NAPLÓK: A vádlottak padján
Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 23:32 Összes olvasás: 55097253. | [tulajdonos]: gyere | 2019-01-29 12:44 |
egy gyereket látok az idő óceánjának habjaiban ahogy stabilan áll lábujjaival apró kavicsokba kapaszkodva kezeit összezárva akár egy keresztre feszített felkiáltójel akár egy újkori jézus aki kora miatt még csak jézuska lehetne áll és nyeldekli a széltől felkorbácsolt hullámok permetét tüdeje lassan megtelik vízpárával de még ez sem zavarja hiszen csak egy ősi állapotba kerül teste száz százalékban vízzé lesz a por helyett
egy gyereket látok az idő óceánjának habjaiban aki szemeit még az égre emelte onnan várva hogy eljön majd érte az aki megváltaná szegénységből nyomorból kilátástalanságból és szellemét elindítaná egy olyan úton ahol a mindent tudás illúziója nem álom csupán hiszen az örök életet már megkapta másra vágyik épp
egy gyereket látok az idő óceánjának habjaiban ahogy lassan lemerül és kibekkeli az eljövendő éveket hogy megőrizhesse fiatalságát s legközelebb évtizedek múlva bukkan fel a hullámokból immár ráncos kezekkel és ráncos arccal de ugyanazzal a lélekkel |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!