westernfilmről)
Tamási József: Ferike
Pintér Ferenc: Maffia avagy a hűség romantikája (a maffiafilmről)
FRISS FÓRUMOK

Szakállas Zsolt 30 perce
Bátai Tibor 1 órája
Ötvös Németh Edit 2 órája
Zima István 2 órája
Burai Katalin 2 órája
Mórotz Krisztina 4 órája
DOKK_FAQ 5 órája
Francesco de Orellana 5 órája
Mária Kosztolányi 16 órája
Kránicz Szilvia 17 órája
Ur Attila 17 órája
Metz Olga Sára 19 órája
Tamási József 23 órája
Karaffa Gyula 23 órája
Farkas György 1 napja
Szilasi Katalin 1 napja
Zoltán Türjei 1 napja
Fűri Mária 1 napja
Albert Zsolt 1 napja
Doktor Virág 2 napja
FRISS NAPLÓK

 Baltazar 23 perce
Hetedíziglen 7 órája
mix 17 órája
Macska 1 napja
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 1 napja
Metz-Művek 1 napja
szilvakék 3 napja
ELKÉPZELHETŐ 3 napja
az univerzum szélén 5 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 6 napja
Maxim Lloyd Rebis 6 napja
négysorosok 7 napja
Minimal Planet 7 napja
Játék backstage 9 napja
A vádlottak padján 11 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Qui?
Legutóbbi olvasó: 2026-05-29 16:37 Összes olvasás: 31292

Korábbi hozzászólások:  
418. [tulajdonos]: büszke-jöttmentek2020-03-04 09:18
Fábri Péter MI MAGYAR JÖTTMENTEK

/.../

Mi magyarok, jöttmentek vagyunk. Ki Galíciából jött, ki Etelközből. Hogy ki honnan jött, az jószerivel attól függ, hogy ki meddig megy vissza az időben: nagyanyjáig, ükapjáig, ükanyjának ükapjáig.
Jönni mindannyian jöttünk valahonnan. Ami a menést illeti: ki tudja.
Bartók mindenesetre elment, Szentgyörgyi Albert is elment. Neumann János Molnár Ferenc és Márai Sándor is elment.
Az őseik jöttek, ők mentek.

Elment Ligeti is, Kurtág is. Zeneszerzők, tudósok, írók, orvosok, mérnökök. A magyar jöttmentek.

Mi, magyar kunok például jöttmentek vagyunk.
Az én kun őseim valahonnan Ázsiából jöttek valamikor a középkorban. Ma már nem beszélünk kunul, csak magyarul.
Mert itt maradtak és ha ma egy grafikus meg akar rajzolni egy ősmagyar arcot, nagy valószínűséggel mellétrafál és a kunok közül választ modellt.

Mi, magyar zsidók, jöttmentek vagyunk. Az én zsidó őseim például valószínűleg többfelől jöttek, éppenséggel Galíciából is, mert askenázi őseim is voltak, de Spanyolországból is, mert voltak szefárd őseim is.

Jut is eszembe Spanyolországról: Amerika felfedezése után Spanyolország a világ leggazdagabb országa lehetett volna.
Csakhogy az iparát és kereskedelmét nem fejlesztő Spanyolország aranya a szorgos hollandokhoz vándorolt.
Akik mellesleg befogadták a Spanyolországból elűzött zsidókat is és velük együtt gazdagodtak meg.

Mi magyar besenyők, jöttmentek vagyunk. Mára elfelejtett nevű ellenségeink addig üldöztek minket, amíg ki nem rekesztettek ázsiai otthonunkból és el nem vergődtünk ide a Duna-Tisza közére.
Aztán itt maradtunk és ma már nem beszélünk besenyőül, csak magyarul. Olyannyira, hogy adtunk egy nagy magyar költőt is a magyar irodalomnak: Csoóri Sándort, aki már annyira magyarnak érzi magát, hogy másokat nem is néz jó szemmel ebben a nyelvi és kulturális közösségben.

