NAPLÓK: Párbeszéd a DOKK jövőjéről Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 02:16 Összes olvasás: 93029Olvasói hozzászólások nélkül| 719. | Filip Tamás: röviden | 2022-01-06 17:59 | | A Párbeszéd a DOKK jövőjéről napló sajnos minden, csak nem párbeszéd. Egymás mellett elbeszélő hangok, korlátozott érvényességű narratívák. A napokban végigfuttattam a szemem a naplón, és megszámoltam: 24 alkalommal írtam bele, de beírásaim hatékonysága nem mérhető. Nyilván a többieké sem, a napló egész egyszerűen nem töltötte be azt a funkciót, amelyre ki lett találva. Az is tény, hogy a volt főszerkesztő egyetlen bejegyzést sem tett, ez a napló nem érte el az ingerküszöbét. Volt egy időszak, amikor a Dokk-antológia volt a középpontban, akkor sem szólt hozzá. Minden ítélkezés nélkül mondom: Dokkról való távozása olyan volt, mint a jelenléte. Észrevétlen. Akik még itt vannak, elfogadják ezt a helyzetet, és nem hogy a Dokk jövőjéről, de még a jelenéről sem beszélgetnek. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 718. | karaffagyé: BÚÉK-re | [tulajdonos]: BÚÉK | 2022-01-04 00:01 | Kedves Imre, és Kedves Dokkosok!
Itt is boldog új esztendőt kívánok Isten áldásával mindannyiótoknak!
Nem akarom újrakezdeni a fölösleges vitát egy szerencsés csillagállású újrakezdéskor, egy új esély idején, de egy-két dologban hadd mondjam el én is a néhány éves ciklusról, amit az Imre által lelkesen dicsért Papp-Für János főszerkesztőségéről szól:
Ahogy Imre írja, Jánost a Dokk megmentésére kérte fel három éve, mert művészeti vezető nélkül a Dokkot tönkre tették volna azok, akik... (Itt kiemelve két név, az egyikük halott, róla tehát vagy jót, vagy semmit, de a másikuk él, aki bármilyen is különféle szemekkel nézve, mégis bebizonyította már a ragaszkodását a Dokkhoz, és a hűségét is a Dokkhoz, mert ő nem szégyell itt jelen lenni, és itt verseket feltenni naplójába.) Szerencsétlennek tartom ezt a megfogalmazást, mert ahogy azt az idő már addig is megmutatta, a Dokk "öntisztító", akár az óceán. Nem csak a mérete miatt, hanem a széljárások okán is. Emlékezhetünk, hogy volt idő, amikor egy hölgy vitte a hátán, s azt is túlélte. Imre szavai tehát számomra épp a nálam ostorozott túldramatizálást mutatja.
A János által megválasztott fiatal szerkesztőség sem minőségben sem mennyiségileg nem végzett többet és jobbat, mint bármely más szerkesztőség, sőt, az első rizikós élethelyzetben eltűntek a Dokkról, mert irodalmi karrierjük számára dehonesztáló lett volna a Dokkos élet, a munka. Azt kell mondanom, sajnos meg sem próbálták konszolidálni a helyzetet, hanem rögtön bedobták a törölközőt!! Anno a gy&gy is csak gondot okozott, mert nem egy ottani vélemény generált erős vitát-veszekedést a "főoldalon", a Dokk fő funkciójánál, a versek értékelésénél. Ugyanis én úgy emlékszem, a volt főszerkesztő ott nem egyszer "jó", "teszik" stb, jelzőkkel illette a feltett verseket, ott komoly műhelymunka nem alakult ki. Annyira nem, hogy a szerzők joggal hivatkoztak sokszor arra, ott már egy dicséretet "bezsákoltak", akkor miért mulandó a főoldalon a versük.
János számára is dehonesztáló volt már a Dokkos jelenlét, mert erősen akadályozta a karrierjének ívében. Sajnos sokszor kellett szólnom, hogy mondjon le. Ezt most, később János meg is köszönte nekem, illetve azt, hogy nem áskálódtam ellene, hanem nyíltan mondtam el a véleményemet a munkájáról, az inaktív szerkesztőkről. Sajnos most is van teljesen passzív szerkesztő a csapatban, de ez már az új főszerkesztő döntése, hogy meghagyja-e az ilyen embert, vagy egy igazán aktívat választ helyette.
