NAPLÓK: weinberger Legutóbbi olvasó: 2024-11-02 01:23 Összes olvasás: 153915Olvasói hozzászólások nélkül| 179. | Ing: szavak | 2012-07-31 17:42 | | Hogy lehet, hogy szeretem a verseit, de nem szeretem magát az embert. Költőben az embert. Minden megnyilvánulása visszataszító. A költők nem ilyenek. Vagy, ha ilyenek, akkor azok költőcskék. Vagy még az sem. Miért van ez vajon. Egyszerű,pályát tévesztett. Most melyiket sajnáljam, a költőben elveszett embert, vagy az embernek méltatlan költőt. Ezt magyarázza tovább (maga az érintett) fel nem fedve inkogniTÓ(NI)ját...))) | |
| 178. | [tulajdonos]: Giccs | 2012-07-07 16:36 | Röpke visszalátogatásom kettős célzatú.
1. Mindenkinek kívánok tartalmas nyarat és gyümölcsöző őszt. Messzebbre egyelőre nem tekintenék.
2. Megosztom abbéli örömömet, hogy egy sejtésem bizonyossággá érett: Az önmagam által komplettnek, lezártnak, véglegesnek ítélt versszöveg-kezdeményeimről bebizonyosodott, hogy nagyrészt csupán félkésztermékek - ám tovább fejleszthetőek. Az derült ki néhányukról, hogy elviselik a melodikus aláfestést, vagy másképp fogalmazva: alkalmasak arra, hogy egy új dimenzióval egészüljenek ki. Ez persze csak a szűk értelmezés, bővebbet lásd itt: http://blog.poet.hu/Zenebone | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 177. | Feszty: körkép? kórkép? | 2012-03-11 22:57 | | Amikor Feszty Árpád körképe számára végül sikerült művészileg és technikailag is alkalmas kiállítási körülményeket teremteni, megkérdezték tőle, hogy vajon ezt tekinti-e élete főművének. Azt válaszolta: "Elmegy, de igazán büszke arra vagyok, hogy végre már meg tudom mutatni az unokámnak a Pont-pont-vesszőcske fázisrajz-sorozatot." | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 176. | Pálóczi Antal: PITIÁNER ISKOLAMESTER | 2012-03-11 21:00 | Figyeljük a PITIÁNER ISKOLAMESTER agyműködését a 174. hozzászólásban!
Már vártam ezt a kicsinyességet.!
Hát persze, hogy "A négyökrös szekér" Petőfi versének címe.
Én így is diktáltam a "gépírómnak", csak félrement. "Bezzeg törpe örömmel" (vagy Bezzegtörpe örömmel?) még azt is ki kellett keresned a netről, hányban, hány órakor és melyik település melyik utcájában írta a verset a szerző. De miért nem áll itt, hogy kihez írta, Szellemóriás? Keressed ki azt is, hiszen ugyanolyan mellékes a vitatott téma szempontjából mint a többi szöveged!
A vitához egyetlen okos gondolatot sem tudott hozzátenni, de még kikeresni sem a netről. Kuka maradt. Ő azzal - hogy nem is négy ökrös, hanem négyökrös - vél megcáfolni mindent. Legyünk tehát gondolatmenetéhez következetesek. "Ez még azt sem tudja, hogy "négyökrös"? Akkor ebből nyilván az következik, hogy (nagybetűvel adagolva logikai sugallmazását a lenti szövegem "támadható" részeihez, idézvén a teljes kommentemet, amit "cáfol":)
"Nem győzöm (DE GYŐZŐD, HISZEN NEM NÉGY ÖKRÖS, HANEM NÉGYÖKRÖS) hangsúlyozni, hogy Szerdahelyi-Szepes szerzőpáros nagy verstana - után - nem állt meg az elmélet fejlődése (DE MEGÁLLT, HISZEN NEM NÉGY ÖKRÖS, HANEM NÉGYÖKRÖS!). Sőt! A "Szerdahelyi páros" nem foglalkozik annyit a szabadverssel, mint amennyit a költők munkássága ezt indokolttá tenné. (DE, ANNYI ÉPP ELÉG!) Ezért volt fontos, az szerzőpár nő tagja, Szepes Erika direkt megkövetelte, hogy az akkor, 20 éve, legújabb verselméletekkel is foglalkozzunk (NEM VOLT FONTOS - mondja ő). Ajánlatos volt (NEM VOLT, MERT NEM NÉGY ÖKRÖS HANEM NÉGYÖKRÖS) a kollokviumra bevinni magunkkal az általa melegen ajánlott friss művet, Kecskés András: A vers hangzásvilága című munkáját. Aki ezt megtette, az közepesnél rosszabb jegyet már nem kapott. Voltak persze, akik el is olvasták - én a többször elolvasók közé tartozom. (NEM!)
