NAPLÓK: N. D. S. L. (Vajdics Anikó)
Legutóbbi olvasó: 2024-05-01 00:52 Összes olvasás: 72040| 38. | [tulajdonos]: leszokni | 2018-07-01 21:47 |
Ott voltam. Kétszer csengettem. A második csengetés után ötvenháromig számoltam. Ha száz éves leszek, majd százig számolok, akkor talán ki tudom várni, amíg beengednek. Most nem bírtam. Azt hittem, nyugodt vagyok, így alakult, semmi baj, hazajövök, sétálok egy jót az erdőben. Úgyis ez a jövő. Minden helyett, bármi helyett az erdő.
Valami fényesre vágyhattam, mert a buszon percekig csak az előttem ülő nő ezüst nyakláncát bámultam, mint Rain Man Las Vegasban, amikor a mini-videólejátszót szorongatva megismerkedik egy csinos nővel. Már az ötödik megállónál tarthattunk, amikor észrevettem, hogy rossz buszra szálltam, a 123-as helyett a 35-ösre. Így kötöttem ki a Határ út helyett Csepelen. Már Soroksárra menet is majdnem eltévedtem, elképesztő, mennyire nem tudok a térben tájékozódni. Ez állítólag női tulajdonság. Élcelődnek is a fiaim, jaj, Anya, ennyire nő nem lehetsz. Ennyire az vagyok. Máskor meg nem. Úgy írok-e vajon, hogy az olvasó azonnal tudja, ezt csak egy nő írhatta.
Majd le kell szoknom erről is. Hogy mindenből azonnal szöveg legyen.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