Az anyagiakról: a János által vezetett irodalmi kör is kiadott egy antológiát a tíz éves évfordulójukra. Ez azt is mutatja, hogy bizony, a Dokk nagy elmaradásban van e téren. Ennek élére állt volna Filip Tamás, aki az antológiát szívügyének tartotta, de a részletekbe elvesztünk a végére. (Jelen esetben nem lehet demokratikus módon antológiát szerkeszteni.) Azt kell mondanom, a pénz akár most is meg lenne egy komoly antológia kiadására, persze megértem Imre érveit, hogy a Dokkot modernizálni kell... (az évek óta felbukkanó portálmotor) Szerintem most is elzötyög technikailag, épphogy a minőségét az eredeti céljához kellene felhozni!
Jánosnak valóban köszönöm én is a megszerzett 300 ezer forintot, ami jelenleg őrzünk. Köszönöm azt is, hogy bejárt szavazni, mert a versek nem halmozódtak fel oldalszám ítéletre/meóra várva. Összességében azonban a Dokk egy elég rossz időszaka volt a főszerkesztősége alatt, hangját alig hallottuk, a passzív szerkesztőket nem váltotta le, nem hozott új embereket a munkára. Magyarán nem sokat törődött a Dokkal. (Sajnálom, hogy az új évet ilyen bejegyzéssel kell kezdenem, de Imre, te a hurráoptimizmosoddal váltottad ki ezt belőlem, meg azzal, hogy a Dokk használóinak rossz üzenetnek tartom azt, hogy a keveset, vagy a semmit lelkendezve köszönjük meg.) (Egy időben szóba jött például az, hogy a Dokkon sok a maradós vers. Csak jelzem, minden vers sorsát a főszerkesztő egy gombnyomással a szerkesztők véleménye ellenkezőjére tudja fordítani... most is... tehát a minőségromlás egyértelműen a főszerkesztő(k) felelőssége.)
János nem jelenlétété nem nagyon fogjuk észrevenni: gratulálok én is neki a könyvéhez, amiből szerintem (sajnos) a Dokkra sem fog feltenni verseket. A Dokk a "profi" irodalmároknak jelenleg nem jó ajánlólevél jelenleg.
Épp ezért én is azt szeretném kérni mindenkitől, tegyük együtt a Dokkot jobbá. Tegyük igazán komoly irodalmi műhellyé. Ehhez nekem lesz néhány ötletem, Imrével egyébként egyetértünk az alapvető dolgokban immár, szerintem ő is sokat tanult az elmúlt három évből, és abból, hogy vannak páran, akik akár a kinevettetésükig ugyanazt mondják, mert érzik/tudják, hogy igazuk van!
Békés, boldog új évet, kevés vitát, sok eredményt, és a Dokkban egy igazán jó irodalmi műhelyt kívánok nektek!
| |
| 717. | [tulajdonos]: BÚÉK | 2021-12-31 14:12 | Kedveseim és Kedvetlen Írók, Tisztelt Olvasóim!
Összegezni szeretném az elmúlt évet, és visszatekinteni még régebbre, hogy megköszönjem a pár hete távozott tulajdonostársunk Papp-Für János munkáját, aki három és fél évig vezette a Dokkot főszerkesztőként.
Emlékszem 2017. év áprilisára, amikor az Írószövetség könyvtárában megkértem, hogy mentse meg a Dokkot, mert művészeti vezető nélkül tönkreteszik azok, akiknek szúrja a szemét, hogy Szokolay Zoltán jelenlétét elfogadjuk. Nem hinném, hogy Filip Tamás engem megevett volna akkoriban reggelire (kavicsos falat voltam eddig mindenkinek), ha János nem vállalja, de a Dokk rátermett főszerkesztő nélkül könnyen válhatott volna végleg jelentéktelenné.
