Baltazar: köszönet

NAPLÓK: Baltazar
Legutóbbi olvasó: 2024-09-08 03:00 Összes olvasás: 551096

Korábbi hozzászólások:

5772.	[tulajdonos]: köszönet	2024-07-09 07:13
Filip Tamás: Megfésült káosz Hullámzó hidakon jönnek futva a körkörös romok közé, ahol a fekete holdfény áztatta zongorán egy szonáta kezdi játszani önmagát, míg a rabmadár kalickájában Cage-t szeretne hallgatni négy és fél percen át. A kosár-ember tagolatlan versét azóta írja, hogy elvesztette otthonát, de még az első versszakkal se készült el, mégis nyugodt: ideje annyi, mint a tenger. A régész sírjában maga is múmia lett, avar dalokat dúdol a pólya alól, egy egész csapat próbálja lejegyezni, amit hall. A megfésült káosz újra meg újra megrázza sörényét. Minden nézettségi rekordot megdöntött az éhezőművész műsora. Temetéséről nem kell intézkedni, testéből semmi nem maradt. De jön- e majd valaki, hogy elárvult ketrecét örökbe fogadja? Ki viszi át a kegyencet a túlsó partra? Ki örökli a szabadság ketrecét? Ki hallgatja meg a fekete szonátát, amikor a kosár-ember verset ír az elmúlásnak? A káosz lesz az új rend, a nihil tobzódik az elmék agoráján, a hagyományok utolsó egyéniségeit élve temetik el, hogy a régészek a szívhangtörvényt alkalmazva vizsgálják meg múmiáikat. Egyeseknek jár a királyi többes, másoknak emberi mivoltukat is megkérdőjelezik. Ma már éhezni művészet, túlélni a mindennapok rejtett aknáit, minden sarkon egy újabb közöny les ránk, aki nem üvölt együtt a farkasokkal, azt felfalják a rókák. Ravasz arcukon olvasom: tudjuk, ki vagy, ember, előttünk nem lehet titkod! A titkokat arckönyv-falakra írjuk, s csodálkozunk, azokat mások honnan ismerik. Hullámok hátán a hidak is a nirvánába rohannak, a mocskos habok magukkal ragadnak minden emberit. Már nincs átjárás, már nincs kapocs. Ki viszi át az emberiességet a túlsó partra? A kosár-ember a versét írja, írná, de múzsáját elragadták a rohanó habok. A szürke papiroson hadrendbe sorakozott kérdőjelek. A hosszú sorokat látva egy kérdés lüktet agyamban: Mi lesz veled, Európa?! Lengyel János ********************************************************************************** Köszönöm Lengyel Jánosnak, aki a Kárpátalja felületére vitte a versemet, megosztva az övéivel, az ottani magyarokkal. És még jobban köszönöm, hogy egy miniesszét is írt hozzá. https://karpataljalap.net/2024/07/07/filip-tamas-megfesult-kaosz

Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!