NAPLÓK: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS Legutóbbi olvasó: 2025-03-31 16:39 Összes olvasás: 23116| 191. | [tulajdonos]: KORR | 2025-02-02 06:59 | versalteregója
(Filip Tamásé) | |
| 190. | [tulajdonos]: AZ EMBER ÉLETE | 2025-02-01 11:08 | 
upload image free
59. ENGLISH POEM
Who is this man on the night of May? What is he doing alone?
A young husband builds their house alone.
Did his wife leave him? Can't she stand anymore?
In sublet waits him, and breastfeeds their newborn.
---
59. ANGOL VERS
Ki ez a férfi május éjszakáján? Mit csinál egyedül?
Egy fiatal férj, a házukat építi egyedül.
Elhagyta a felesége? Nem bírta tovább?
Egy albérletben várja őt mert szoptat egy babát.
-------------------------------------
Jól nézzétek meg a fenti twitterpoéma 35 éve készült fotóját!
Mert ez fent ugyanazt az ablakot mutatja, amelyik a lent linkelt, tegnap készült videóban szerepel. Azt ott fent, akkor építettem be.
Itt lentebb, pedig már a fenti versben szereplő újszülöttfiúnak a kisbabája, az én hathónapos lányunokám mászik. "Muszáj" neki.
Kezdődik az "amazon-kiképzés".
Állandón sziven döf Filip Tamásnak az a verssora, pontosabban az arra való kellemetlen emlékezés, amelyben versaltegerója a gyermekek szavait érthetetlen hieroglifákhoz hasonlítja.
Mert pontosan fogalmaz.
Mert a modern világ jellemző kultúrbaja ez.
Ezért nem akartam soha úgynevezett "modern ember" lenni.
Elvált férj,,, stb. stb. stb.... És semmi olyan, amire fel később a felnőtt gyerekeinknek úgynevezett bosszúregényeket kellene írni.
(Lásd Kemény István költő lányának, Kemény Lilinek Nem című új könyvét.)
Nem, nem...
Bennem legnagyobb szerencsémre természetadta módon van jelen a készség a gyermekek, sőt "az állatok" nyelvének a megértésére.
Nincs kizárva, hogy ez részben az 1000 évvel ezelőtti nagyállattartó kultúránknak, vagy legalábbis az emlékének a hatása
Alig említettem még itt, de az első diplomámat állattenyésztésből szereztem.
Az igazi állattartó ÉRTI az állatok (test)beszédét - és így a beszélni nem tudó kisgyermekek "JELZÉSEIT" IS könnyebben dekódolja.
MEKKORA TÉMA EZ!
Most látom, nagyapa íróként!
E "macskanő kiscicával" is jól megértjük egymást.
De nézzétek meg az ablakot is: tényleg ugyanaz.
Ettől kerek az életem: AZ EMBER élete.
https://x.com/PalocziAntal/status/1885587618521325598 | |
| 189. | [tulajdonos]: DALOK, KOROK, NYELVEK | 2025-01-25 20:41 | Hihetetlen, hogy amikor karácsonykor ezt elénekeltem, akkor még élt az énektanárom (aki "kinyitotta' a hangomat, azt hiszem ez jól hallatszik itt), két nap múlva pedig már meghalt.
Pedig fiatalabb volt mint én.
https://x.com/PalocziAntal/status/1869959575136268455
Most majd új énektanárunk lesz a Dévai Nagy Kamilla vezette Krónikás zenedében. Az élet nem áll meg.
Sőt!
E váratlan haláleset engem még inkább az önképzés fokozására ösztönöz.
Véletlen volna, hogy Kamilla lantja, amit sosem használt (nem tanult meg rajta), évek óta először most kerül elő egy romos pincéből és rögtön kölcsön adja?
Egyelőre csak hat gitárhúrral tíz lanthúr helyett, de Kónya István lantművész azóta vállalta, hogy ad órákat. Vele hangoljuk majd be 26-a után (addig vizsgáztat; nem ér rá).
Már alig várom.
image uploader
A késő reneszánsz magyar lant zene érdekel és a török-magyar háborúk históriás énekei, de ezt az olasz dalt is meg akarom tanulni.
https://www.youtube.com/watch?v=U8-yGWYH6IA
Énekelni nagyjából már tudom. (Londoni menyem olasz szakos külkereskedő, ő segít a szövegfordításban.) Claudió Monteverdi a török hódoltság idején írta.
Ő az európai opera atyja.
Rhiannon Giddens és Francesco Turrisi azóta nem élettársak már, de a szerelem örök.
Bár én átengedtem férfivá érett fiaimnak: a kisebb, a Berlinben élő, egy párizsi lánnyal jár, aki Kolumbia szülötte és félig indián. Úgy néz ki, hogy egyre komolyabb a kapcsolatuk. Most karácsonykor is meghívta hozzánk.
image uploader
Csak csodálkozom, hányféle nyelv forog a családunkban, de mindegyiken énekelek majd.
