NAPLÓK: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 11:41 Összes olvasás: 2777966. | [tulajdonos]: EGY KIS ÉRZÉKENYÍTÉS | 2018-09-15 16:17 | "Őrült nő ketrecében" olvastam valamit az öregedés téves elképzeléséről, ahogy a fiatalok látják. Úgy kell nekik. Egyelőre az sem biztos még, hogy egyáltalán képesek lesznek végigmenni azon az agiliti pályán, amin mi. A kiesési százalék, sajnos, magas. Kétségtelenül új jelenség, hogy a korábban "időben" elvérző idős generáció váratlanul körülbelül 20 évvel kitolja az élettartamot. S pláne, hogy nem az ágyba vizelős szakasz hosszabbodik meg, hanem az aktív. Így, egy önpusztító ifinek már-már kevesebb az életesélye, mint egy önépítő szépkorúnak. Kellemetlen érzés lehet. Mindez most arra késztet, hogy mutassak valamit az öregedésből is - a Szív sötét oldala című filmnek ugyanis vagy egy 20 évvel később készült második része. Ahol az előző jelenetekben megismert argetntín prosti, aki internátusbam nevelt lányát - férjét megölte a Peron diktatúra - szerette volna Spanyolországba vinni, hogy ott tisztességes életet élve újrakezdhessék, ismét találkozik a költővel, akivel egy argentin "matrózkocsmában" ismerkedett meg. (Bár ő lokálnak hívta.) A film végigvitt első részében később majd látni fogjuk, hogy lett ebből az alkalmi kapcsolatból igazi szerelem, de a nő végül "a lányát választotta". Húsz évvel később azonban a költő megkeresi őt Spanyolországban. Amikor az élet az ő számára már annyira összeszűkült, mint egy sikátor nyílása a jelenetben. És mégis... Őrült nő ketrece! Nézd ezt az életderűt! A sorssal való ironikus megbékélést, a szenvedély okos megszelidülését - és főleg a minden fölé felemelkedő rálátást... Igen, az ember már csak "roncsa" önmagának - s ez kiváló alkalom az öniróniára. Az öregedés, ahogy magam is kóstolgatni kezdtem, tényleg ilyen. Az első rész nagyjelenetében, amikor a férfi ölbe veszi a nőt, ott egyszerűen betöri - átszakítja - az ajtót... Az szinte a sarkaiból dől ki, amikor "megnyílik előttük". (Ilyen az ifjúság.) Itt ugyanez, ugye, már nem fog sikerülni. Na és?. Ezen is lehet derülni. Mert már ez is megvan nekünk, szépkorúaknak, ez az életderűnk - amely akkora hiánycikk a depressziós, rosszul vagy egyáltalán nem nevelt ifik körében... Én is benne voltam - s nem szeretném még egyszer végigszenvedni. (Bármilyen meglepően hangzik.) --- Most pedig jöjjön egy kis előzetes a Szív sötét oldala II-ből. A költő elordítja magát a társasház előtt - Anna! Erre előront az emeletekről egy tucatnyi elvált, frusztrált, szeretetre vágyó asszony. - Megjött Oliverio! Mire mindannyian becsapják rá az ablakokat. (Ez tetszik.) Az is, ahogyan mégis találkoznak... S milyen finom a zenei hatás, amikor a sapkákat válogatva a költő egyszer csak "megtalálja a saját egyéniségét". Egyszer majd Te is eljuthasz ehhez az ön- és világismerethez, Örült nő ketrece, ha (és ezt én nagyon remélem) megéred! De addig is több tiszteletet az Életnek, ha javasolhatom!
https://www.youtube.com/watch?v=LbbsnwgiUiw&t=40s | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|