NAPLÓK: Szokolay Zoltán verses füzete Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 14:37 Összes olvasás: 1320685. | [tulajdonos]: Irodalmi Jelen | 2020-07-31 16:18 | Hat képeslap Erdélyből
1. Gatyás Krisztus Székelykeresztúron nem száll le a hideg templomfalról, ott töprengünk alatta az Úron, s a latrokon – ki jobbról, ki balról.
2. Csíkkozmási utcán hirdeti a tábla, nem halad a korral, aki itt megállna, kitörhet kereke, eshet vele bármi, szigorúan tilos szekérrel megállni.
3. Kászonaltíz templomából messze száll a zsoltár, boros férfihangok zengik, mit írt Szenczi Molnár. Pörölj, Uram, pörlőimmel, kiáltják az égre, hátha Isten tudja, hol van Kászonaltíz népe.
4. Csomakőröstől Dardzsilingig egy fényfonál az egész pálya, aki azon ma végigsiklik, magyarok útját megtalálja, s ha vissza is tér, hírül adja, Sándor meghalt és eltemették a Kancsendzonga árnyékába.
5. Kerc irgalmas földjén, bal partján az Oltnak ciszterci monostort alapított Imre, jóra termett lelkű magyarok királya. Nyolcszáz év nagy idő, eltűnnek a holtak, nem látjuk már többé, kiket elraboltak, sem a régi, szorgos kódexmásolókat, de állnak még falak, megmaradt a bástya, s égre nyíló kerek ablak Isten kalodája.
6. A huszadik század huszonkilencedik évébe ugorjunk, Nagygalambfalvára, vessünk egy pillantást a vén támpilléres református templom déli kapujára. Keresztelni vittek akkor egy kisdedet, aki nem nyitotta versre még a száját, elpityerdülésre sem fogott ihletet, csak nézte az ajtó mintás kazettáját. Íme a képeslap, megtalálja bárhol, ki más a címzettje, mint Kányádi Sándor.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|