Kamilla is abban Guinness-rekorder, hogy ő a legtöbb idegen nyelven éneklő énekes. Nemrég egy kínai dalt adott elő a nagykövetségen.
Csak pont törökül nem énekel, de tetszenek neki azok a török népdalok, amiket megmutattam neki.
Az egyiket (Sari gelin - szó szerint "sárga menyasszony" - értsd: szőke) már tanulni kezdte tőlem.
Jól haladunk.
Ebben is ott a régi stílusú magyar népzene lépegető ereszkedése, amit mint török-magyar közös hasonlóságot, Bartók fedezett fel anatóliai népdalgyűjtő körútján 1936-ban. De e hasonlóságok nem a hódoltság korából, hanem 1000 évnél régebben kerültek át hozzánk, valószínűleg a közel négyszáz török jövevényszóval együtt. (Teve - Deve, Kos- Koc', Csizma - C'izme, Alma - Olma, Oroszlán - Arslan, Király - Kral.)
Itt e török dalt meghallgathatjátok.
https://www.youtube.com/watch?v=3awGaDUuNVI
| |
| 188. | [tulajdonos]: JOGI EPIZÓDOK | 2025-01-09 04:33 | DUZZAD A REGÉNY-ALAPANYAG
A szerkesztőségi főemlős etológiája című könyvemben majd fontos epizód lesz annak a néhány Dokk-pernek a története, amelyben a szerző a Net-korszak első gyermekbetegsége, a törvénytelen és név nélküli komment gyalázkodás ellen küzd a jog eszközeivel, illetve egyben a saját szólásszabadságának szerez érvényt.
Irodalmi "metaforrázás" kontra becsületsértő gyalázkodás.
(Mindennek a Markó utcai törvényszéki főépület ad majd helyszínt, amelynek udvarán anno Szállasit is kivégezték. A szerző megkeresi majd az udvar kövezetén azt a két betonfoltot, amellyel a később eltávolított akasztófák talapzatnyílását tömték be illetve simították el.)
Azért írom mindezt, mert az egyik felperesem naplójában (ő vezeti a Vádlottak padján naplót, amely máris stílben van), kéretlenül linkelte a Dokk-ra, mégpedig kizárásom ideje alatt, az egyik facebook bejegyzésemet.
Amely csak látszólag egy karácsonyi dal eléneklésének a felvezetése. Valójában a TEHETSÉGÁRAMLÁSRÓL szól.
Azt jeleníti meg.
S váratlanul „képbe kerül” Vesztergom Andrea is, aki egyik volt jogi ellenfelem, Szokolay Zoltán kísérője volt a Szokolay kontra Pálóczi per első tárgyalásán. A bíróság folyosóján találkoztam vele személyesen utoljára.
Illetve évekkel később még ezen a könyvheti rendezvényen. (A képen háttal.) Amikor ezt a fotót lőttem el Szokolayra.
free website to upload photos
Nem kéne képet feltenni haragosról.
Ritkán folyamodom ehhez, jobban szeretek „metaforrázni”, de most jó okom van rá.
Ugyanis Vesztergomnak velem ellentétben igenis KELLETT VOLNA (!) rólam fotót készítenie, három hete, december 20-án, és feltenni a netre, de - kicsinyes okból - nem tette.
Micsoda regényfordulat...
(Ilyet magától egy író sem képes kitalálni. Persze a nyelvezet, a stílus és a szerkesztői lelemény még csak ezután következik.)
De lássuk előbb magát a „tehetségáramlást”, amelynek akadályozásáról a kizárási perben is szó esik, s amelynek hatása alól Vesztergom, bármennyire is szerette volna, december 20-án -, nem tudta kivonni magát.
Amikor Dévai Nagy Kamilla kiszólított a pódiumra, Vesztergom, akit készületlenül ért, hogy én is fellépek, elbújt a hátsó széksorokba, hogy ne kelljen látnia. Hallania.
És hogy én se lássam.
Emiatt vettem észre!
Talán még a fülét is befogta, de az akusztika átvette a rezgést és akarata vagy sem, még a csontjaiban "engem hallott"!
Ez lett a büntetése.
Emlékeztek még arra, amikor a Gyurcsi a "vacsorapárti" összejöveteléről kitiltott, mert mindenáron énekelni akartam?
Igen, mert a rendezvényét Gyurcsi Dokk-estnek akarta nevezni.
És mert éppen énekelhetnékem volt.
Akkor hunyt el édesanyám és égni kezdett bennem ez, egy török népdal dallamfoszlányára.
Sok éve már meghalt az én apám.
Sok éve már maghalt az én apám!!!
tegnap reggel...
tegnap reggel élt még édesanyám,,,
élt még édesanyám...
édesanyám...
édes... anyám...
Neset Ertas török asik énekes Mühür Gözlüm című dalának egyik dallam-részletére készült.
Ezen dolgoztam éppen.
Ezt szerettem a volna az ominózus "Dokk-esten" a Dokk-közönségnek elénekelni.