Mi magyar cigányok, jöttmentek vagyunk. Idejöttünk és annyira megtetszett nekünk ez a szép ország az ő szomorú dalaival, hogy muzsikusaink közül a legtöbben el is felejtették a régi cigány dalokat és magyar dalokat játszottak helyette.
Jöttünk és hoztunk egy Biharit, egy Lavottát, egy Déki Lakatos Sándort. Hoztunk költőket is, Choli Daróczi Józsefet, Bari Károlyt; hoztunk mesemondót: Lakatos Menyhértet.
Nagyon sok ház áll ebben az országban, amelynek a falát mi húztuk föl. Szeretnénk, ha ez az ország is szeretne minket annyira, mint mi őt. Hiszen közülünk is legtöbben már csak magyarul tudnak.

Mi magyar németek, jöttmentek vagyunk. Úgy megszerettük ezeket a derék magyarokat, hogy mi adtuk a magyar nyelvnek (és a magyar iparosoknak) a szerszámok egész sorát.
Mi hoztuk a sperhaknit, a dűznit, a bűnés kalapácsot, mi építettük a gangokat és mára úgy elmagyarosodtunk, hogy már a saját szavunkat sem értjük. Meg tudja még mondani valaki, mi is volt az a ringlispíl?

Mi magyar szerbek, mi magyar szlovákok, mi magyar szlávok: jöttmentek vagyunk.
Idejöttünk Mária Terézia hívására, amikor itt állt az ország üresen, és nem volt dolgos kéz, a törökök elvonulása után. Annyira szépnek láttuk ezt az országot, hogy egyikünk, bizonyos Petrovics Sándor, meg is írta itt nekünk a legszebb magyar verseket.
Persze ő csak amolyan hígmagyar volt, mondta egy Németh nevű magyar száz évvel később, akinek valahogy nem jutott eszébe, hogy ezzel az ő nevével talán ő sem kunoktól vagy besenyőktől származik.
Sebaj, Petrovics Sándorral együtt mi is úgy gondoljuk: „Magyar vagyok. Legszebb ország hazám / Az öt világrész nagy területén”.

Mi magyar románok, jöttmentek vagyunk. Mi is szeretjük a magyar nyelvet, ezért aztán hagytunk itt egy József Attilát, igaz, őbeléje kun vér is vegyült.

Mi magyar horvátok, jöttmentek vagyunk. Jött ide velünk egy bizonyos család: a Zrínyiek.
Nagy mehetnékjükben az egyik Szigetvárat védte a töröktől, a másik az egész Délvidéket, de olyan is akadt, akinek fejét vették, mert nagyon magyarkodott.

Mi magyar szlovének, mi magyarlengyelek, mi magyar ukránok…

Folytathatnám.

A kínaiakkal és az angolokkal, a franciákkal és az olaszokkal,
akik itt élnek és szeretik ezt az országot.
Akik segítenek szebbé és gazdagabbá tenni. Akiknek a gyerekei már magyariskolába járnak.

Jöjjetek hát, magyarok!
És ha menni akartok, menjetek! Járjatok-keljetek,
Jöjjetek-menjetek, büszkén és szabadon, ahogyan szabad emberekhez, büszke jöttmentekhez illik, Galíciától Mátyásföldig."


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2026-03-30 15:49 ŐK
2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2026-05-29 16:30   Napló: Baltazar
2026-05-29 16:06   új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2026-05-29 15:02   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2026-05-29 14:32   Új fórumbejegyzés: Ötvös Németh Edit
2026-05-29 14:26   Új fórumbejegyzés: Zima István
2026-05-29 14:23   Napló: Baltazar
2026-05-29 14:18   Új fórumbejegyzés: Burai Katalin
2026-05-29 14:08   Új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2026-05-29 13:58   Új fórumbejegyzés: Szakállas Zsolt
2026-05-29 12:03   új fórumbejegyzés: DOKK_FAQ