Nem érdemes (DE ÉRDEMES!) mélyebb fejtegetésbe bonyolódni anélkül, hogy azt a könyvet ne idéznénk, mert az olyan lenne, mintha a közlekedésről beszélnénk az autó feltalálása előtti járművek, ("Négyökrös szekér" Petőfinél), hintók esetleg gőzhajók, gőzmozdonyok, léghajók, stb. mechanikáját, működési elvét, az ismert utazási szokásokat taglalnánk, de az autóét még nem. (BADARSÁG, MERT TE MONDTAD S INKÁBB PITIÁNER TÁMADÁST INTÉZEK A GONDOLATAID ELLEN!)
Ez, mint minden hasonlat sántít, de a lényeg talán érzékelhető. (EGY FENÉT!)
Ne "amishok" akarjunk lenni a költészetben! (DE, HISZEN NÉGYÖKRÖS SZEKÉR, BORJÁDON, 1845. SZEPTEMBER 26 ÉS OKTÓBER 7. KÖZÖTT.)
Tehát muszáj a szabadvers igen számos típusát, ketegóriáját, esztétikai működését is ismernünk (NEM MUSZÁJ, MERT TE MONDOD), mert az ősköltészethez visszakanyarodó modern irányzatok szükségessé teszik (NEM TESZIK, ME NEM NÉGY ÖKRÖS HANEM NÉGYÖKRÖS). S mi a legjellemzőbb attitűdje Kecskésnek? Az, hogy folyton arra utal: egy fel nem dolgozott tartományban vizsgálódik (NEM ABBAN)! Hogy a szabadvers komolyabb tudományos vizsgálata még csak éppen elkezdődött (20 éve- s valójában, legalábbis szerintem, egy helyben topog.) Legalább annyi fáradtságot vegyünk magunknak, hogy aki vitába viszi ezt a kifejezést: szabadvers, készüljön föl belőle. (CÁFOLOM, MERT NEM NÉGY ÖKRÖS, HANEM NÉGYÖKRÖS!)
Szepes Erika ennyivel még nem engedett volna át a vizsgán. (DE - mondja ő.)
Kecskés András: A vers hangzásvilága.
Vagy pedig ne elméletieskedjünk? (DE, ELMÉLETIESKEDJÜNK! S AMIKOR NINCS ÉRVEM, AKKOR MAJD PITIÁNER FORMAI HIBÁBA KÖTÖK BELE! )
Inkább az előbbit! (INKÁBB AZ UTÓBBIT, HOGY BEZZEG LEHESSEK AKKOR IS, AMIKOR NEM TUDOK A TÉMÁHOZ SZÓLNI!) | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 175. | Analizátor: bye | 2012-03-11 18:52 | | Dolgom végeztével búcsút veszek ettől az amúgy is elárvult Naplótól. Van másutt is analizálni való. Örültem a reagálásoknak. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 174. | Petőfi Sándor: Mit nem beszél az a Szabó | 2012-03-11 15:56 | Tájékoztatom a Tisztelt Olvasókat, hogy
"Négy ökrös szekér" címmel nem írtam semmit.
Sőt "Négy ökrösszekér" címmel sem.
A Borjádon, 1845. szeptember 26-a és október 7-e között írt versem címe:
A négyökrös szekér.
Írhattam volna hatökröset is, ha nem Tolnában, hanem a Balaton partján időztem volna és nagyrabecsült Pálóczi úr a szolgálatunkra reinkarnálódott volna egy lassacskán ballagás erejéig. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 173. | P.A.: MIT HALLOK? | 2012-03-11 15:43 | A vitatott terület a költészet fejlődése.
Ez olyan, mint a Niagara.
Ezzel szemben nem lehetnek érveink - viszont megismerhető a "vízrajza".