Készre alkotni...
Mire rasszistának bélyegezve Gyurcsi kizárt a rendezvényről "erőszakosságom" miatt.
Majd hirtelen ott találta magát a Markó utcában. Hiszen az Európai út című, az Országos Roma Önkormányzat megbízásából készült havilap volt riportereként nem hagyhatom magam lerasszistázni.
A békéltető tárgyaláson láttam őt először: pont ilyennek képzeltem egy zúg-gyalázkodót.
Ott még leordítottam a fejét., de ennyi elég volt akkor - a következő tárgyalásra már nem mentem el. Nem akartam jobban kiszúrni velük (a feleségét sajnáltam meg, aki kocsival fuvarozta őt). Így végül ejtették az ügyet, de ma már bánom, hogy nem vittem végig.
Érdekes lett volna a folytatás.
Kéne a regénybe!
(A valóságelemek "kitalálhatatlanok": hogy Gyurcsi "izé-betegségre" hivatkozva (tapintatból fogalmazok így) megjelenési mentességet akar kérni, miközben jogsértő kommentjével engem aposztrofált beteg állatnak, ez egyszerűen "kitalálhatatlan". Ilyenkor az író csak ámul s szaporán jegyzetel.)
free website to upload photos
Ez a fotó a Gyurcsi-féle kitiltás idején készült, amikor a TEHETSÉGÁRAMLÁS arra sarkalt, hogy a gyalázat ellenére mégis elmenjek az ominózus "Dokk est-nek" legalább a helyszínére.
És mégis "fellépjek".
Átfogalmazva a város nevet.
Majd a fotót elküldve a polgármesternek, egy hason nevű rendezvény sorozat, akár helyi fesztivál megtartására tegyek javaslatot.
Ő örömmel fogadott, s kijelölte a helyi könyvtár vezetőjét kontakt személynek és meg is kezdtük az ügy lelevelezését.
Csak sajnos közben elhunyt a polgármester. Az újjal pedig nincs kapcsolatom. És azóta ilyen rendezvényt sem akarok már szervezni.
És az a török-magyar dal azóta sincs kész.
Folt került az optikára.
Elillant a tehetség, ahelyett, hogy áramolhatott volna.
Ennyire érzékeny a művészi lélek. Ezért súlyos vétek alkotói lelket ilyen-olyan kitiltásokkal "összezavarni"...
Mostanáig kellett várnom az újabb zenei flow-ra.
S most megint készül a török-magyar dal...
Szerettem volna annak idején a veresegyházi asszonykórust Dokk-oratórium éneklésére fogni, igaz, hogy a régi megszűnt, de most már meg tudnám szervezni az újabb asszonykórust, ott is... máshol is... Lásd az alábbi fejleményeket!
Következzék is végre az említett facebook poszt, ami helyett ide, a Dokk-ra kellett volna egy ehhez hasonló, csak bővebb, képes naplóesszét írnom!
(Ettől való eltiltásom a Dokk-on nagyon nagy kárt okozott nekem, éppen felívelő alkotói szakaszban lévén. Jogi keresetemben majd erre is kitérek!)
----------------------
share pic
FACEBOOK 2024. December 20.
VÉGRE ISMÉT pódiumra álltam 30 év kihagyás után. Mint itt már említettem, tavaly iratkoztam be Dévai Nagy Kamilla Krónikás zenede tanodájába kései „újrakezdőként”. (Miután Kamilla megnyugtatott, hogy a legidősebb tanítványa 73 éves és én még nem vagyok annyi.
Egyébként egy hölgyről van szó, aki hátulról 50-nek látszik, de ha szoknyában van, akkor 40 évesnek. Mint a feleségem.)
Nyilvánvaló, hogy Nagy Generációnk (1969-ben voltam 14 éves, még szűz, de már „figyeltem”) a szexuális és a beat-forradalom után most az öregségből is a legtöbbet fogja kihozni!
Én mindenképpen megkísérlem majd!
Énekesként történő visszatérésem is ennek megnyilvánulása.
Tavaly még ennyire hamisan énekeltem:
https://x.com/PalocziAntal/status/1746057280590594470
Énektanáromnak, Oláh Sándornak köszönhető, hogy most pontosabban intonálok, de még nagyon elégedetlen a légzéstechnikámmal, és igaza van.
Otthon is légzésgyakorlatokat kell végeznem, különben sosem jutnék előbbre, márpedig hátralévő életemben ősz bárd szeretnék lenni!
Sajnos, ahogy itt látom, rángatom is a fejemet éneklés közben. Fiatal dalosként nem voltam ennyire modoros: sürgősen le kell szoknom róla!
Ez a felvétel a Kassai téri katolikus templomban tartott karácsonyi koncertünkön készült, Budapesten.
Minderről a Dokk Irodalmi Kikötőben kéne fotó és filmmelléklettel ellátott napló esszét írnom, de egy jogvita miatt most nem tehetem.
