NAPLÓK: weinberger Legutóbbi olvasó: 2024-11-01 23:40 Összes olvasás: 153899Olvasói hozzászólások nélkül| 175. | Analizátor: bye | 2012-03-11 18:52 | | Dolgom végeztével búcsút veszek ettől az amúgy is elárvult Naplótól. Van másutt is analizálni való. Örültem a reagálásoknak. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 174. | Petőfi Sándor: Mit nem beszél az a Szabó | 2012-03-11 15:56 | Tájékoztatom a Tisztelt Olvasókat, hogy
"Négy ökrös szekér" címmel nem írtam semmit.
Sőt "Négy ökrösszekér" címmel sem.
A Borjádon, 1845. szeptember 26-a és október 7-e között írt versem címe:
A négyökrös szekér.
Írhattam volna hatökröset is, ha nem Tolnában, hanem a Balaton partján időztem volna és nagyrabecsült Pálóczi úr a szolgálatunkra reinkarnálódott volna egy lassacskán ballagás erejéig. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 173. | P.A.: MIT HALLOK? | 2012-03-11 15:43 | A vitatott terület a költészet fejlődése.
Ez olyan, mint a Niagara.
Ezzel szemben nem lehetnek érveink - viszont megismerhető a "vízrajza".
(Fegyver a kézbe? Mi hallok!) | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 172. | Analizátor: elmélet | Pálóczi Antal: aglatma | 2012-03-11 15:13 | | Méltányosnak hangzik az a kívánság, hogy ha valaki vitázni készül egy területtel, legalább ismerje meg az elméletét. Csak mivel adott jellemzőkkel rendelkező művészeti termékek befogadására vagy elutasítására való hajlam meglehetősen szubjektív, ezért nem igazán számítható ki, hogy bizonyos elméleti alapok megismerése "jó irányba téríti-e" a vitázót, vagy inkább "még hatásosabb fegyvereket ad a kezébe" a vitatott területtel szemben. Ártani persze egyik esetben sem árt. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 171. | Pálóczi Antal: aglatma | 2012-03-11 14:48 | Nem győzöm hangsúlyozni, hogy Szerdahelyi-Szepes szerzőpáros nagy verstana - után - nem állt meg az elmélet fejlődése. Sőt! A "Szerdahelyi páros" nem foglalkozik annyit a szabadverssel, mint amennyit a költők munkássága ezt indokolttá tenné. Ezért volt fontos, az szerzőpár nő tagja, Szepes Erika direkt megkövetelte, hogy az akkor (20 éve) legújabb verselméletekkel is foglalkozzunk. Ajánlatos volt a kollokviumra bevinni magunkkal az általa melegen ajánlott friss művet, Kecskés András: A vers hangzásvilága című munkáját. Aki ezt megtette, az közepesnél rosszabb jegyet már nem kapott. Voltak persze, akik el is olvasták - én a többször elolvasók közé tartozom.
Nem érdemes mélyebb fejtegetésbe bonyolódni anélkül, hogy azt a könyvet ne idéznénk, mert az olyan lenne, mintha a közlekedésről beszélnénk az autó feltalálása előtti járművek, ("Négy ökrös szekér" Petőfinél), hintók esetleg gőzhajók, gőzmozdonyok, léghajók, stb. mechanikáját, működési elvét, az ismert utazási szokásokat taglalnánk, de az autóét még nem.
Ez, mint minden hasonlat sántít, de a lényeg talán érzékelhető.
Ne "amishok" akarjunk lenni a költészetben!
Tehát muszáj a szabadvers igen számos típusát, ketegóriáját, esztétikai működését is ismernünk, mert az ősköltészethez visszakanyarodó modern irányzatok szükségessé teszik. S mi a legjellemzőbb attitűdje Kecskésnek? Az, hogy folyton arra utal: egy FEL NEM DOLGOZOTT tartományban vizsgálódik! Hogy a szabadvers komolyabb tudományos vizsgálata még csak éppen elkezdődött (20 éve- s valójában, legalábbis szerintem, egy helyben topog.) Legalább annyi fáradtságot vegyünk magunknak, hogy aki vitába viszi ezt a kifejezést: SZABADVERS, készüljön föl belőle.
(Szepes Erika ennyivel még nem engedett volna át a vizsgán.)
Tehát irány a könyvtár, irány a könyvespolc:
KECSKÉS ANDRÁS: A VERS HANGZÁSVILÁGA.
Vagy pedig ne elméletieskedjünk?
