NAPLÓK: EXTITXU-UXTITXE Legutóbbi olvasó: 2024-05-08 08:14 Összes olvasás: 31786376. | [tulajdonos]: egymást-"díszítő"-cifra-jelzők | 2021-03-03 14:20 | Az egymásra aggatott jelzők az aktuális maszknak szólnak. Kevesen veszik a fáradságot, hogy mögé nézzenek, és olyan is van, hogy hiába akarna valaki a másik végtelen arcából megsejteni legalább egy töredéknyit, ha az illető úgy viseli a maszkját , mintha a bőre volna. Ragaszkodik hozzá mindenáron. Mégis: a felelősséget, hogy ne az Én felől közelítsek a másikhoz, akivel találkozom, nem én választom -- akkor is fennáll, ha nem vállalom. Ebben az értelemben én túllépnék a kivételes találkozásokon. Könnyű azt szeretni, aki szeretetre méltó és megfelel minden elvárásunknak.
”(…) most mindenki azon igyekszik, hogy minél jobban elkülönítse a saját személyét, és egymagában akarja élvezni az élet teljességét, holott minden ilyen erőfeszítésnek csak teljes öngyilkosság lehet a következménye az élet teljessége helyett, mert saját lénye érvényesülésének teljessége helyett ki-ki a legtökéletesebb magányba süllyed.” (Dosztojevszkij, Karamazov testvérek)
| |
375. | [tulajdonos]: szukam-konia | 2021-03-03 10:09 | „Kisebb botrány kerekedett abból, ki fordítsa le hollandra Amanda Gorman amerikai költő verseit, aki az utóbbi hetekben azzal lett világhírű, hogy felszólalt Joe Biden elnöki beiktatásán. A 22 éves Gorman egy 29 éves holland írót, a tavalyi Nemzetközi Booker-díj győztesét, Marieke Lucas Rijneveldet választotta, aki nem bináris identitása miatt vett fel női keresztneve mellé egy férfit is. A Meluenhoff kiadó bejelentése azonban tiltakozást váltott ki, Gorman ugyanis fekete, míg Rijneveld fehér. A Guardian idézi Janice Deul aktivistát, aki érthetetlennek nevezte a szerinte sokak számára fájdalmas, frusztráló, dühítő és csalódást keltő helyzetet. Cikkében arról írt, legalábbis elszalasztott lehetőség Rijneveldre bízni a feladatot, aki a nőnemű és fekete művésszel szemben fehér, nem bináris, és nincs is elegendő tapasztalata.” (444)
Az angol „tipping point”-nak („billenőpont”-nak) nevezi azokat a fordulópontokat, amelyekben a nem lineáris folyamatok és kölcsönhatások kulminálódnak. Ez az oka a természeti katasztrófajelenségeknek. A társadalmiaknak is.
Folytassuk hát a játékot, uraim, de kérem, tegyék meg tétjeiket! Szeretném jelezni: a bank zsetonjai kifogyóban.
"Passz", mondta a Hang, és felébredtem. Egy nagyvárosban bolyongtam álmomban kétségbeesetten, céltalanul, égbe nyúló toronyházak között, ám egyszer csak jött egy öregember és a kezével tisztogatni kezdte a járda szélét. A falevelek és a szemét alól apró házak kerültek elő. Színesek voltak és meseszerűen otthonosaknak tűntek. A járda szélén sorakoztak egymás után, az egész várost behálózva, mint egy élőlánc. „Látod”, mutatta a kis öreg, „erről beszélek”. Kedvem lett volna, picivé válni, hogy valamelyik házba beköltözhessek. Egy korábbi álomjelenetben széles franciaágyon feküdtünk sokan, nem mertem elaludni, mert tudtam, hogy valaki körülöttünk leskelődik, és ha lealszunk, azonnal az életünkre tör, de nagyon álmos voltam már. "Nem baj", gondoltam, "legfeljebb most lesz vége, előbb-utóbb úgyis meg kell halni", és lehunytam a szemem. A „rém” azonnal ott termett. „A lovamat keresem”, mondta csöppet sem félelmetes hangon. Kinyitottam a szemem: egy kisfiú guggolt az ágy mellett. „Megkeressük”, mondtam.
| | Olvasói hozzászólások nélkül374. | extitxu: kieg. | [tulajdonos]: poeta-ludens | 2021-03-03 00:20 | Terápia. Addikció. Eszköz a "horror vacui" "delectatio vacui"-vá alakításához. Vagy a "horror vacui" elfogadásához.
Amikor Pilinszky a Terek-et írta, játszott-e? És mivel? | |
373. | [tulajdonos]: poeta-ludens | 2021-03-03 00:05 | És hogy a költészet definíciószerűen játék lenne, azzal is vitatkoznék.
Mert van, amikor szenvedés. ("nem írni volna jó") Küldetés, felelősség, feladat, kötelesség is lehet. Van, aki úgy érzi a verseihez a szavakat kívülről kapja, ő csak közvetít. Van, akinek a költészet szent hely, ahová csak tiszta lábbal, tiszta szájjal, tiszta fejjel és főleg tiszta lélekkel szabad belépni. Másnak olyan "szentegyház, ahová belépni/ Bocskorban sőt mezítláb is szabad". Van, amikor a vers nem kívánt gyermek, mégis megszülöd, mert joga van az élethez, hacsak magától el nem vetél stb.