A részletekről majd később, máshol…
Most a Krónikás tagok közös fórumára írtakat idézem, ahol Dévai Nagy Kamilla rajongójának, Veszergom Andrea költőnek a fotósorozata áll.
Ezt a klipemet azonban nekem kellett oda betennem. (Nem véletlenül.)
„Itt az én fotóm is, amit Vesztergom (egy régi "műfaji" rivalizálás miatt) kihagyott - többet majd a facebookon: szeretett volna úgy tenni, mintha nem is lettem volna ott. (A hangom azért így is utolérte.)
Elnézést, hogy a végén villámgyorsan eltűntem, de nem ezért, hanem mert rettenetesen átfagytam, mint látjátok nincs rajtam kabát, s rohantam vissza a kocsihoz. Most azonnal indult - és jól visszamelegített. Én ezt tekintem "első éves vizsgafellépésnek". Majd szóljatok, hogy ne rángassam ennyire a fejemet éneklés közben, mert nem vagyok idegbeteg. (MÉG.)”
Idézett szöveg vége:
A dal az alábbi link megnyitásával hallgatható meg.
https://x.com/PalocziAntal/status/1869959575136268455
| |
| 187. | [tulajdonos]: AKI NEM BÍRJA MENJEN | 2024-06-04 12:00 | HARÁ CSÖDÖ!
Látod, látod?
Ki akartál hívni formalista verspárbajra, amely engem nem érdekel, közben itt a gerelyhajítás-párbaj. Amely önkéntelenül keletkezett kettőnk között – te is novellálsz éppen és én is – és Filip Tamás, aki nem rég még becsületsértési perbe fogott, téged jól – excuse mois – megfingatva, és persze megérdemelten, most már (egy még nem létező) kiadót is ajánl neked. S kiadná a "TONI(co)T". (Amelyben egy aggot gyalázol. Miközben én is Tóni lennék - persze tudom, a szó összecsengés csak a véletlen játéka). Filip írásodat (fiók helyett, végső átdolgozásig) azonnal a Dokk aranyoldalaira irányítja, mintha szíven találta volna, hogy "dürgő Freudkakas". (Pedig az is a véletlen játéka).
Én nem tudtam, hogy épp ezt levelezitek, mert tegnap este, majd egész reggel a magam éppen aktuális novelláját írtam.
Arról sem tudván, hogy íme: "párbajozunk".
Erre most jöttem rá órákkal később de örülök neki.
Úgyhogy igyekezz!
Nehogy (eladhatatlanság okán) csődbe (CSÖDÖ-be, bocs.) vidd leendő könyveddel Filip még nem is létező kiadóját.
Én is igyekszem, hogy veled ellentétben jó novellákkal vigyem sikerre a magamét.
-----------
EZ A DOKK, BÁNATOSKA EDIT!!!
Itt nerm nyájaskodni, nem jóemberkedni, nem szépecskézni kell, hanem - néha - kekeckedni sajnos!
Provokálni!
Mert az hozza elő az igazi kreativitást!
Mint a színházakban, amikor a rendező beszól - és színész dühében tehetséges lesz.
(A jó színész. Mert a rossz, fájdalom, megsemmisül.)
Aki nem bírja menjen tollat fosztani! | |
| 186. | [tulajdonos]: NEM AGYERMEK A "GYERMEK" | 2024-05-16 06:11 | Can Togay ma ezt a pár soros jegyzetet írta Kafkáról a Facebook-on.
Amire az alábbi pár sorral válaszoltam.
Nem véletlenül.
-----------------------------------
KAFKA 100
Kafka műveiben a legfeltűnőbb (számomra), hogy az ambivalens ugyanakkor abszolút fikció folyamatosan átcsap a legkonkrétabb valóságba. Írásai e végletekig távolított fikciókon keresztül közvetlenül ültetik személyes valóságát, mintegy vallomásosan lelkünkbe. (Nem hiába a természetes szemérem szülte kérése, hogy semmisítse meg Brod írásait). Innen az iránta születő már-már szerelmi érzés, ami egyrészt – ebből táplálkozik a Kafka kultusz - mintegy írásai fölé emeli a személyét, hogy aztán írásai újra meg újra túlszárnyalják. Ez a radikális, ellentéteibe átcsapó műegész egyben létünk legnyilvánvalóbb, legalapvetőbb, éppen ezért jobbára észrevehetetlen lényegét emeli éles kontúrokban láthatárunk fókuszába, nevezetesen az ember aránytalan, állandó és felfoghatatlan sérülékenységét.
