NAPLÓK: N. D. S. L. (Vajdics Anikó)
Legutóbbi olvasó: 2024-05-01 10:51 Összes olvasás: 72047824. | [tulajdonos]: nem-lógok-a-szeren | 2022-05-25 22:02 |
Értem én, hogyan lehet belesodródni az anyagozásba. Eredetileg fagyizni akartam elmenni – a másfél óra kimenő, amit a középső húgomtól kaptam, mi másra lett volna elég. A Nagytemplom felé haladva a nagy melegben azt gondoltam, egy málnás vagy egy meggyes sör még jobban esne. De ahhoz meg kellett volna szegnem a fogadalmamat, hogy egy évig nem iszom semmilyen alkoholt. (Igazából a kávéval kapcsolatban akaratm ilyen fogadalmat tenni, de nem bíztam magamban, hogy tudom tartani, könnyebb volt olyan szerről lejönni, amire rá sem voltam állva -- ökör iszik magában.) A Déry múzeum előtt ücsörögtem végül egy órát a lépcsősor bal oldalán lévő kétszintes „vízesés” szélén. Felette két bronzakt: egy könyvet olvasó férfi (a Tudomány allegóriája) és egy laza testtartású nőalak, kezében kőbalta (a Régészet allegóriája). Az Aquitániai Eleonóriáról szóló regényt olvastam közben. Az lesz a következő fordításom, amikor majd végre újra dolgozhatom. (Erre egyelőre semmi esély; Anyu gondozása egész embert kíván, akkor is, ha én ketté vagyok szakadva.) Amikor megszomjaztam, székelyudvarhelyi borvizet ittam (a Szejke forrásból vételeztük hazafelé indulván). Szomjas lelkemnek meg ott volt a medencében csobogó víz hangja. Csacsogó indiai nők fényképezkedtek a közelemben színes szárikban. Volt velük egy férfi is fekete ingben. Az Aquitániá-ban ahhoz a részhez értem, ahol a VI. (Kövér) Lajos által megrontott kiskorú lányok gyermekeinek nyomorúságos sorsáról van szó. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!