EXTITXU-UXTITXE: ...


 
2845 szerző 39303 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Dobos Krisztina
  Aki a kórházkertben lakott
Új maradandokkok

Bátai Tibor: tárló [két változatban, közte húsz év]
Tímea Lantos: Fehérsírás
Gyurcsi - Zalán György: Reménytelenül - parafrázis
Filip Tamás: Egy óvatlan pillanatban
Tímea Lantos: utcakép
Albert Zsolt: Hátha
Szőke Imre: Elárulom hát
Egry Artúr: kést tart a kéz (Csontváry Kosztka Tivadar: Almát hámozó öregasszony 1894)
Albert Zsolt: Hátha*
Szakállas Zsolt: Így tűntünk el...
FRISS FÓRUMOK

Szőke Imre 32 perce
Szilasi Katalin 46 perce
Tímea Lantos 56 perce
PéterBéla 5 órája
Gyors & Gyilkos 8 órája
Bátai Tibor 17 órája
Nagyító 18 órája
Filip Tamás 19 órája
DOKK_FAQ 1 napja
Pálóczi Antal 1 napja
Kosztolányi Mária 1 napja
Tóth Gabriella 2 napja
Ötvös Németh Edit 3 napja
Gyurcsi - Zalán György 3 napja
Bara Anna 3 napja
Tamási József 4 napja
Szakállas Zsolt 5 napja
Duma György 6 napja
Mórotz Krisztina 6 napja
Mátay Melinda 7 napja
FRISS NAPLÓK

 az univerzum szélén 41 perce
Conquistadores 4 órája
Bátai Tibor 15 órája
Janus naplója 17 órája
ELKÉPZELHETŐ 21 órája
Hetedíziglen 21 órája
útinapló 1 napja
A vádlottak padján 1 napja
PÁLÓCZI: BRÜSSZELI CSIPKE 1 napja
Zúzmara 1 napja
PIMP 2 napja
nélküled 2 napja
az utolsó alma 3 napja
Ötvös Németh Edit naplója 3 napja
Vezsenyi Ildikó Naplója 3 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK
EXTITXU-UXTITXE bloggernek 2 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.


NAPLÓK: EXTITXU-UXTITXE
Legutóbbi olvasó: 2025-09-16 15:25 Összes olvasás: 39655

Korábbi hozzászólások:  
71. [tulajdonos]: ...2020-09-17 11:54
Minden készen állt ahhoz, hogy elfelejtsem a paradicsom illatát. A hűtőházi zöldségeknek nem csak íze, de illata sincs. Hiába szagolgatom a Tescóban a sárgadinnye fenekét, csak néha sikoltok fel: ez az, ennek jó íze lesz! De amióta Ulab zöldségeket termeszt, visszatértek az emlékeim a gyerekkori ízekről, illatokról. Ulab ma behozott a kertből egy újabb teli doboz paradicsomot. Az első adagot a múlt héten szedte le. Aranysárga színűek, még nem vitt rá a lélek, hogy lecsót készítsek belőlük. Pedig lenne hozzá piros színű csemege paprika is. De a fiúk egyelőre nyersen is elfogyasztják, mintha gyümölcsöt ennének. A paradicsom egyébként a savtartalma miatt tényleg gyümölcs, „mint köztudott”, mint ahogyan azt is biztosan mindenki tudja, hogy a dinnye a lúgos kémhatása miatt a zöldségek közé sorolandó. A nagymamám zsíros kenyérrel ette a dinnyét, én vajas kenyérrel szeretem.

Kultúrlekvár, kultúrlekvár – énekelte bennem ma reggel a Hang, erre ébredtem. Egy öregotthonban jártam álmomban. Először azt hittem, csak látogatóként üldögélek egy ágy mellett, de a nővér, aki tálcán osztogatta a reggelit, mellém is letett egyet. Amikor tiltakozni sajnálkozva nézett rám, és én megértettem, hogy neki van igaza: az ágy, amely mellett ülök, a saját ágyam. Aztán rendőrök jöttek, két fiatal, egyenruhás férfi. Figyelmeztettek, hogy veszélyben vagyok, mert túlságosan közeli kapcsolatba kerültem egy leszbikus nővel, ha nem vigyázok, el fogom kapni én is a vírust. Először megijedtem, vajon mit követhettem el, amiről én magam sem tudok, de végül megkönnyebbülten felnevettem, ó, engem nem kell félteni. Utólag, mintegy bizonyítékul legyártottam magamnak egy „korábbi” jelenetet, amelyben egy férfival hentergek a kórházi ágyban. Ismeretlen, fiatal pasas volt, csak felhasználtam, hogy lemossam magamról a leszbikus vírus terjesztésével kapcsolatos gyanút. Ám akkor már messze jártam, valahol az Isten háta mögött, Romániában egy idős férfi kunyhójában. Az életéről faggattam, mint egy újságíró vagy egy néprajzkutató, interjút akartam vele készíteni, mert láttam róla egy filmet (egy újabb utólag legyártott "korábbi" álomjelenetben), ami arról szólt, hogy ő eredetileg városban élt, de úgy döntött, kivonul a világból. A férfi csöndben végezte a munkáját (valamit matatott a kezével, faragott vagy sajtot készített, nem volt jelentősége, csak annak, hogy ő állítja elő a létfenntartáshoz szükséges elemeket), hiába ugrándoztam körülötte, nem válaszolt. Hogy bírja ezt az életet, akartam kérdezni, de akkor rátévedt a tekintetem egy zongorára. Hófehér színe volt, a billentyűk is mind fehérek voltak. Olyan anakronisztikus látványt nyújtott a primitív környezetben (nyers fából készült, egyszerű bútorok, koszszínű vásznak között), hogy elakadt a szavam, és csak néztem az öreg fürkészhetetlen, borostás arcát, és már nem akartam mindenáron, hogy megszólaljon, vagy legalább hogy rám nézzen.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2025-06-02 18:30 Jók
2024-05-30 08:23 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2025-09-16 14:52   új fórumbejegyzés: Szőke Imre
2025-09-16 14:43   Napló: az univerzum szélén
2025-09-16 14:39   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin
2025-09-16 14:28   új fórumbejegyzés: Tímea Lantos
2025-09-16 10:32   Napló: Conquistadores
2025-09-16 10:01   Új fórumbejegyzés: PéterBéla
2025-09-16 08:53   új fórumbejegyzés: PéterBéla
2025-09-16 08:49   új fórumbejegyzés: Tímea Lantos
2025-09-16 07:01   új fórumbejegyzés: Új Gyors és Gyilkos
2025-09-16 00:30   új fórumbejegyzés: Szilasi Katalin