Emlékszem ama szerkesztőségre, amelyet János megválasztása után fiatalokból összeállított, jó emlék az is, amikor a Gyors és Gyilkos rovatot még aktívan vitte, de nem sikerült az igyekezet, győzött a felfogás, hogy a szerzőnek van mindig igaza, és a kritikus feladata a szerző lelkivilágának megértése, elfogadása. Sajnálom, hogy kudarcot vallott az akkori igyekezet, jómagam is az esztétikum objektivitását vallom, kis türelemmel szót érthetett volna a két oldal, de jelen korunkra kevéssé jellemző a türelem. Túl sokszor okozunk csalódásokat figyelmetlenségből, heves indulattól vagy hosszan dédelgetett bánattól hajtva. János is csalódhatott az általa összeállított szerkesztőség szétesésekor, mégis sokáig kitartott, évekig ellenállt a nyomásnak, miközben több oldalról érték támadások.
Kettőnk között is volt egy vita, aminek lényege, hogy János szerint csak gazdasági forrásokkal megalapozva (fizetett szerkesztőség) lehet eredményes a Dokk, én pedig a függetlenséget fontosabbnak tartottam az elkötelezettséget jelentő anyagi támogatással elérhető profizmusnál. Abban soha nem volt nézeteltérés közöttünk, hogy jogilag és gazdaságilag megalapozott háttér nélkül nem lehetséges továbblépni, de ennek (legalább elvi kialakítását) mindketten a másiktól vártuk.
2019-őszén nyilvánvalóvá vált, hogy az operatív vezetésben tovább nem vehetek részt, így főszerkesztőként csak János tudta volna létrehozni a szükséges hátteret, de erre nem jutott energiája a Kertész László Irodalmi Kör elnökeként és több írótábor szervezése mellett, hogy a rászoruló gyermekek támogatását ne is említsem. Ilyen feszültségekkel terhelten jutottunk el a jelen év elejéig, amikor a havi 24 eFt tulajdonosi befizetéseken túl sikerült Jánosnak a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalom kollégiumától támogatást szerezni a Kertész László Irodalmi Kör számára, melynek egyik eleme volt a dokk.hu éves működési pályázata is 300 eFt értékben. A számlánk akkori egyenlege február elején elérte 928.500 Ft-ot.
A fentiek alapján hálásan köszönöm Jánosnak a munkáját, amit a Dokk megtartásáért végzett, egyben gratulálok az új kötetéhez, kívánok neki további személyes sikereket!
Nekem hiányozni fog az ő jelenléte a Dokkon, de rajta kívül hiányoznak innen még sokan mások; talán majd egyszer visszatérnek az elüldözöttek, és azok is, akik haraggal csapták be maguk után az ajtót. Így, ilyen érzésekkel szeretnék továbblépni az elszomorító eseményekből okulva és mindenkit visszavárva a Kikötőbe.
Boldog új évet kívánok! | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 716. | furim: korr. | furim: re | 2021-11-15 15:19 | | A 'művészeti vezető' Bártfai Attila Márk ötlete volt annakidején. ((A bejegyzés írásakor ez nem jutott eszembe (nem is látogattam akkoriban a dokkot, de később a Márkkal váltott ritka eszmecseréinkben olvastam erről); ezért említettem csak annyit, hogy volt ilyen, jó ötlet volt, és hogy jó lenne most is valami hasonló.)) | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 715. | furim: re | [tulajdonos]: alap | 2021-11-01 12:17 | | Szerintem a művészeti vezető nem volt rossz kompromisszum. Az ütközéseket és sértéseket nem állja mindenki. Kell ez a fajta munka is. De néha egy vershez hozzászólni, valamit egy nagyobb irodalmi tudáshalmazból felmutatni, inkább vállalható lenne pénz nélkül is. Lehetnének többen is. Filip Tamás pl. járatos a modern költészetben, de meg lehetne ezzel a kéressel keresni pl. Jónás Tamást, Lackfi Jánost, Várady Szabolcsot, Kiss Judit Ágnest... Ha többen lennének, megoszlana a munka, a nevük bevonzhatna embereket, és ha a napi ütközések nem érintenék őket, talán pénz nélkül is vállalnák. | |
| 714. | [tulajdonos]: alap | 2021-10-31 16:40 | Tisztelt Dokkolók!
