NAPLÓK: weinberger Legutóbbi olvasó: 2024-11-02 13:27 Összes olvasás: 154112Olvasói hozzászólások nélkül93. | Szokolay Zoltán: re: 86 | 2012-03-01 10:17 | re: 86 Tisztelt Tisztelő, a tisztelet kölcsönös! (Nem számítva, hogy én a nevem is vállalom, Ön pedig rejtőzködik)
Szívesen tanulok Öntől is, mástól is, magamtól is. Sőt, képes vagyok arra, hogy nevessek magamon, hiszen egyikőnk sem tökéletes. Csak súgom: az sem, aki annak hiszi-véli magát, de valójában csak önbizalom-túltengésben szenved és minden tévesztését (még a bagoly-bagoj vagy a Jannis-Janis szintűt is) megideologizálja. Mellesleg (avagy nem is mellesleg) az írott sajtó és az internet észrevétlenül sulykolja belénk a rossz megoldásokat, hiszen amit sokszor látunk hibásan leírva, az bizonyára úgy helyes. Aztán belénk idegződik a rossz és már magunk is beálltunk - szándékunk ellenére - a nyelvrombolók közé. A "jelentésmegkülönböztető" szónak hamarjában 8 egybeírt és 8 kötőjeles változatát találtam az interneten. Egy rangos irodalmi portálnak, amilyen például a dokk, különösen ügyelnie kellene a nyelvhelyességre, helyesírásra. Ez közös felelősségünk. | | Olvasói hozzászólások nélkül92. | karaffagye: szerintem meg | Janáky Marianna: Aki tudja, adja át... :) | 2012-03-01 09:17 | Szerintem meg a mai, világjelenségként is érzékelhető szellemi hanyatlás egyik oka a felhígítás, az, hogy már szinte szinte szó nélkül megyünk el kapitális baromságok mellett. Ha valaki író, költő akar lenni, akkor tudjon rá, hogy ez a nyelv helyes és tiszta, normális használatát is jelenti. Ha tudja magáról, hogy nehezen megy neki a helyesírás, mert valami baja van, vagy csak figyelmetlen, akkor kérjen meg mást, aki kijavítja helyette a beküldött anyagot. Ha a Dokk küldetésként fogja fel a tevékenységét, akkor alkalmazzon korrektort, vagy lektort, mert nem lenne szabad helyesírási hibákkal együtt ráhagyni az utókorra semmit. Mert jönnek majd olyanok is, akik azt gondolhatják, hogy az a helyes változat, verzió! Így romlik a nyelv, és így nyernek teret a ferdülések. Aztán egy szép napon észrevesszük, hogy szinte csak makogunk, hogy nem tudunk kommunikálni egymással, hogy egy egyszerű elolvasott szöveget nem fog fel, nem tud felfogni az olvasója!! Írói szabadságra hivatkozni helyesírásnál nemcsak hogy hamis és álságos dolog, de nagyon káros is. Aki nem veszi azt tudomásul, hogy a nyelvvel nem lehet mindent megtenni, az elmehet szivarvégszedőnek. Nagyobb hasznot hajt majd a közösségnek, mint egy helyesírási hibáktól hemzsegő verssel.
Másik dolog ehhez, ha Marianna felmented a helyesírási hibákkal írókat, akkor mit szólnál ahhoz, hogyha egy olyan mester javítaná mondjuk a gáztűzhelyedet, aki nem tanulta, nem tudja, és nem is akarja megtanulni azt a szakmát? Rábíznád az életedet? Igaz, védekezhetne azzal, hogy ő ilyen, hogy így született, s ha te elküldöd, illetve nem engeded meg, hogy dolgozzon nálad, még fel is jelenthetne majd, mert hátrányosan megkülönböztetted. Na, az lesz majd a szép új világ!! (Illetve már itt is van!) | | Olvasói hozzászólások nélkül91. | Szokolay Zoltán: Jann | 2012-03-01 09:12 | Én pedig úgy gondolom: ha nem lenne valaki elszállva a saját (vélt) tehetségétől, akkor képes lenne arra is, hogy beismerje és kijavítsa a hibáit, elütéseit. Mert például már január 14-e óta, másfél hónapja nem tudjuk, hogy Janáky Marianna Janis Joplint akart-e írni halhatatlanná vált művében, avagy valami mást. Másfél hónapja ragaszkodik a helytelen "Jannis" írásmódhoz és nem hajlandó beismerni, hogy tévedett. Az pedig, hogy vannak közöttünk jeles szerzők, akik az általános iskola második osztályának nyelvtani törzsanyagával sincsenek tisztában (például pontos J-vel írják a bagoly szót), nem jelent mást, mint hogy érdemtelenül felmagasztalt kontárjai a szakmának. Miféle asztalos az, aki egy szöget se tud beverni? Beférhet-e a vizilabda-válogatottba, aki nem tud úszni? Avagy a j-ly tévesztés is "elgépelés", "elütés" - mert egymás mellett van a klaviatúrán a J és az LY billentyű? Egyetértek azzal, hogy egy mű értékelésénél NEMCSAK ezek a részletek számítanak, de azt se felejtsük el, hogy ezek is a mű részei, tehát nem hagyhatók figyelmen kívül. Bármilyen szép egy cipő, ha lyukas a talpa. A zseniális szobrász, Michelangelo ismerte az anyag minden tulajdonságát és tudta, hogyan érjen hozzá a szerszámaival. | |
90. | [tulajdonos]: hejes irás | Janáky Marianna: Aki tudja, adja át... :) | 2012-03-01 08:34 | Nem magasztalnám az egekbe azt az alkotót, aki a nyers művét, bizony, nem csak elütésekkel, de különböző súlyú helyesírási hibákkal tűzdelve küldi be elbírálásra - de nem is döngölném a földbe. Ugyanakkor, ha jól értem, itt arról volt szó, hogy számos ilyen vers pontosan ebben a nyers formában találtatik maradandónak. Megértem, hogy nem mennek át a szövegek külön egy korrektor kezén, de akkor úgy ésszerű, hogy a szerkesztők ebből átvegyenek, amennyit csak tudnak. | | Olvasói hozzászólások nélkül89. | Janáky Marianna: Aki tudja, adja át... :) | 2012-02-29 21:37 | Az Értő Olvasók, a Tisztességes Alkotók és az Elfogulatlan Kritikusok jó műveket keresnek: nem helyesírási hibákat. Úgy gondolom. Aki olvas irodalmi lapokat, regényeket, tudja, hogy a megjelent irodalmi művekben is gyakran van „elgépelési hiba”. Akit érdekel ez a téma, és nem ragaszkodik mereven a saját elgondolásaihoz, az a netről is sok mindent megtudhat e tárgykörben. Például: melyik Nobel-díjas volt diszlexiás, melyik remekírónknak voltak komoly gondjai a helyesírással. Szerintem az EMBERNEK MAGÁT kell górcső alá helyezni, nem pitiánerkedni.