Inkább az előbbit! | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 170. | Analizátor: történet vs. forma | Janáky Marianna: ii :) | 2012-03-11 10:56 | | Mivel nemrég végigolvastam, még emlékszem, hogy ehhez a véleményhez (amely egy vélemény idézése) jól illeszkedik ugyanennek a Naplónak egy másik fejtegetése (lásd a 29. és az azt folytató 30. bejegyzésben), amely bizonyos reáliák (nyelvészet, halmazelmélet, logika) felől közelítve igyekszik feltárni a költő és versíró, ill. költemény és vers közötti finom különbséget. A tulajdonos itt azt állítja, hogy a két fogalom között nem (csupán) minőségi, hanem hierarchikus kapcsolat van. Szerinte a költő tágabb fogalom, mert azt a személyt jelenti, aki nem csupán szabatosan leír valamit, hanem az eseményhez valamit hozzá-költ. Azzal érvel, hogy létező fogalom a drámaköltő, prózaköltő is. Ebben az értelemben talán úgy finomítható az arisztotelészi kinyilatkoztatás, hogy a tartalom és forma (fontosságának) optimális aránya sok mindentől függ, többek között a közlés műfajától is (próza, vers, dráma, dal, stb.). A hivatkozott források bizonyára értő eligazítást tartalmaznak, köszönöm. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 169. | Janáky Marianna: ii :) | 2012-03-11 10:39 | "A költőnek inkább a történet, mint a versforma mesterének kell
lenni." Arisztotelész
Érdemes elolvasni Ungvári Tamás Poétika című művét és Szerdahelyi István Irodalomelméleti enciklopédiáját. Nehéz "olvasmányok", de a "szakmán" kívül "irodalmi intelligenciát" :) is tanulhatunk belőle. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 168. | Ve.A.: ehhhhh | 2012-03-10 13:33 | Miért van az, hogy amikor egyáltalán nem szólok pálóczihoz, akkor is ott szerepel a nevem a hozzászólásaiban?
Szótagolom, hátha úgy sikeresebb lesz a megértési folyamat:
PÁ-LÓ-CZI, NE ZAK-LASS!!! | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 167. | Analizátor: kötöttfogás - szabadfogás (3) | 2012-03-09 20:14 | Még további részletek a naplótulajdonos korábbi bejegyzéseiből:
59. bejegyzés: Fejtegetés a „szabad” jelző korrekt használatáról (rejtetten a „szabad vers” kifejezésre utalva): „Az országos talajtorna bajnokságon bemutatott nekifutásból hasra esést nem nevezik szabad dupla szaltónak. Az akácméz pH-értékének mérési módszerét szabályozó agrárminiszteri rendeletet nem nevezik szabad novellának. Amikor Pampulák Vendelke hatodik bés tanuló megszerkeszti egy R sugarú körnek egy külső P ponton átmenő érintőjét, azt nem nevezik szabad csendéletnek.”
97. bejegyzés (egy kis kitérő): Posztmodern-monológ, a Cyranóban szereplő Orrmonológ parafrázisa. Hosszú, nem idézek belőle, javaslom elolvasásra.
Itt az ideje a következtetések levonásának. A napló tulajdonosa saját elmondása szerint a csatlakozása időpontjában tisztában volt azzal, hogy a megcélzott felületen milyen fajta műveket preferálnak. Kialakult nézeteit ezzel szembe vetve úgy döntött, hogy mégis csatlakozik. Verseket küldött be, majd naplót nyitott, ahol célzatosan és ismétlődően támadta az őt befogadó virtuális közlési felület jellemzőit. Úgy tűnik tehát, hogy a polémia-partner ellenérzésének jogos motívumai lehettek. A forma és tartalom, ahogyan mindennek hangot adott, lehet vitatható, de egybecseng a közlési felület művészeti filozófiájával. Ha bárkinek eltérő véleménye volna, szívesen megvitatom vele. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 166. | Analizátor: kötöttfogás - szabadfogás (2) | 2012-03-09 19:17 | További részletek a naplótulajdonos korábbi bejegyzéseiből:
14. bejegyzés: Fejtegetés a (poszt)modern művek születéséről. Rövidítve idézem: „Végy egy nyolc-tíz leírt sorra terjedő, a próza összes jellemzőjét magán viselő, többé-kevésbé lezárt gondolatot. Lehet akár egy ételrecept, egy törvénytervezet részlete, bármi. Tördeld el a sorokat úgy, hogy a végeredmény húsz-huszonöt rövidebb sor legyen. Vegyél ki ebből a szövegből minden írásjelet és minden nagybetűt. Ennyi, kész, mostantól modern költő vagy.”
18. bejegyzés: Lényegében az előzőnek a megismétlése: „... tördeljenek bár tetszés szerinti hosszúságú vagy rövidségű sorokra egy prózai szöveget, nem lesz vers belőle. Ezt az észleletemet persze kizárólag magamnak tartom meg: nem illendő egy görögkeleti templomban a szertartás alatt a hinduizmust dicsőíteni.” Utóbbi hasonlattal valószínűleg arra utal, hogy a bejegyzés tartalma minden bizonnyal eltér ennek a felületnek az álláspontjától.
21. bejegyzés: Egy másik portálról áthozott korábbi fejtegetés a ritmusról. Csak a végét idézem: „... önmaga lelkének szisztematikus feltárásával, plusz hangyaszorgalommal eljutott fejlődésének, személyisége kibontakoztatásának arra a fokára, hogy a meghaladott múltnak minden hasonló csökevényes elemét sikerült száműznie a szövegeiből... Nem lenne semmi baj, ha ezek a modern költők, eredeti szándékuk szerint, csakis egymásnak írnának – de nem ez történik: a megvezetett amatőr olvasó zihálva, nyálcsorgatva falja a nagy semmit.”
(Még folytatódni fog) | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