-------------
Pálóczi Antal:
És épp ez távolítja el (miután amit kell megtanultuk) tőle (pontosabban a kultuszától) a "vitalitásköltőt" (ha van ilyen). Nem lehet "engem vigyen fel a padlásra" attitűddel élni, mert végül neked kell ölben az ablakhoz vinni a haldokló nagymamát. https://dokk.hu/versek/olvas.php?id=12516 Walt Whitmannal kezdődik, aki (Szerb Antal szerint) örülni tanította a múzsát. Vagy más megközelítésből: nem igaz, hogy a költő "gyermek". A felnőtt a gyermek. Játszmázik, menetel, viselkedik: jól nevelt mint Kafka. A gyermek életre-halálra él. Mint a jó művész. Nem mint a jólnevelt művész. Jól nevelt ember is lehet jó művész. De akkor ilyeneket kell mondanunk róla. S ellenérdekeltek (az ilyen-olyan kultiválók) azt sem fogják (mert nem akarják) tudni, hogy miről vakerálok. A birkózó külsejű Nagy Lajosnak is meg kellett kérdeznie a hosszútávfutó külsejű Tersánszkytól a Nyugat törzsasztalánál, hogy "Maga szereti a sportot vagy megveti?" És amikor a gimnazistaként még mestertornász Tersánszky igennel felelt, akkor merte csak elhívni moziba, hogy megnézzenek egy világbajnoki ökölvívó meccsről vetített filmet. Szégyenkezve távoztak, majd a film után úgy ültek vissza az "ilyen-olyan kultiválók" közé mint titkos kicsapongók, miközben a sznob társalgás (Tersánszky megfogalmazásában) még ugyanabban a lila ködben gomolygott.
(A képen Tersánszky Józsi Jenő)
| |
| 185. | [tulajdonos]: NYILVÁN VÉLETLEN | 2024-05-02 11:51 | MOST MÁR akkora hülyeségeket írsz, kedves Filip Tamás, hogy játszmád a szélmalomharc jellegét kezdi ölteni.
Az általam képviselt SZÉPIRODALMI SZEMLÉLETTEL azonban az IRODALMI TÁRSASÁGI SZEMLÉLET nem vitatkozhat.
Márpedig te, tetszik vagy sem, te az utóbbit képviseled most.
Csak a vak nem látja.
1.)
Hogy lehet akkora baromságot leírni, hogy a József Attila díjas Payer Imre nem elég aktív "a Dokk-on", amikor ő legalább MÉLTÓZTATOTT eljönni a legutóbbi Dokk-est felolvasásra?!
Miközben a József Attila díjas Filip Tamásnak ez derogált?
Nem az újabb és újabb értetlenségek megfogalmazásában kell itt szaporának lenni, könyörgöm, ne ez jelentse a Dokk-aktivitást!
Nekem is csak azért éri meg, mert e majomsziklaharcot meg szeretném írni A szerkesztőségi főemlős etológiája című regényben.
Egyébként teljesen fölösleges szájkarate lenne. (Tamáskodó értetlenséged szerintem kezd az emberek agyára menni, s az okosabbja most is tudja: nem az én hibám, hogy újból „falra kell hánynom a borsót”! )
Payer Imre kimaradt a Dokk-tökfogdosásokból, igen!
Hála az égnek!
De amikor szükség van rá eljön a Dokk estre és szaval.
Inkább hajlani kéne az általam felvetett előremutató, Dokk-életet befolyásoló javaslatokra! (Amiket hiányolni vélsz.)
Javasoltam, hogy te is gyere el felolvasni?
Igen.
Előre mutattam ezzel?
Igen.
Nagyon kell a jó költők jó felolvasása egy Dokk esten?
Igen.
Rühelltél eljönni?
Igen.
Nincs több kérdésem.
Megállapítani valóm azonban még több is!
1.) Szegény Szepes Erika, ha jól emlékszem, a Tankönyvkiadónál 2003-ban jelentetett meg olyan könyvet (nem cikket, nem folyóirat publikációt, hanem könyvet), amelyben ír Jónás Tamás költészetéről. Lehetetlen, hogy ne tudott volna Jónás akkor már három éves, mert 2000-ben alapított versiskolájáról, a Dokk-ról.
2.) Aminek most végre a főszerkesztő-helyettese lett.
Legnagyobb örömömre.
Miért?
Mert Szepes Erika hivatásának tartja, hogy a kortárs írókkal és irodalommal elmélyült szaktudással foglalkozzon. S most, főszerkesztő-helyettesi betekintést nyervén az ország legnagyobb kortárs irodalmi archívumába, annak negyedszázados évfordulója előtt (jövőre lesz), ez minden bizonnyal elmélyült itteni szakbúvárkodásra ösztönzi (anélkül, hogy erre presszionálni kéne).
Ennek óriási jelentősége van: mert aki alkalmas, persze csak az, bekerülhet a kortárs magyar irodalom jelenszakaszának általa írt történetébe.
Vagy te ezt nem nézed ki Szepes Erikából?
Öreg már hozzá? Úgy véled?
Én ennek épp az ellenkezőjére számítok.
3.) Szepes tényleg a Nagy Generáció tagja. (1946-ban született: így az előőrshöz tartozik, míg én 1955-ö évjáratommal az utóvédhez.)
A Nagy Generációnak most az ÖREGSÉGBŐL kell a maximumot kihozni, éppúgy, mint anno a FIATALSÁGBÓL. (Amire egy előző generáció sem volt képes.)
