Három nézőpont

Megszerettem a hunyorgó kis kopaszt.
A társaságból ő volt a legvehemensebb,
melléütött, levegőt csépelt.
A többieken látszott a rutin:
körém álltak, rugdostak,
teret hagytak egymásnak.
Ő gyakran akadályozta őket.
Ha nem lenne, nagyobb bajban lennék.

Borotvált fejem
rettegő szemében.
Pusztuljon, aki magasabb.
Ez itt a földön,
állva nagyobb.
Legázolom.

Minek jött ide.
Majd meséli, hogy lenyomta.
Útban volt.
Remélem, nem vérez össze
a faszom öccse.
Lassan kajálni kéne.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2026-02-02 21:39:14
Utolsó módosítás ideje: 2026-02-02 21:39:14