NAPLÓK: Bara
Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 09:00 Összes olvasás: 50587Olvasói hozzászólások nélkül482. | Igaz1929: re: Kosztolányi M. | Kosztolányi M.: igen, ha kovásztalan ...:) | 2022-01-07 13:31 |
Köszi, Marám. :-) A szárított élesztő kingyolta parasztláng-oson-om hozhatta ki az agyam hajszálrepedésein. Bár kétoldali arcizmot mozgató tevékenységünk nyomán végül is a semmihez sem fogható halmazállapotba került, megfogadtam, hogy lejárt szavis élesztőben még az uramat sem. ;) |
|
Olvasói hozzászólások nélkül480. | [tulajdonos]: na...én se ...jobban | 2022-01-07 13:05 |
Kurnyikova
Vladimir Biankó Csencsen kárpitozott csendben áttelepült réveteg szomjadékából a vodkatorta hámjában kérkedő tangóbarrikádra
levegő seprése torokberkenyéjében csak akkor akadt a tüszők markolatján amikor életrovó Kurnyikova rácsimmaszkodott pár keresetlen szúrószerszámmal: jössz te hestebeste valamikor testes szőrszálhasogató kemence még az én vájlingomra de cefetül lábikrán rúglak
kovásztalan fecskendővel ne indulj háborúba ha serkenő szakbarbárok pittyegése fogad |
|
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül478. | Vezsenyi Ildikó: Test-telen | 2022-01-07 12:03 |
Ennek a szövegnek van aurája. Életre kel bennem. Élőnek érzékelem. Tetszik. BUÉK! Kedves Bara! |
|
477. | [tulajdonos]: helyesbítés:test-telen | 2022-01-07 12:00 |
csőd
gyöngyöző vernyákolás pirul homlokán kikiabálta már a tüdőhólyagocskái zuzmaráját is de látomásai a kapualjban himbilimbik hápogásában rekedt nem baj gondolja az agyféltekék egyike a száradó artériák ösvényei között sajttalan mondaná bordatolvaj felének őse sótlan mondanám én ha lenne arcomon nyílás a bagolylesőmnek de csak kukoricaszárak száraz szöszmötölése korpázik minden mássalhangzóra mellément tétovázik a senkiháza s azzal továbbáll
|
|
476. | [tulajdonos]: jav. | 2022-01-07 11:58 |
nem rejkedt, hanem rekedt |
|
475. | [tulajdonos]: test-telen | 2022-01-07 11:53 |
csőd
gyöngyöző vernyákolás pirul homlokán kikiabálta már a tüdőhólyagocskái zuzmaráját is de a látomásai kapualjban rejkedt himbilimbik hápogásában rekedt nem baj gondolja az agyféltekék egyike a száradó artériák ösvényei között sajttalan mondaná bordatolvaj felének őse sótlan mondanám én ha lenne arcomon nyílás a bagolylesőmnek de csak kukoricaszárak száraz szöszmötölése korpázik minden mássalhangzóra mellément tétovázik a senkiháza s azzal továbbáll |
|
474. | [tulajdonos]: Remélem érthető... :-) | 2022-01-07 09:34 |
Art Túró (Frottázsvers)
Kurkadta benyázló ferneklő fikkhanyát, rábiskolt szemernyit vájlikha Pitytalpa. Seperte sunkaját leverve vargaján, nicsakmi agylangyát tengyelte lószarka. Bepistult mélazsüt támadta múltvernye, veztornyi lósunya impolgó hímpora, orrposztó Nímfala szűgyengelt tompegyen: terpengő Szálince, ó, lila Timporja! Süheggyünk, süheggyünk ameddig leng mellén, azután kuskorjunk késmártó gömborba. Altúrta hopszágynak Roxána csencsergét tunkoljad eladdig imádba, Art torka.
|
|
473. | [tulajdonos]: sejtelmes...érzelgős?...lehet | 2022-01-04 09:31 |
a szerelem illata
míg élni vágyom halnék minden percben az észt felül írja minden gyötrelem keserű ki soha meg nem éli de ha ajkon csókol édesen is szomjat olt vele
templom kövén mirtuszvirágos léptek mind fűszálon ringó harmat hajnalon érintésük sebet nem ejthet inkább enyhít szerelemtől hevült szívfalon
szavak ívébe hogy is foglalhatnám szemvillanások tüzét ruhák ráncain a tiszta fényt amint kapaszkodik időt szakítni vágyak selyem-fehér jázmin szirmain
hasonlíthatnám-e mi bőrön át vezet a szívhez ha csobogásba halkulva erekben neszez vagy gondolatnyi félsz tört része alatt robajjal ítél halálra szép reményeket
ha egzotikus ilang-ilangos esten sejtek diszkrét parfümje lebeg szabadulni nem hagy hiába küzdesz vele s érte inkább elepedsz
mint fákra csorgó napfényt rezzenetlen lombja fogva tart az érzés mindegy áldás vagy átok tovább az vezet
olyan hiábavaló kérdés a miért és a meddig ne is firtasd csak élvezd ha testeden selymesen átdereng |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!