A HÁRMAK: BENNE LESZ A KÖTETBEN

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2842 szerző 38715 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Gyurcsi - Zalán György: ezentúl nem eszem kutyát
Gyurcsi - Zalán György: a vonalbezárásokról - morbidka
Gyurcsi - Zalán György: pragmatika
Gyurcsi - Zalán György: Műhelyem
Gyurcsi - Zalán György: summáját írom
Busznyák Imre: Elcsendesült a ház...
Bátai Tibor: örökké | öröktől
Bátai Tibor: Két keserves
Bátai Tibor: Fohász a varjúért
Bátai Tibor: Final cut [igekötők kurzívval]
FRISS FÓRUMOK

Gyurcsi - Zalán György 6 órája
DOKK_FAQ 1 napja
Gyors & Gyilkos 2 napja
Tóth Gabriella 2 napja
Karaffa Gyula 2 napja
Kiss-Teleki Rita 3 napja
Mórotz Krisztina 3 napja
Filip Tamás 4 napja
Szakállas Zsolt 5 napja
Bátai Tibor 5 napja
Farkas György 6 napja
Boris Anita 6 napja
Cservinka Dávid 6 napja
Ötvös Németh Edit 6 napja
Zsolt Szakállas 6 napja
Csombor Blanka 11 napja
Vadas Tibor 12 napja
Valyon László 15 napja
Tóth János Janus 18 napja
Szilasi Katalin 20 napja
FRISS NAPLÓK

 A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS 7 órája
A vádlottak padján 9 órája
Készül az album 10 órája
négysorosok 18 órája
Bátai Tibor 19 órája
Zúzmara 20 órája
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 1 napja
Minimal Planet 1 napja
Hordalék 1 napja
- haikukutyin - 1 napja
mix 1 napja
kuckó 1 napja
Jószándékú párbeszélgetés 1 napja
az univerzum szélén 1 napja
ELKÉPZELHETŐ 1 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK
A HÁRMAK bloggernek 1 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.


NAPLÓK: A HÁRMAK
Legutóbbi olvasó: 2024-04-15 17:42 Összes olvasás: 14457

Korábbi hozzászólások:  
181. [tulajdonos]: BENNE LESZ A KÖTETBEN2024-01-19 23:47
Pálóczi Antal:

LAKKRETIKÜL

Folyosó. Jobbra másik folyosó. Klasszikus meanderminták a kövezet peremén. Hirtelen fehér köpenyes szembejövők tűnnek fel; elsietnek a fiatal pár mellett. A falakon villanyszerelési munkálat nyoma, vakolatlan csöveivel olyan, mint egy félbeszakadt műtét.
Két zöld köpenyes férfi hoz: a fiú és a lány a falhoz simulnak. „Miért van letakarva a beteg arca?” Nézik, amint az udvarra nyíló üveges csapóajtó sokáig leng; közben a köpenyesek elérik a lapos melléképületet. Odáig van ellapátolva a hó. A fiú és a lány látják, amint bemennek… majd az újra táruló ajtó nyílásában megpillantják a halott meztelen testét. A műtősök szótlanul közelednek, akinél a foltos lepedő van, kiköp.
A pár sietni kezd.
A következő emeleten betegek között kell elhaladniuk. A lift előtt tolóágy, rajta kabáttal letakart öregasszony. Sovány arcában fekete szemek: azt kérdezi velük: „Miért?”
Két középkorú asszony egy-egy szatyrot visz; egyikük éppen azt mondja: „…hat kilót fogyott…” mikor leelőzik őket. A magas pizsamás férfi, aki mellett továbbhaladnak, a két nőt figyeli.
Látogatók és fürdőköpenyes betegek a kórterem előtt. Tárva az ajtó.
A fiú keresi szemével a nagymamát, mire az ablak mellett fekvő öregasszony félig felemelkedik. Elfogódva nézi őket. Atlétikusan izmos unokája mellé mindig is egy ilyen légies teremtést képzelt.
A lány arca bemutatkozás után nyúltabb lesz, szemei nagyobbra nyílnak. Mert reggel óta gondolkodott valamin. S míg a fiú leült a kicsi, jó szagú öregasszony mellé, ő az ágy lábához húzódott vissza.
Ekkor látja meg a kezüket. A kieresedés, az ujjformák, a körömágy félholdak nem várt hasonlóságát. A „fiú” kezét: nyolcvanévesen. Ki kellett néznie az ablakon, mert már egész nap arra gondolt, hogy ha ők ketten most tényleg megtalálták egymást, akkor ők fognak meghalni egymásnak.
Lent hosszú, szürke foltot látott; rebbent a szeme, a folt ekkor autóbusztetővé élesedett.
Így nem hallotta, amikor a nagymama megköszöni a karácsonyi ajándékot. A régi fotóról fényképezett, nagy alakúvá laborált képet a balatoni mólóról, amint középkorú asszony két éves kisfiút vezet; a fiúcska másik kézzel kiflit nyújt az előtte ágaskodó fekete kutyának, egy nagyon fiatal nő pedig rászól a kutyára.
–    Anyádra rá se vakkantott! Mindig neked udvarolt… Csak… azt nem tudtam mindjárt, ki az idősebb asszony. Kérdezem apádat.
–    Reszegi Marika!
–    Ugyan! Életében nem járt Fonyódon. Kérdezem nagynénédet is. Ő nem tudja! Nézem tovább, egyszer csak így szólok: „Lányom! Ez a fekete lakkretikül az enyém. De hogy én ilyen karcsú bokájú… szép…?! Miért nem mondtátok soha?”

*

A távolsági busz ülésén a fiú és a lány szótlanul dőltek a hátrabocsátott támlának, s a lány az ablak mellett most csak arra tudott gondolni, hogy olvad. Sokáig nem tűnt fel neki, hogy a fiú állandóan őt nézi. Egyszer azonban oldalra pillantott; s ekkor meglepetten megkérdezte, hogy mi van.
–    Szép vagy – szótagolta a fiú.
A lány azt hitte: érti.


lakkret-2



Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-02-01 08:36 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-04-15 13:38   új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2024-04-15 13:12       ÚJ bírálandokk-VERS: Kiss-Teleki Rita hogy igazak
2024-04-15 12:49   Napló: A SZERKESZTŐSÉGI FŐEMLŐS
2024-04-15 09:50   Napló: A vádlottak padján
2024-04-15 09:23   Napló: Készül az album
2024-04-15 09:21   Új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2024-04-15 09:16   Új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2024-04-15 09:15   Új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2024-04-15 09:11   Új fórumbejegyzés: Gyurcsi - Zalán György
2024-04-15 09:07       ÚJ bírálandokk-VERS: Szakállas Zsolt NINCS ESÉLY