NAPLÓK: Segesvári Hortenzia
Legutóbbi olvasó: 2024-11-21 18:00 Összes olvasás: 21366| 76. | [tulajdonos]: A periféria centruma | 2017-06-07 09:03 |
Lepkék, papagályok, altatók
(javíthatatlan változat)
Altatóval, álmodom még. Sávokban foszlik a sötét.
Álmodás porozza a realitást. Lepkékkel fordítva lehet.
Átvitázom veled, megtörténhet-e ami megtörtént?
Elhagysz országot, történelmet, kultúrát? Bőr négyzet-
métereim bizonygatják, itt vagy. Megtalálom testszagod.
A múlhatatlanság egy röhejes pátosz. Reggel javított
változatom a tükörben mögötted áll, mint Karenina a
ködben. Kintlévőségem behajthatatlan. Tervezem, hogy
használt-szerelemmel hét országon át hozzád utazom,
harmadiknak. Homályos kommuna; ismét a múlhatatlan.
Könnyű puha tömb: lepkelét. Két egykori punk.
Színkalibrált álmainkkal. Voltam kékhomlokú amazon,
túlzó piros, zöld, kéklő fehér. Papagály lét? Hiszen a
szürke életre választottuk egymást! Bízom és kételkedem.
Max ennyi a bölcselet. Lefekszem egy identitás küzdővel.
Mindennap besötétedik. Aludni? Álmodni muszáj! Az
elefántcsonttoronyból nem könnyű kilépni. Noha minden
reggel kitépem ajtóm a fényességnek. Nem lehetek kivétel.
Átköveznek járdát, teret. Közösségi kommunikációt burkoló
szavak, vér-dzsihád. Évszakon kívül ébredek. (Elhull a virág,
eliramlik az élet). Te itt vagy, a két „kontinens” között.
Altatóval álmodom még. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
