NAPLÓK: A vádlottak padján
Legutóbbi olvasó: 2024-04-27 03:50 Összes olvasás: 55116382. | [tulajdonos]: nem tehetem | 2022-12-08 12:39 |
Nem tehetem, hogy félrenézzek, amikor arcomba csap a valóság. Nem tehetem a rosszat akkor, amikor megoldás csakis a jóság.
Nem tehetem, hogy meg ne lássam: a szomszédom nem vesz mást, csak kenyeret. Nem tehetem, hogy ne észleljem a szégyent, a dühöt, hogy a rettenet
ül ki minden arcra, mi eddig emberi volt, és az, aki már semmit sem veszíthet, csendben tűr, néma. És csak néhanap gondol arra, merít
ő is a nagy fazékból, ha már a főzéshez odaadta utolsó kabátját, nadrágját, a pénzét, nem marad semmije, csak egy kisolló,
mivel elvághatja meglévő napjait, mint a kiszolgált katona, ki hazamehet bár szabadon, de lassan ráébred, hogy nincs is hova! |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!