Gyurcsi: nem fontos

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2810 szerző 36275 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Petz György
  Arany - Kertben
Új maradandokkok

Farkas György: ALVÁSGYAKORLAT (ll)
Pálóczi Antal: Száz hét magány
Ötvös Németh Edit: a kór házában 2
Filip Tamás: Mormoljuk együtt
Wesztl Miklós: Pizzafutár (jav.)
Magyar Anita: Halálra kész
Farkas György: ALVÁSGYAKORLAT (l) (jav.)
Petz György: Ellenpontok
Szakállas Zsolt: FELÜLET-AZONOSÍTÓ szürrealista kispróza
Natalie Danaisz: **
FRISS FÓRUMOK

Tóth János Janus 8 perce
Kántor Zsolt 20 perce
Vezsenyi Ildikó 43 perce
Ötvös Németh Edit 5 órája
Nagyító 9 órája
Köves István 10 órája
Boris Anita 18 órája
Czékmány Sándor 19 órája
Ketykó István 19 órája
Gyurcsi - Zalán György 23 órája
Farkas György 1 napja
Kosztolányi Mária 1 napja
Bak Rita 2 napja
Pálóczi Antal 2 napja
Varga Árpád 2 napja
Filip Tamás 2 napja
Faopál 3 napja
Natalie Danaisz 3 napja
DOKK_FAQ 3 napja
Bara Anna 3 napja
FRISS NAPLÓK

 Hetedíziglen 25 perce
enigma 34 perce
Jó, ha a vége jó 1 órája
Conquistadores 3 órája
mix 3 órája
Minimal Planet 3 órája
leállósáv 10 órája
Bátai Tibor alkotói naplója 18 órája
Játék backstage 21 órája
Zúzmara 21 órája
Sorrento 22 órája
efmintszerint (Sági Ferenc) 22 órája
faopál 1 napja
Gyurcsi 1 napja
az utolsó alma 1 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Gyurcsi
Legutóbbi olvasó: 2019-06-17 18:53 Összes olvasás: 44127

Korábbi hozzászólások:  
736. [tulajdonos]: nem fontos2019-05-28 00:43
Most nekem néhány nap kimaradt, mert számlálóbiztos voltam, hajnalban keltem, délután nem tudtam aludni, késő este jöttem csak haza, szóval ma be kellett hoznom a lemaradást, ráadásul áthívott a szomszédból idős barátom is, meg "kellett" innunk néhány pohár száraz vörösbort.

Most jöttem haza. Beleolvastam a közben keletkezett bejegyzésekbe.

Itt, a naplómban, megengedgetem magamnak, hogy ne szorosan a témákhoz kapcsolódjak, akinek nem tetszik, szóljon, szívesen adok tanácsot, hogy mivel töltse szabadidejét, ahelyett, hogy engem olvasna.

A helyesírásról

Aki már volt nálam, tudja, hogy mintegy 20 méter széles, 80 méter hosszú udvarom van. Amikor megvettem a házat, számos melléképület, mindenféle ól, kisház volt itt, amiket én bontottam le. Praktikusan úgy oldottam meg, hogy a másfél tonnás Citroënem vonóhorgába akasztottam egy vastag láncot, a tetőgerendához erősítettem, aztán a kocsival megrántottam.

Barátaim hitetlenkedve nézték a műveleteket, sok hozzáfűznivalójuk nem volt, de szinte egyik sem mulasztotta el megjegyezni, hogy amíg a kertbe forgolódtam, végigindexeltem az egészet.

1973 óta van jogsim. NEM TUDOK NEM INDEXELNI.

Arra most nem emlékszem, hogy a biztonsági övvel mi volt a helyzet, de szerintem az is be volt csatolva. Most is, ha nem kötöm be, meztelennek érzem magam.

Ezek nem azért vannak, mert félek valami ellenőrzéstől, de a szokás rutinná válik, ez előnyös, nem kell rá figyelni, marad szabad kapacitás a fontos dolgokra.

Ha valaki csak akkor tud helyesen írni, ha arra külön oda kell figyelnie, az nem tud maradéktalanul a fontos dolgokra koncentrálni.

Nem titok, Zoltánnal kapcsolatban írok. Nem a Nagyítóban, hiszen pontosan tudom, hogy azt szinte mindenki olvassa, akit ez a művihar érdekel, engem meg csak az, aki az én véleményemre kíváncsi, de ezt nem tartom igazán fontosnak. Az mindenesetre biztos, hogy amikor a helyesírási problémát felvetettem, Zoltán következő bejegyzésében kevesebbszer fordult elő az a hiba, amiről szóltam írásomban.

