| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| Prózák | |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
NAPLÓK: Hetedíziglen Legutóbbi olvasó: 2026-05-10 21:37 Összes olvasás: 475831| 6068. | [tulajdonos]: szavazásra | 2022-12-12 00:36 | Kedves Játékosok! Hat vers született, megoldás egy sem. Még lehet keresgélni. Szavazzatok! /Kati
1.
...másnap...
csak egy szelet kenyér
padhoz tapad a vér
addig búsul míg él
új nap sincs fúj a szél
2.
"Leírjam-e apróra, híven,"
konyhámnak minden részletét,
a szék, a pad mily tarka színben,
éli nyolc négyzetméterét?
A szél se fúj, (mert új az ablak)
kenyér se szárad,(nem maradnak
morzsái sem, bizony, de jó
ezer forint lett egy kiló!)
Dalol az ifjú konyhabútor,
narancsszinű, ha nap süti,
a vérszegény frigó se búsul
hasát rakásnyi kép üli.
S a legvidámabb én vagyok,
ha konyhámban kavargatok.
3.
elfogyott karácsony
a nap szirmai összegyűrődtek
arany arca megkopott zománc
foltokat rajzol
forró lávakönnye
lassan folyik alá
a rongyos felhők szélén
kenyér és víz
sületlen cipó
testes vörös illene mellé
rubint akár a vér
festék pereg a padokról
a borostákra morzsa tapad
a terítő nélküli asztalok
körül búsul aki él
4.
a nap vérpadra hajtotta fejét
a sötétségnek adta át helyét
siratja a szél és a szegény
búsul ma sem volt kenyér
milyen lesz a holnap ki tudja
a szél szabadság hírét hordja
a nincstelenben él apró remény
s tán a tél sem lesz olyan kemény
5.
Vének
Vérpiros alkonyatban
kispadra öregedünk
mi, vének.
Még ránk csurran a nap,
de már körbebúsulnak
az emlékek.
Szél emelgeti
a szégyenlős fűzfa könnyű,
lenge ágát,
megmosolyogjuk.
Hunyorgó szemünk, lám,
mindenen átlát.
Tördelve esszük kenyerünket,
hogy minél tovább tartson.
Még élünk,
de néha elmélázunk,
hogyan is lesz majd
azon a túlsó parton.
6.
Leltár
Kenyérszél szikkad,
búsul, ki él, a holnap
vérpadot ácsol.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|
