NAPLÓK: A vádlottak padján Legutóbbi olvasó: 2024-04-26 13:11 Összes olvasás: 55040| 214. | [tulajdonos]: Az irodalom átalakulása | 2018-11-26 09:15 | Manapság az internetes irodalmi oldalakon, fészbukon stb. szinte mindenütt azt olvasom az íróktól-költőktől, hogy itt és itt, ebben vagy abban a lapban jelent meg ez vagy az tőle! Ám soha nem idézik a kérdéses írást-verset, hogy azok is olvashassák, akik nem férnek az említett laphoz hozzá, csak szimplán a megjelenés tényét közlik!
Számomra ez több dologról mesél:
Tapasztalatom szerint manapság rengeteg ember csak azért ír, mert a technikai feltételek adottak lettek ehhez, pl. mindenkinek van számítógépe, szövegszerkesztője, van net elérése, így van lehetősége "megmutatnia önmagát" a környezetének. Művészet lesz-e azonban a "műve" annak a ezer embernek ezzel a terjesztéssel-megjelenéssel, vagy csak szaporodnak a soha el nem olvasott bitek és bájtok a számítógép és a net bugyraiban? Tapasztalataim szerint rengeteg gagyi lepte el a netet, s rengeteg magát művésznek, másoktól jobbnak, többnek gondoló ember él ezzel a félresiklott tudattal. Egyfajta önigazolásként szolgál az irodalom sok embernek, akik különféle szervezetekbe, körökbe is belépnek, s ha már benn vannak, ez is egy újabb bizonyíték személyük értékes voltára. Mindeközben maga a mű és az átadandó gondolat teljesen elsikkad, század-ezredrangú kérdéssé degradálódik. A megjelenésekkel való kérkedés öncélúsága abból is kiderül, hogy általában ezek az emberek nem olvasnak másokat, csakis önmagukat! A lapból, amiben megjelentek, sok esetben csak a saját írásukat olvassák el (akár többször is), mert a többiek írása nem érdekli őket. Maga a megjelenés a cél s ez a cél szentesít minden eszközt! Így lettek szekértáborok, így születtek az állami pénzek lehívásra kiadók, szerkesztőségek, akiknél a szerző-, s a művének megjelentetése ugyancsak századrangú kérdés, egy a cél itt: szülessen egy új könyv-, lap-, antológia, s a pénzt hívjuk le érte. Mára a terjesztés és az olvasóhoz juttatás is mellékessé vált! A könyvgalaxis rossz irányba fordult, s a könyvekben rejtező tudás mára érdektelenné vált!
Az irodalom kicsinyes játszmák és haragvások, önmegvalósítást hirdető tévtanítók eszköze lett. A szelleme elhagyta rég, hasonlatos lett egy üres edényhez, aminek a formája még megvan, de már haszontalan, hiszen nincs benne semmi!
Aki valóban közölni akar, az nem keveredik ilyen élethelyzetekbe. ha mégis, akkor a hangos többség kicsinálja, kikezdi, a csípési sorrendnek megfelelően sebeket ejtenek rajta, míg fel nem adja a harcot, s el nem hallgat. Mindenki saját hangjának mind magasabbra srófolásával van elfoglalva, közben a világ pusztul körülöttünk! Mire ezt a felelős és valóban hiteles irodalmárok el tudnák hitetni velünk, késő lesz! | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