(Fegyver a kézbe? Mi hallok!) | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 172. | Analizátor: elmélet | Pálóczi Antal: aglatma | 2012-03-11 15:13 | | Méltányosnak hangzik az a kívánság, hogy ha valaki vitázni készül egy területtel, legalább ismerje meg az elméletét. Csak mivel adott jellemzőkkel rendelkező művészeti termékek befogadására vagy elutasítására való hajlam meglehetősen szubjektív, ezért nem igazán számítható ki, hogy bizonyos elméleti alapok megismerése "jó irányba téríti-e" a vitázót, vagy inkább "még hatásosabb fegyvereket ad a kezébe" a vitatott területtel szemben. Ártani persze egyik esetben sem árt. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 171. | Pálóczi Antal: aglatma | 2012-03-11 14:48 | Nem győzöm hangsúlyozni, hogy Szerdahelyi-Szepes szerzőpáros nagy verstana - után - nem állt meg az elmélet fejlődése. Sőt! A "Szerdahelyi páros" nem foglalkozik annyit a szabadverssel, mint amennyit a költők munkássága ezt indokolttá tenné. Ezért volt fontos, az szerzőpár nő tagja, Szepes Erika direkt megkövetelte, hogy az akkor (20 éve) legújabb verselméletekkel is foglalkozzunk. Ajánlatos volt a kollokviumra bevinni magunkkal az általa melegen ajánlott friss művet, Kecskés András: A vers hangzásvilága című munkáját. Aki ezt megtette, az közepesnél rosszabb jegyet már nem kapott. Voltak persze, akik el is olvasták - én a többször elolvasók közé tartozom.
Nem érdemes mélyebb fejtegetésbe bonyolódni anélkül, hogy azt a könyvet ne idéznénk, mert az olyan lenne, mintha a közlekedésről beszélnénk az autó feltalálása előtti járművek, ("Négy ökrös szekér" Petőfinél), hintók esetleg gőzhajók, gőzmozdonyok, léghajók, stb. mechanikáját, működési elvét, az ismert utazási szokásokat taglalnánk, de az autóét még nem.
Ez, mint minden hasonlat sántít, de a lényeg talán érzékelhető.
Ne "amishok" akarjunk lenni a költészetben!
Tehát muszáj a szabadvers igen számos típusát, ketegóriáját, esztétikai működését is ismernünk, mert az ősköltészethez visszakanyarodó modern irányzatok szükségessé teszik. S mi a legjellemzőbb attitűdje Kecskésnek? Az, hogy folyton arra utal: egy FEL NEM DOLGOZOTT tartományban vizsgálódik! Hogy a szabadvers komolyabb tudományos vizsgálata még csak éppen elkezdődött (20 éve- s valójában, legalábbis szerintem, egy helyben topog.) Legalább annyi fáradtságot vegyünk magunknak, hogy aki vitába viszi ezt a kifejezést: SZABADVERS, készüljön föl belőle.
(Szepes Erika ennyivel még nem engedett volna át a vizsgán.)
Tehát irány a könyvtár, irány a könyvespolc:
KECSKÉS ANDRÁS: A VERS HANGZÁSVILÁGA.
Vagy pedig ne elméletieskedjünk?
Inkább az előbbit! | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 170. | Analizátor: történet vs. forma | Janáky Marianna: ii :) | 2012-03-11 10:56 | | Mivel nemrég végigolvastam, még emlékszem, hogy ehhez a véleményhez (amely egy vélemény idézése) jól illeszkedik ugyanennek a Naplónak egy másik fejtegetése (lásd a 29. és az azt folytató 30. bejegyzésben), amely bizonyos reáliák (nyelvészet, halmazelmélet, logika) felől közelítve igyekszik feltárni a költő és versíró, ill. költemény és vers közötti finom különbséget. A tulajdonos itt azt állítja, hogy a két fogalom között nem (csupán) minőségi, hanem hierarchikus kapcsolat van. Szerinte a költő tágabb fogalom, mert azt a személyt jelenti, aki nem csupán szabatosan leír valamit, hanem az eseményhez valamit hozzá-költ. Azzal érvel, hogy létező fogalom a drámaköltő, prózaköltő is. Ebben az értelemben talán úgy finomítható az arisztotelészi kinyilatkoztatás, hogy a tartalom és forma (fontosságának) optimális aránya sok mindentől függ, többek között a közlés műfajától is (próza, vers, dráma, dal, stb.). A hivatkozott források bizonyára értő eligazítást tartalmaznak, köszönöm. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