Azt hiszem, hogy az engem többször megalázni próbál(koz)ó, a lelke mélyén reméli, hogy a pitiánerség és a verscsinálás nem örökölhető.
| | Olvasói hozzászólások nélkül88. | tisztelő: most is zavar | 2012-02-29 07:53 | Tisztelt Szokolay Zoltán Úr!
A mulandóság miatt már nem vitatkozom Önnel, de felhívnám a figyelmét a jelentésmegkülönböztető szóra, amely hiába haladja meg a 6 szótagot, s tűnik 3 tagú szóösszetételnek, a szabály az, hogy az egy szótagú igekötőket nem számítjuk külön szótagnak. Tehát nem írjuk kötőjellel, ahogy Ön írta. Úgy tűnik, mindegyikünknek van még mit tanulnia helyesírásból.:) Üdvözlettel: a tisztelő (aki egyébként magyartanár) | | Olvasói hozzászólások nélkül87. | Szokolay Zoltán: mea culpa | 2012-02-28 21:18 | Fel a fejjel, poéta urak! Weinberger pályatársunk naplója fölött angyalok serege röpdös, s bizony hogy pucérok ám! Már fájdul is a nyakam. Ha ily idilli a világbéke, akkor bocsánatot kérek még egyszer én is, noha volt okom és kapott citátumom a feltételezésre.
Hamuból keresztet rajzolok a homlokomra (6 nap késéssel még érvényes?) a múlandóság mián is, noha szerény véleményem szerint mindkét változatnak, így a hosszú ú-val írottnak is van létjogosultsága, sőt jelentés-megkülönböztető szerepe. Mert hogy a múlik igéből képzett beálló melléknévi igenevet csak nem éri tán oktalan rövidülés a metamorfózis során. Ugyanakkor látom, hogyne látnám, a pirostollas, nádpálcás akadémikus urakat is. Végezetül hadd szóljak egy fiatal költő, Csokonai Vitéz Mihály szavaival: "Oszlassátok el a kába Kétséget s aggságokat, Ne nyögjétek el hiába A múlandó napokat." | | Olvasói hozzászólások nélkül86. | TGF: re | 2012-02-28 20:42 | "TGF-től, mint pár sorral feljebb, úgy itt most ismét bocsánatot kérek. Mint azt többektől hallom, ki akar engem tiltatni a dokkról, versestül, IP-címestül, mindenestül..."-ez nem igaz. Nem mondtam ilyet sehol, senkinek... Elfogadom. Én is elnézést kérek, amennyiben megbántottam, avagy felkavartam bárkit is bejegyzéseimmel. | | Olvasói hozzászólások nélkül85. | tisztelő: még mindig zavar | 2012-02-28 19:04 | Tisztelt Szokolay Úr!
A mulandó az sajnos, akkor is csak rövid u. Ne restellje megnézni a helyesírási szótárban. Mielőtt még vesszőhibáért megróna az előző hozzászólásom miatt, korrigálom magam. Javítva: Engem a legjobban az zavar, hogy azt a szót, hogy MULANDÓ, rövid u-val kell írni. A 2. mondatomból pedig lemaradt egy záró idézőjel és bekerült egy fölösleges pontocska. Mindez gyenge látásomnak köszönhető. A mulando "múlandónak" írása viszont tanári szempontból is kétszer aláhúzott súlyos helyesírási hiba. Üdvözlettel: a naplóíró egyik tisztelője | |
84. | [tulajdonos]: mini-jubileum | 2012-02-28 18:53 | Elnézést kérek mindenkitől, hogy nem a még lezáratlan diskurzusokhoz fűzök újabb meg- és bejegyzéseket - most inkább szakítok egy kis időt és nagyon csöndben megünneplem azt az apró kis eseményt, hogy e napló fejlécében az "Olvasások száma" adat túllépte az ötezret. (Persze tudom, hogy a megnyitások jó nagy részében magam voltam tevőleges.) Ebben a nagy csöndben csak a kortyolásom zaja hallatszik, amint a poharamban csökken, a gyomromban nő az Irish Coffee térfogata. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|