NAPLÓK: Kapucnis kardigán Legutóbbi olvasó: 2024-05-04 02:47 Összes olvasás: 14222| 10. | [tulajdonos]: negyedik bejegyzés | 2011-10-16 01:27 | | már megint a lakásban dohányzom. mindig megfogadom, hogy télen sem leszek rest kimenni a gangra. aztán jött az engedékeny az-ajtóban-lehet-cigizni hozzáállás. Mb-nek nem engedem, hogy a nappaliban gyújtson rá. de amikor hazajövök a munkából, időnként látom a gép melletti konvektoron a hamutartót. stikában tuti, hogy rágyújt. ilyenkor frissen szellőztetett lakás és füstölőillat vár. amikor együtt vagyunk, én is tartom magam az általam felállított szabályhoz, azonban ha egyedül vagyok, nem bírom ki. most is olyan jó, hogy miközben ezt a szöveget gépelem, itt parázslik mellettem az antik – Ecserin beszerzett – gyufatartós alpakka hamutálcán a Davidoff. slims white – áll a dobozán. és 19 szál. mert már a dohánygyártók sem bírják anyagilag, és ahogy a Túró Rudi esetében is, a fogyasztót rövidítik meg. pontosítok: a pöttyösnél a terméket is megrövidítették. visszatérve; ezt a brendet szívom, mert Mb javasolta, álljak le a sodrós dohánnyal, hiszen kiköpöm a tüdőm. a goldot kedvelem, de most vissza kell fognom magam: az 1 milligramm kátrány, 0,1 milligramm nikotin és 1 milligramm szénmonoxid tartalom per cigaretta talán nem purcantja ki teljesen az egészségem. Mb-t hagytam a barátjával szórakozni menni. vagy inni? tök mindegy. olyan jó most itthon egyedül. jazzt hallgatok – ami nem túl gyakori – meg vezetékesen kétórát dumáltam Cs-vel, aki immár nyolcadik éve fontos szerepet tölt be az életemben. igen, lehet, hogy ismét önző módon túl sokat csacsogtam magamról. megszokta. időnként igyekszem ezen változtatni. egy barátság legyen kétoldalú. nekem is bele kell tenni érdeklődést, energiát, mert kizárólag úgy működőképes. hiszen Cs fantasztikus, intelligens, érzékeny figura, érdekes egyéniség, és emellett hatalmas szíve van. amivel remekül lát a szóban forgó ember. bíztattam, hogy nézzen be a dokk-ra, sőt, tegyen is föl írásokat, mert ez egy jó fórum. ő az a típus, aki magának ír. közhelyszerűbben: a fióknak. és időnként a barátainak is felolvas belőle. régen azt hittem, jól ír. ma – amikor átrágtam magam sok köteten, megismertem többtucat írót, költőt - inkább úgy jellemezném: csiszolásra szorulnak szövegei. de ő nem az a fajta, aki besimul, aki guillotine-ba hajtja a fejét, aki hagyná, hogy meghúzzák, szerkesszék verseit, novelláit. nem is baj. miért kellene mindenkinek publikálásra, tökéletességre törekednie? sokszor izgalmasabb egy agyoncincált szöveg helyett valami egyszerűbbet, természetesebbet olvasni. mert jobban visszaadja írója személyiségét, mondanivalóját és nem bűzlik az izzadtságszagtól. ezzel nem azt állítom, hogy a gondosan szerkesztett költemények, regények ne lehetnének szórakoztatóak, könnyedek és egyúttal mély mondanivalóval bírók. csupán tetszik, hogy vannak olyan írástudók – a szó legnemesebb értelmében: akik tudják, bírják, birtokolják és művelik az írást -, akik nem akarják a szerkesztők és a kiadók seggét nyalni. akárcsak SZIM. a kikötőben horgonyoz ő is. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