Bevallom, Cservinka Dávidnak a tulajdonosi csoportba írott bejegyzése nélkül valóban nem nagyon reagáltam volna Karaffa Gyula bejelentéseire. Egyrészt nem kívánok a jelenleginél is nagyobb tulajdonrészt birtokolni, és nem is keresett meg Gyula az eladási szándékával - személyesen Pálóczi Antalon kívül egyikünket sem. A Dokkra írt bejegyzését ugyan olvastam, de az eddigi vitánk fényében nem hiszem, hogy pont nekem kívánta volna eladni a tulajdonrészét.
Másrészt Gyulának minden lehetősége megvolt sokáig, hogy a tulajdonosi körbe írja meg a mondanivalóját, de onnan kilépett, mert nem érvényesült az akarata. Többször hívtam oda vissza, de a részvételét a tulajdonosi szavazatok egyenlő súlyozásához kötötte, amely feltételt nem tudtam teljesíteni, de az nyilvánvaló kell legyen , hogy a kapcsolatot nem a tulajdonosok szakították meg vele, hanem ő a tulajdonosokkal, mondhat bármit is. Jelen naplóban néhány kérdésről Gyulának írt válaszaimban már régebben kifejtettem az érveimet, nem ismétlem, nem kívánok parttalanul vitatkozni, különösen akkor nem, ha már okafogyottá vált a kérdés.
Azt azért megjegyzem, hogy a tulajdonrészeknek semmi közük nincs a Dokkról való kitiltáshoz, bármilyen viselkedéssel lehet és maradhat valaki tulajdonos, erre vonatkozóan sajnos nincsenek kikötések a 2016-ban írt adásvételi szerződésben, amely adásvételig csakis egyetlen tulajdonos rendelkezett a Dokk 100%-ával.
Tehát Karaffa Gyula kiszállt a szerkesztőségből és a tulajdonosi körből is, miután kapott Filip Tamástól egy kemény kritikát a meóját illetően. Úgy emlékszem, hogy ilyesféle kritikákat Tamás másokkal kapcsolatban is megfogalmazott, és nem Gyula volt az első, aki ilyesmi után kilépett mindenfajta Dokkos szerepkörből. Nekem Gyulával tulajdonjogi szempontból kevés dolgom volt, nem tőlem kapta a tulajdonát és én sem kaptam tőle tulajdonjogot, elfogadtam őt, a modorát és a kialakult helyzetet. Azonban Bártfai Attila Márktól jelentős tulajdonrészt vásároltam korábban, és azt hiszem, hogy Márk álláspontját is képviseltem akkor, amikor bizonyos személyeket nem engedtem főszerkesztővé választani. Utóbbit éppen a Karaffa Gyula által erőltetett lemondási aktus (a szerzett tulajdonjogunkról) tette volna lehetővé, emiatt az a következményeit tekintve is elfogadhatatlan volt.
Tudom, hogy a Dokkon most lapos idők járnak, és szeretném megvilágítani azt is, hogy miért. Egyrészt a jelenlegi főszerkesztő hozott egy fiatal és kezdetben aktív csapatot a Dokkra, akiket a Dokk akkori hangadói azért bíráltak, mert pusztán a saját szakmai meggyőződésük alapján írták a meókat, és ez többeknek nem tetszett. Abból a csapatból már csak Papp-Szalai Sándor neve szerepel az impresszumban főszerkesztő-helyettesi pozícióban, de tőle egyáltalán nem tapasztalhatunk aktív jelenlétet, a többiek eltávoztak. A főszerkesztő is csak a legszükségesebb feladatait végzi el, és a legutóbbi főszerkesztő választáskor szabadulásra vágyva ő maga jelölte Pálóczi Antalt, majd Filip Tamást, de egyikük sem kapott többséget.
Azért nem támogattam azon a választáson egyik jelöltet sem, mert mindkettőt alkalmatlannak tartom a főszerkesztői posztra. Antal esetében a döntést talán nem kell magyaráznom, de Tamás esetében, aki József Attila díjas költőként megérdemelten lett valamikor a Dokk vezetője, legalábbis magyarázatra szorul, hogy mégis miért nem támogatom.