Tudom, hogy Szepes versenyszerűen kajakozott fiatal korában (mert említette a Magyar Író Akadémia egyik előadása után, amikor az utcán csatlakoztam hozzá). Vagyis nem korán elaggó típus.
De ellenőrizzük le, Tamás, Szepes „szellemi működését” és elhivatottságát. Jó, ne egy 2013-ban, hanem egy tavaly írt munkájában, de amelyben épp egy korábbi dolgozatára tér vissza. Az elejét idézem, a többi tartalmazza a link.
-------------------------------------------------
Szepes Erika:
HOVÁ TARTASZ, ORPHEUSZ?
(1. rész)
„alatta mindannak, amiről gondoljuk, hogy vagyunk, vagyunk valami más, vagyunk
úgyszólván minden.” (D. H. Lawrence)
Miért írom?
2011-ben Kántás Balázs fiatal költő és irodalomtörténész írt egy Orpheusz című verseskötetet, amihez felkérésre írtam egy rövid kísérő szöveget. Azóta éppen tíz év telt el, és nekem át kellett gondolnom a korábban írt rövid tanulmányt, nem is elsősorban a terjedelméből fakadó hiányosságok, pontatlanságok miatt, hanem főként azért, mert Kántás Balázs több irányban is tovább gondolta fontosnak érzett témáját. Egyrészt hatalmas munkát fektetett bele a példaképnek és irányadónak választott Paul Celan életművének fordításába, értelmezésébe, a róla szóló szakirodalom feldolgozásába, - a szerzőről szóló tanulmányait tanulmányait 2015-ben összegyűjtötte „Vannak még dalok túl az emberen” címen, ami az egyik legfontosabb Celan-vers kulcssora, másrészt nem állt le a 2011-ben megjelent verssorozattal sem, hanem jelentős lépést tett előre a költemények hangvételének, céljának módosítása érdekében, miközben továbbra is követi a Celan-versek jellegzetességeit: a kezdősorok címként feltüntetését, rövidségüket, a megszokott költői nyelvtől eltérő keménységüket, zártságukat.
A folytatás ezen a linken:
https://holdkatlan.hu/index.php/publicisztika/tanulmany/11128-szepes-erika-hova-tartasz-orpheusz-1-resz
---------------
Engem örömel tölt el Szepes nyilvánvaló szellemi frissessége, amely az antik életeszményhez, a kalokagathiához köthető.
Pont ez kell újabb, időskori nagyteljesítmény eléréséhez.
4.) Nálam is erre számíthatsz Filip!
Honnan veszed azt a baromságot, hogy nekem úgymond csak fiatalkori műveim vannak, amikor
a.) A szerkesztőségi főemlős című kortárs regény egyik fejezetét írom ezekben a pillanatokban is,
b.) „szabadidőmben” pedig az Ajándék a hercegnek – Gift to the duke című kétnyelvű képes twitter-poéma köteten dolgozom?
Lásd a dolgozat alján szereplő két „KÉP-mondást”! Egyébként láttam, te is feltettél már a facebook-ra olyan kötet fotót amelynek hátterében a londoni parlament óratornya látszik. Lefotóztam. Itt látható!
Nyilván teljesen függetlenül jutott eszedbe az én hasonló, korábban megjelent ilyen jellegű fotómtól. (A kapcsolatot, ha véletlenül lenne, sosem vallanád be. Tudom.)
Persze, hogy bárki készíthet ilyen fotót, megkérve kiutazó ismerőseit, vagy akár saját maga is. Meg nyilván teljesen „magadtól” jutott eszedbe. Csak nekem mégsem mindegy, ki készített ELŐSZÖR ilyen képet.
És az sem mindegy, hogy MIÉRT.
Te feltehetőleg tetszeni akartál.
Én pedig közölni „valamit”.
-----------------
134.
I like to land in Luton when I go to London. Bedford is close by: a prince lived there whose granddaughter is a singer. On youtube I see Her lot of.
They are - classy.
I am - immortal.
Ok not for sure. But anyone who claims that this is impossible makes a fool of himself.
134.
Szeretek Lutonban landolni ha Londonba megyek. Közel esik Bedford: az ottani herceg unokája énekesnő. Gyakran látom őt a youtube-on.
Ők – előkelők.
Én – halhatatlan vagyok.
Ok nem biztos. De ha valaki azt állítja, hogy ez lehetetlen, akkor hülyét csinál magából.
---------------------
135.
(To Czarina Russell)
If you were 200 years younger, a carriage would come for you. I would look at you with the same expression, but in period-appropriate travel clothes.
- May I kilI him? - would ask Your servant.
- No! With guys like that, you never know what the next century will bring.
135.
(Czarina Russellnek)
Ha 200 évvel fiatalabbak lennénk, akkor egy hintó jönne érted. Én pedig ugyanezzel az arckifejezéssel néznélek, csak egy abba a korba illő utazóruhában.
-Megölhetem? - kérdezné a szolgád.