Van, aki úgy ír verset, mint aki az életével játszik. Ebben az értelemben, persze, játék az is, ami halálosan komoly.
| |
372. | [tulajdonos]: ... | 2021-03-02 20:12 | Nem tenném kötelezővé a szójátékot. Van, akit a világból ki lehet kergetni velük. Én fogékony vagyok rájuk. Percekre boldoggá lehet tenni engem egy jól sikerült szellemességgel. (Aztán visszaesem a melankóliába.) Más addig boldog, amíg nem idegesítik ilyesmivel.
Aki szereti alkalmazza, aki utálja ne alkalmazza. | |
371. | [tulajdonos]: (a)lapos2 | 2021-03-01 17:32 | Mintha egy rakéta kilövőgombját kellene megnyomnom, mielőtt átküldöm a végleges(nek tekinthető) változatot.
De odaát már nagyon várják a küldeményt, magamnak pedig megígértem, hogy még kijárási tilalom előtt kimegyek a levegőre.
| |
370. | [tulajdonos]: wykolejenia | 2021-03-01 13:19 | Azt hittem, méhész vagy, jegyezte meg egy ismeretlen hozzászóló az egyik posztom alatt a közkedvelt társas oldalon. Bárcsak az lehetnék. Kaptárt telepíteni, atkákat irtani, mézet pergetni, propoliszt gyűjteni. Virágot ültetni ezrével. Zsályát, borágót, iringót, macskamentát, varjúhájat, rézvirágot, varádicslevelű mézontófüvet és levendulát. (Az utóbbit Lengyelországban – biztos forrásból tudom --hungarikumként tartják számon. Főleg méz formájában.) Lépre csalni a szelet. Megtenném bizisten’, hogy pályát módosítok! Kibillennék szíves-örömest a saját tengelyem körüli forgásból, leszoknék végleg a Nap körüli keringésről. Lehetnék pókász is. Szúnyogász. Vagy légyész. (A vendégeimnek kiírhatnám az ajtóra: Isten hozott, légy észnél!) Lehetnék tán még kígyász is. Ha nem rettegnék annyira minden szúró, maró, harapó, döfő mozdulattól.
Mint amikor két vonat egymásnak ütközik. Az egyik jobbra siklik, a másik balra. Pedig a sín ugyanaz. A váltóőr álmában kisgyerek, anyja széttárt karjába rohan a mezőn, majd hirtelen felnő, magasba emelt lábak közé igyekszik behatolni a fejével, mintha visszafúrni akarná magát egy nő szülőcsatornájába, már majdnem bent van, látszik odabentről a haja, amikor a kerekek sikolya felébreszti.
Ezt még tegnap éjszaka írtam. Ma már nem lesz többre időm.
| |
369. | [tulajdonos]: (a)lapos | 2021-02-28 18:12 | A fordításomat ellenőrzöm még mindig önkínzó pedantériával, ott bukkantam a „demens öregúr"-ra. A szerző rendszeresen előrángatja, mint a középkori asszonyok a szoknyájuk ránca közé rejtett ezt, azt, amazt. Pedig az ideje nagyobb részét pogány szimbólumok ismertetésével tölti. A regényben senki sem keresztény, legalábbis nem adják jelét ilyesminek. Eszem ágában sincs senkit evangelizálni. Még magamat sem! A pedantériámra viszont szükség van. Abból nem engedhetek. A negyedik körben (miután a korrektúrát visszakaptam) vettem csak észre elborzadva, hogy képes voltam Ricardónak nevezni (meghagyni) egy olyan alakot, akit pár sorral lejjebb az Oroszlánszívű jelzővel emleget valaki a regényben. Nem ment fel, hogy az irodalomkritikus szerkesztő sem vette észre ezt a szégyenletes bakit. Ha megjelent volna nyomtatásban, soha nem mertem volna többé ilyen munkát vállalni. Pedig még csak nem is elsővonalbeli könyveket fordítok. Március idusától egy hetet net nélkül töltök a Balatonon. Több időm lesz Heideggert olvasni. A mélyunalomról pl. Három könyv fordítására szerződtem le az Európa Kiadóval. Jobban jár a világ így, mintha én okoskodom tele a laposunalomról. | | Olvasói hozzászólások nélkül367. | [tulajdonos]: ... | 2021-02-28 16:41 | „Ez nem sima emberölés volt, hanem egyenesen öldöklés. Előre megfontolt, brutális cselekedet. Ember és állat ellen. És Isten ellen. Isten azonban, mintha észre sem vette volna, mit követtek el ellene. Szórakozottan kavargatta az utakon a rothadó őszi avart, mint egy demens öregúr.” (Urturi: Az idő urai)
Ha nem tudjuk néven nevezni a felelőst, vegyük elő Istent. Ő mindig kéznél van. Mindenki más elérhetetlenül messze. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|