Hetedíziglen: Játék

Hetedíziglen bloggernek 2 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.

NAPLÓK: Hetedíziglen
Legutóbbi olvasó: 2024-05-03 20:20 Összes olvasás: 262885

Korábbi hozzászólások:

5213.	Simf: Játék	[tulajdonos]: elnézést	2022-03-01 10:59
Hogy mik történnek? Tegnap, amikor rátaláltam erre a versre, akkor még tartalmazta a "tél" szót is, de ez mára eltűnt. (Én Páfrányra gyanaxom). Azért ide melléklem így, hat-törpésen is, hátha tanulunk belőle valamit... G. István László HAJNALI HÁRMAS OLTÁR Sárszínű ég, köves-sötét, mintha kavicsok tömnék el a világosabb foltokat. Cipőben terjedő nyirok. Vakok bíznak így a fényben, ahogy a jó kedvemről határozok. Kínos-hosszan tapaszt a szél arcomhoz vizes levelet. Kivetkőzöm az ölelésből. Foszlanak a felhők, úgy nyílik arca az égnek, mint mikor ébred valaki, akit szeretek. Nem kell tűzmadár, szárny nélkül nő a fény, mint mikor levegőt kapsz egy ölelésből, amiben megfulladni könnyebb. Hányan nyújtóznak most párnától FALIG, engem szabad levegőn hajnali áram kerget a SAROKIG. A parkban semmi se tiszta. Átvágnom mégis kimosdató. Nincs velem senki, de jó. Nincs velem senki, de jó. * Otthagytam a fridzsidert, HOGY lejöjjek a parkba. Még tegnap este leeresztettem. Három polc meg a kék alsó fiók, oda zöldség, meg tojásnak, vajnak az oldalsó rekeszek. Dermedten fénylik a lekvárosüveg, tetején rúzsfolt, tegnapi eperdzsem. A vaj megbocsájtó, sárga, savanykásan kenődik az alufóliára. Több napos paprikaszeletek fonnyadt, lévesztett ragyogása. Annyira várnak otthon. Az ételek, mint bűntudatomról a látlelet. Hajnali muníció. Indulhatok a napnak. Teszek egy kört a parkban, aztán visszajöhetek. Amíg a számba tehető az élet, addig jól VAN. * A szálkás, foszlott-PIROS padon sáros csücskű takaró. Alatta hullámzik egy test, lélegzete az unalomfelszínen kiméri az időt. A hullám alatt több rétegnyi reggel álmos, csírázó kövülete. Mintha levest öntöttek volna az arcra, keze a salakos úton, begörbült ujjai majdnem gyökerek, éjszaka, úgy látszik, nem találtak földre. Párja a pad alatt, feldöntött SZATYOR, tartalma kiömlött, ajándékhalom egy alvó fej körül, szennyglória. Egy zöttyenéssel legördül a padról, szeplős a karja, az asszony után nyúl, a sörösüveg, mint egy kard, védi őket. Belenyal az arcba, sűrű haj borul rá, rothadást takaró sátor, a bűz mint szélszalag száll körbe a testeken. Hajnali szeplős fogantatás. Mély asszonyöl nyílik, csírázhat a mag. Most álljon elő, akiből ember lehet.

Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!