NAPLÓK: Minimal Planet Legutóbbi olvasó: 2025-09-14 04:49 Összes olvasás: 160810| 1873. | [tulajdonos]: füzet | 2025-09-06 23:10 | Néha szinte megfulladok a teleírt füzeteimtől. Ötletek, töredékek teljes összevisszaságban. Egy részük beleíródott a verseimbe, de ennél jóval több, ami csonka maradt. Ma reggel elkezdtem kutakodni az egyikben, és nagy örömömre egy csomó olyat találtam, amivel tudtam mit kezdeni. Átmásoltam ezeket a számítógépbe, hogy jobban szem előtt legyenek. Némelyiket továbbírtam.
Olykor azt is ezekbe keményfedelű vastag füzetekbe írom, amit valahol hallottam, olvastam, és valamiért fontosnak tartom rögzíteni. A lapozgatás közben Falusi Marcitól találtam egy fontos gondolatot: "A jó vers sohasem tematikus, annál sejtelmesebb, szerteágazóbb, nyitottabb." Tökéletesen passzol a minap talált Gombrowicz idézethez: "Ki is mondta, hogy az embernek csak akkor szabad írni, ha mondanivalója van? Hisz épp az a művészet, hogy az ember nem a mondandóját írja meg, hanem azt, amit korábban nem is sejtett."
Soha nem voltam alkalmas arra, hogy úgy kezdjek bele, hogy na most a magányról, a szerelemről, a veszteségről vagy hasonlókról fogok írni. Elkezdek írni tétován, rakosgattam a szavakat, amelyek szerencsés esetben erőre kapnak, aztán mondatokká, a mondatok verssé írják magukat. Feltehetően azért, mert egyszerre nem egy dolog bolyong bennem, hanem több, melyek össze akarnak kapcsolódni. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
