NAPLÓK: Pálóczi: Nyomolvasó napló
Legutóbbi olvasó: 2024-05-06 07:28 Összes olvasás: 42847| 295. | [tulajdonos]: Rainer Maria Rilke | 2008-05-27 19:20 |
"Sose látták a magányost csak gyűlölték anélkül, hogy ismerték volna. Szomszédjai voltak, akik felőrölték és a szomszédos szoba hangjai akik megtapogatták. Fellázították ellene a tárgyakat, hogy zajongjanak és az övé fölé kerekedjenek hangjukkal. A gyerekek ellene szövetkeztek mert... minden növekedésével a felnőttek nyakára hágott. Vadászható állatként szimatolták meg vackában és hosszú ifjúsága idején nem maradt tilalmi idő. Ha pedig nem merült ki és megmenekült, akkor azt szídták, ami tőle eredt és undoknak nevezték és megyanusították. S ha erre sem hederített arcátlanabbakká lettek és elették előle az ételt és a levegőjét szippantották el előle és beleköptek a szegénységébe, hogy megundorodjék tőle. Rossz hírét terjesztették, mint valami ragályos betegnek és hogy gyorsabban távozzék, köveket dobáltak utána. Régi szimatukban pedig nem csalódtak, mert ő csakugyan az ellenségük volt.
De akkor, ha nem pillantott fel észhez tértek. Sejtették, hogy csak az akaratát szolgálták mindezzel... és akkor megváltoztak és a legvégsőhöz folyamodtak...a hírnévhez. Erre a lármára aztán majdnem mindegyikük felpillantott és kizökkent gondolataiból."
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