Erre a Dokk megvásárlása utáni időszak ad magyarázatot, pontosabban egy dombóvári szerkesztőségi ülés vitája, ami során Tamás helyett lehettem volna akár én is főszerkesztő (ami abszurdum), de végül úgy alakult, hogy Márk kapott utána esélyt arra, hogy vezesse a Dokkot.
Tény, hogy akkortól kezdődött a Dokk felemelkedése, a nézettség és dokkolók száma Tóth Csilla főszerkesztősége idején érte el a 2016 utáni csúcsot. Hogy Márk és Csilla ennek ellenére miért mondtak le, arra ők és Filip Tamás is tudja az igaz választ, ahogy én is, de én nem fejthetem ki az igazságot. A lényeg, hogy a PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE c. napló magyarázatul szolgálhat arra, hogy most miért tartunk itt - persze ez csak az én szerény véleményem, és nem fogok vitatkozni a várható ellenvetésekkel.
Hogy János és én miben nem értünk egyet, azt is szeretném röviden megvilágítani. Papp-Für János szerint addig nem lesz megfelelő színvonalú a Dokk, amíg a szerkesztők nem kapnak díjazást a tevékenységükért, ugyanis a hőskor rég elmúlt, az irodalom érdekében végzett munkát meg kell fizetni, tehát a jó szerkesztőt is csak fizetség ellenében kaphat a Dokk, máskülönben csak lelkes amatőrök vagy önjelölt próféták alakítják Irodalmi Kikötőnk sorsát arrafelé, amilyen irány csak jólesik nekik.
Ezzel szemben úgy vélem, hogy találhatunk olyan főszerkesztőt is, akit nem csak a rövid távú haszon érdekel, hajlandó időt és energiát áldozni a Dokkra, hogy méltó legyen a régi híréhez.
Tudatom, hogy nem hagytam magára a portált, csak lehetőséget adtam a kritikát megfogalmazóknak, hogy új irányt jelöljenek ki, de nem tették. A fő kritikusaim egyetlen javaslatot sem terjesztettek a tulajdonosi kör elé azon kívül, hogy Filip Tamás legyen ismét a főszerkesztő, vagy Pálóczi Antallal próbáljuk meg betölteni ezt a pozíciót. Nem hiszem, hogy ne lenne más hiteles irodalmi személy, aki ne lenne náluknál alkalmasabb a feladatra, tehát még egy kis ideig várom a valóban konstruktív javaslatokat, ha csak a főszerkesztő-váltás segíthet. Addig pedig maradjon János a megbízható alap.
Üdvözlettel,
Busznyák Imre | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 712. | farkas györgy: troll | 2021-07-11 15:50 | | El kell ismernem, hogy Tolkien-nak és Rowlingnak igaza van: léteznek a trollok. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 711. | Pálóczi Antal: A JÖVŐBEN NE TEDD! | 2021-07-11 15:43 | Kedvesem!
Hiába ágálsz, a Kedveseim! megszólítás akkor is illetlen és fals. Az én megszólításom (amellyel utánozlak) rögtön rávilágít erre.
Ugye? Máris fészkelődni kezdtél...
Amikor évekkel ezelőtt először - viccből (túlzott érzelmességből, vagy már akkor is félreértésből) először alkalmaztad, még nem voltál ekkora Dokk tulajdonrész birtokosa. Azóta a vagyonrészed szinte megduplázódott, még adományozni is tudtál belőle Bátai Tibornak - ő ezáltal valóban a "kedvesed" lehet.
A többi - kisebbségi tulajdonosnak - azonban a "döbrögije" lettél - tekintve, hogy a 10/24-ed tulajdoni hányadod (nekem 1/24-ed van a birtokomban) az összes lehetséges szavazást a te javadra dönti el.
Még azt is, amelyiknél nem neked, hanem a nálad többet akaróknak van igazuk. (Sikertelen főszerkesztővé választásom a példa, amikor 4 társtulajdonos, vagyis 4 személyiség várakozása és óvatos bizalma állt szemben a te és "adomány-vazallusod", tehát összesen 2 személyiség ellenkezésével és bizalmatlanságával.