-Ne! Egy ilyen fickóval sosem tudhatod, hogy mit hoz majd a következő század!
--------------------------
Ez pedig a Filip Tamás „megrendelte” londoni fotó, Tamás kötetével. A facebook-ról. Nyilván a saját ötlete volt.
Nem érdekelne, ha nem azzal vádolna, hogy „nem csinálok semit”.
De.
(Még akár el is lopható!)
Tudom, ez most nem az az eset.
Főleg így, hogy zongorázni lehetne a különbséget.
Ő a képen „tetszik”.
Én pedig közlök valamit.
| |
| 184. | [tulajdonos]: HA ANGOLGYEREKEK POTYOGNAK... | 2024-05-01 22:27 | Elhűlve olvasom, hogy Filip Tamás még mindig nem érti Szepes Erika főszerkesztő-helyettessé választásával kapcsolatban azt, hogy mit nem ért.
Mit nem ért?
Mindenek előtt azt nem érti, hogy ez miért jó "nekünk".
Kiknek?
Akiknek az írás a legfontosabb a Dokk-on, nem pedig a társas kapcsolatok.
Szepes Erika tényleg nincs jelen a Dokk társas életében. Viszont nagyon is jelen van irodalmi ösztönzőként, mérceként, verstan tanárként, irodalomtudósként, kortárs költők jó ismerőjeként, róluk irodalomtörténeti tanulmányokat író esztétaként.
A felsoroltak szinte lehetetlenné teszik, hogy egy ilyen irodalmi személyiség
NE
hasson az itt folyó irodalmi munkára!
Persze csak azokról beszélek, akik itt (ebben a költőiskolában) költők szeretnének lenni!
Vagy máris azok.
(Nem tudom, hogy akik nem akarnak költők lenni, azok mit keresnek egy költőiskolában?)
Megismétlem: Filip Tamásból sikerült kiprovokálnom (a fentiek elszánt megvitatása közben, nem hagyván, hogy logikai érveimet figyelmen kívül hagyja) egy minden eddiginél impozánsabb publikációs listát.
Ilyet még senki nem tett közzé a Dokk-on.
Már ezért érdemes volt szót emelni Szepes mellett!
Karaffa is elszántan ír, dolgozik, okos filozófiai olvasmánylistát mutogatva. Képről. (Remélem az írásaiban is mielőbb visszaköszönnek!)
Gyurcsi önazonos, egyszerűen és jól elmondott verseihez végre elhagyta a lakatosműhely (nosztalgó proli) hátterét és olvasói kívánságára költészeti hátteret imitál. Ez is segít rajta (de a Dokk-on is).
Én új programot hirdetek a költészet és a világzene összakapcsolásával. (Már hónapok óta járok Dévai Nagy Kamilla "énekes tanodájába". S már török dalt is taníthatok neki. (A guiness rekordok könyvében mint a legtöbb idegen nyelven éneklő énekes szerepel, de törökül nem énekel. Én már igen. S van olyan dal, amire tényleg én tanítom meg. Mosst ez tetszik neki a legjobban.
https://www.youtube.com/shorts/8JY3fTBtMt8
De én mindezt úgy, hogy közben volt egyetemi tanárnőm Dokk főszerkesztő-helyettessé választásától is fel vagyok villanyozva.
Miért?
Mert szeretem, ahogy a dokkereinkről ír.
Bemelve őket a kortárs irodalomtörténetbe.
És tudom, hogy ez folytatódni fog.
Filip Tamás nem érti, hogy ez nem "kitalálás" a részemről, nem valami megfoghatatlan, valami nem valóságos.
Hogy is fogalmazott? Idézem:
"Most is felhívja a figyelmemet valamire, értékel, irányt mutat, fölmelegíti a főszerkesztő-helyettessel kapcsolatos témakört, sajátos összefüggéseket vél fölfedezni, és már jó előre kizárja még a lehetőségét is annak, hogy valaki ne értsen egyet vele." (Idézet vége)
Tényleg "sajátos összefüggéseket vélek fölfedezni" Tamás?
Le tudtad ezt írni?
Csak nem úgynevezett IRODALMI összefüggésekre gondolsz?
Mert azok itt, ebben az IRODALMI KIKÖTŐBEN a legkevésbé sem SAJÁTOSAK.
Hanem pont idevalóak.
Hiszen IRODALMIAK.
Vagyis nem ÉN (!) zárom ki a lehetőségét, hogy "ne értsen valaki az általam elmondottakkal egyet".
Hanem az érveim alátámasztására bemutatott bizonyítékok zárják ki, amennyiben a logika szabályait küvetjük.
Mit állítok?
Szepes tanulmányt írt a dokkereink költészetéről.
Állítható ezzel szemben az, hogy SZEPES NEM ÍRT TANULMÁNYT DOKKEREKRŐL?!
Nem.
Mert Szepes Erika valóban írt tanulmányt dokkereink költészetéről.