Magyarul, ő pontosan tudja, hogy mi a hiba, de szarik rá. Hogy napokig nem írtam, visszatért szokásához, nem szán rá energiát arra, hogy megadja a tiszteletet az olvasóknak.

Ettől mondjuk én nem szedem szaporábban a levegőt, most két választásom volt, az egyik az, hogy hanyattvágom magam, és nézem a Nésönel Dzseografikon a széles szájú orrszarvú emésztéséről szóló kisfilmet, vagy most írok. Tán az imént elfogyasztott tudatmódosító hatására, de a másikat választottam, sújtson bár a Dokkosok megvetése, vállalom.

Ez egy napló, megtehetem, hogy bármitől írjak, meg is teszem.

Van egy nagyon kedves ismerős házaspár, akik képtelenek elmenni.

Szeretem őket, fiatalok, értelmesek, jó velük beszélgetni, az események nagy részét hasonlóan értékeljük, de NEM TUDNAK ELMENNI.

Már felállunk az asztaltól, a honuk alatt vannak a táskák, összeszedték a gyerekeket, mindent megbeszéltünk, de nem indulnak el.

Két percig szoktam bírni, akkor általában én indulok az ajtóhoz.

Kimegyünk a kertkapuhoz, aztán ott még negyedóra.

Azért az én hajlott koromnak is vannak előnyei, mostanában közlöm velük, hogy nem birok sokáig állni, vagy jöjjenek vissza, vagy induljanak már. Ők jót nevetnek, puszi-puszi, elmennek, nincs harag, a barátaink.

Zoltán bejelentette, hogy elmegy. Ez jutott eszembe róla, annyi difi mindenképpen van, hogy nem a barátom.

Gondolom, ő se így gondolkodik rólam, tehát az ő nehéz és lassú búcsújának mások lehetnek az okai.

Valószínűleg igaza lehet a saját szempontjából, hiszen a Dokk forgalmának vagy 80 százaléka mostanában róla szól.

Ez nem az ő hibája, inkább az a baj, hogy a Dokk egyéb funkciói nagyon visszaestek.

Visszatérve Zoltánhoz.

Valami olyasmit írt, persze elég sejtelmesen, hogy megnézte kritikusainak egyéb dolgait, és nem értékeli sokra, es emiatt nem is tartja lényegesnek.

Ha egy étel minőségét csak mesterszakácsok értékelhetnék, furcsa világot élnénk! (Jó, mondjuk tényleg furcsa világban élűnk, de ennyire talán nem.)

Megint jön a mese.

Ádler Zsiga bácsi jó bokszoló volt, kétszeres magyar bajnok, de tehetsége nem volt összemérhető Papp Laciéval. Mégis ő ügyelt Laci edzéseire, ő javította hibáit, ő adta a tanácsokat.

Régen Olaszországban, ha egy operaszerző bemutatta új művét, benne volt a pakliban, hogy a nézőtérről a halaskofák meghajigálták rohadt paradicsommal, ha nem tetszett az új darab.

Az a gyengék védekezése, ha nem a kritikára figyelnek, hanem arra, hogy ki mondja.

Nem vagyok költő, verseim néhány százaléka üt meg csupán néhány szubjektív mércét. De véleményem van, még versekről is, és ez lehet fontosabb, mint egy szakképzett zsűrié. Már csak ezért is, mert egy vers nem egy szűk kör elé kerül, hanem évek során laikus olvasók fogják értékelni, sokszor annyian.

Bár ennek talán ellentmond az a tény, hogy rákerestem a Jútyúbon a "Vigyél magaddal "-ra még tegnapelőtt, és én voltam a tizenhetedik látogató. Most, hogy ezt írom, megnéztem, már 24-re nőtt ez a szám.

Igaza van Zoltánnak, mégis van értelme ennek a szellemi maszturbációnak.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2019-06-05 10:21 lista
2019-02-11 10:51 Kosztolányi Mária
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
2018-08-21 09:29 Vezsenyi Ildikó
2018-08-21 09:17 vim
2018-08-17 21:42 válogatott versek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2019-06-17 18:50   új fórumbejegyzés: Tóth János Janus
2019-06-17 18:37   új fórumbejegyzés: Kántor Zsolt
2019-06-17 18:23   Napló: enigma
2019-06-17 18:15   új fórumbejegyzés: Vezsenyi Ildikó
2019-06-17 17:35   új fórumbejegyzés: Kántor Zsolt
2019-06-17 17:19   Napló: Jó, ha a vége jó
2019-06-17 17:05       ÚJ bírálandokk-VERS: Kiss-Teleki Rita Lélekút
2019-06-17 15:39   Napló: Conquistadores
2019-06-17 15:25   új fórumbejegyzés: Ketykó István
2019-06-17 15:13   Napló: Minimal Planet