Mégis "Döbrög" birtoknagysága döntött.)
Nehogy még a "kedvesed"-nek is kelljen lenni!
A politikai vonatkozások is újak.
Teljesen példa nélkül áll, hogy a Dokk tulajdonosa hivatásos politikusként keresse a betevőt! Ilyen itt még nem volt.
Amikor magánkézbe került a Dokk, fel sem merült senki tulajdonos politikusi ambiciója, ami akár még kizáró ok is lehetett volna, hiszen egy lap életében mindig kockázati tényező a politikai hátsó gondolat!
Itt annak egyelőre nem érzett káros következményeivel, de a "Kedveseim" megszólítás, aktív politikusi működésedtől kezdve, számító behízelgésnek rémlik!
Dupla okom van tehát a kérés megismétlésére!
Ne szólíts KEDVESEIM-nek minket!
Remélem a továbbiakban tartózkodsz ettől az illetlenségtől!
Pálóczi Antal | |
| 710. | [tulajdonos]: magyrázat | Pálóczi Antal: MEGINT FALS A MEGSZÓLÍTÁS! | 2021-07-11 13:48 | Kedves Pálóczi Antal!
Kérlek, ne olvass szelektíven; a bejegyzésem második sora Neked és hasonló értelemszűkítő reakciók íróinak szól, elnézést kérve.
De a szűklátókörűség kedvéért sem mondok le a Te megjelenésed előtt is használt a megszólítási formáról, ugyanis az nincs összefüggésben a tulajdonosi vagy politikusi jogaimmal és kötelezettségeimmel. Ilyesfajta kifogást kár lenne "újból és újból" megfogalmaznod jelen magyarázatom után, mert a korlátoltság ritkán sikeres az írástudók között, de hát Te tudod. Ha helyesen értelmeznéd a leírtakat, akkor tudnád, hogy nem a "Dokk-hoz" intéztem fölhívást, hanem a napló olvasóihoz szóltam. annak örülök, hogy Te is olvasod, de visszataszító, ahogy minden megnyilvánulást megpróbálsz meghatározni, korlátozni, a magad falanszter világához igazítani - ezt nem én mondom csupán.
Bár igaz, hogy a Dokkon többnyire jómagam használom hosszú ideje (kb. 20 éve) a "Kedveseim!" megszólítást (rákereshetsz), de az is tény, hogy egyedül csak Te kifogásoltad ezt mostanáig, tehát nem valószínű, hogy általában lenne vele baj, inkább a szűkítő értelmezés a hibás. Már az apostolok leveleiben is használatos ez a megszólítás, és azokban sincs semmilyen leereszkedő vagy birtoklási szándékú, szexuális töltetű jelentés, ahogy azt Te értelmezed, csupán altruizmus. A nagynéném (akinél önzetlenebb embert nem ismertem) a családnak írt leveleit mindig ezzel a megszólítással kezdte, és tiszteletből őt követem akkor is, ha újabb és újabb dörgedelmeddel rontanád a naplóm olvashatóságát.
Persze, elfogadom, vannak embertársaim, akiktől távol áll az odaadás, de nem ez a fő probléma a felfogásoddal, hanem a tipizálás, amely szerint mindenki azonos valamely vállalt hivatalával, szerepkörével, esetleg nézetével. Nekem ezzel szemben példaképem a reneszánsz ember, amely egyszerre áll a földön, a jelenkor valóságában, és közben odaadóan őrzi és újítja meg a klasszicista értékeket. Azért szálltam be 2016-ban a Dokk megvételébe, hogy emberségesen működtessük, és nem azért, hogy néhány erőskezű tulajdonos önkényes hatalma elnyomja a dokkolók érdekeit. Te magad írtad le, hogy mi zajlott itt 2017-től, ami miatt jó szerzők és szerkesztők mentek el, nincs mit hozzátennem. A politikusi szerepköröm pedig nem ide, hanem a választóimra tartozik, de az biztos, hogy az sem olyan egysíkú, ahogy azt Te láttatni vagy képes.
Üdvözlettel,
Busznyák Imre | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