Amikor még nem volt a Dokk főszerkesztője, már akkor is. (Lásd a lentebbi idézetet)!
Nyilván, most, hogy a Dokk főszerkesztő-helyettese lett és még többet olva az itteniekről, folytatni fogja ebbéli "jó szokását".
HA HISZED HA NEM!
S végül kénytelen leszel beismerni e részigazság valóságtartalmát.
Lásd Szepes Erika Kántás Balázs, József Attila díjas dokkertársunk kötetéről írt alábbi elemzését, amelyben másik József Attila díjas dokkerünket, Payer Imrét is megemlíti.
Mikor írt Dokk-főszerkesztő helyettes ilyen gyengéd értelemmel barmelyikünk verseskötetétől?
Soha.
Meg is látszik a Dokk-on. Sajnos.
Ezért remélek Szepes hatására nem elhanyagolható írásminőségi változást a Dokk-on. Hiába sugallja Filip, hogy ez hiú remény, nincsenek érvei hozzá.
Szepes Erika:
A DALNOK ÉLESZTÉSE
Kántás Balázs Orpheusz című verseskötetéről (részlet)
"A versnyelv tere itt a szubjektumon kívül eső teljes világtér, amelynek funkciója, hogy a költő korára elveszett(nek hitt) narratíva, a mitológia, a filozófiai világértelmezés ideiglenesen berendezkedik. A nyelv térépítő tevékenységét találékonyan festi le Kántás: vak szemeken át / hunyorognak / az acélsínpárok ; lantjátékba zárt mondatok ; Aki beköltözött a csendbe. Teret épít minden koponyaűrbe telepített gondolattal, amikor szavakból emel katedrálist (itt a nyilvánvaló intertextusban vitázik Nagy Lászlóval, mert nála nem alantasultak káromkodássá a szavak); hogyan zárul össze a csendben a tér. Egy ilyen, nyelvalkotta térvilágnak természetes alkotóeleme a térrel együtt létező idő, amely egy jelzőjétől: elhajló idő válik térszerűvé. A nyelv teremti meg az időben mozgó dolgok archaikus és az Orpheusz-mítosz miatt másvilági terét is: Egy visszafelé járó / óramutató alatt / visszavezetni az antikvitásba. A narratíváktól megfosztott nyelv különleges sajátossága, hogy néma. Nem tartoznak hozzád / a szavak, az őket / összefogó drótháló, az internet győzelme idején. És egy félelmetes képpel teszi érzékileg észlelhetővé a nyelv szétdarabolódását: Fogatlan kőszáj / rágja a nyelvet. Kántás Balázs e kis kötetben megjárja a művészek, költők útját, amely mindig magányos, mert az alkotás egyszemélyes művelet, és mindig gyötrelmes, pokolba, alvilágba vezető, mert az új teremtéséhez mindig végig kell menni visszafelé a már megtett úton, és annak tanulságaiból lehet mást, különbet építeni. Kántást is csak az elődök kísérhetik útján így volt ez már Danténál is! -, a mitikus Orpheuszon kívül főként Rilke, Radnóti, Celan és a maiak közül Payer Imre. Kántás megalkotta a maga Orpheuszát, alteregóját, magányosnak, világból kiesettnek. Nem követ senki. Lemorzsolódsz. De még csak most járta meg az anodoszt. Útját remélhetőleg más élményekkel folytatja.
| |
| 183. | [tulajdonos]: NEM KELL | 2024-05-01 18:10 | Ha a teljes művet idèzed, mint lentebb én, Hegedűs professzor Platonról szóló jegyzetét, akkor elég előtte azzal bevezetned, hogy a kovetkező tanulmány szerzője Hegedűs professzor.
Ahogy én tettem.
Nem kell Karaffa Gyulának idézőjeles kötelezettségről hadoválnia, meg holmi illendőségről, mert nem ért hozzá.
Látszik, hogy sosem írt egyetemi szakdolgozatot.
Az nem baj, csak akkor nem kell okoskodni.
Hogy bölcs maradhasson. | |
| 182. | [tulajdonos]: KARAFFA OLVASSON FIGYELMESEN! | 2024-05-01 14:04 | Karaffa Gyula feligyelmetlnül olvas engem. Nem szép tőle: ennél én sokkal körültekintőbben fogalmazok. Sértődött "beszélyével" (amit "üzekedő falára" írt) szemben én igenis JELZEM lentebb, hogy a Platon tanulmány szerzője Hegedűs Gyula professzor.
Hiszen szó szerint ezt jelentem be a gladiátor mozaik kép alatt.
Tessék megnézni.
Még azt is írom, hogy ilyen az igazi műveltség, amilyen Hegedűs professzoré.
S hogy ezt nem lehet félvállról venni: egész életünkben tanulnunk kell. Aki nem teszi az elnyeri méltó büntetését.
A SEMMI-t.
Bármit jelentsen is ez.
Hogy értheti ezt félre valaki?
Karaffa már megint "nem lát a pipától"?
Nyugalom!
Csigavér!6
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
