NAPLÓK: weinberger Legutóbbi olvasó: 2024-11-02 01:19 Összes olvasás: 153905Olvasói hozzászólások nélkül| 182. | Kiss Pál: vers | 2012-08-21 13:32 | Csoóri Sándor:
Falusi délután
Jaj, ez a sárga nyár engem halálra untat.
Pihegni látom rokkant, elnehezült falunkat.
A csönd, a csönd fölötte világnagy liliom,
szárán a Nap-bogár mászik hallgatagon.
Ásít a körtefa, elejti zöld gyümölcsét,
totyog egy kacsa érte, csattogtatja a csőrét.
A kertben kutya jár? – megfutnak a tyukok,
széttört csillag a lábuk, a tolluk elpotyog.
Kakas röppen a dúcra, csont-trombitába fuj,
de aztán abbahagyja és leszédül szótlanul.
Por száll az úton, s nézd csak! egy vad tehén szalad,
szeméből rémület leng, hosszukás vér-szalag,
farkával bőszen csapkod, eldobná a fejét,
a csordán egy tinó szurta ki a szemét.
Megáll a postás, nézi, de aztán megy tovább,
újságot nyujt a korhadt becsukott kapun át:
van abban ép elég lelket borzongató:
torz hír, gond, háború, nem embernek való.
5
Sár lesz a vérből, gondból: örök a csönd marad,
a szenvedés, a munka fullasztó nap alatt.
A faluvégi Krisztus, ki halt kereszthalált,
példaként fonnyad el, mint megfeszített virág.
Határba, aki ballag, határból, aki jön
látja pléh-vonaglását, s már nem szól, nem köszön.
De néha nyers kölyök, ki kóstál egymaga,
megáll előtte, nézi, bennreked a szava,
zúgnak fejében titkok, félelmek, ős-mesék
és mint ki az egészből egyetlen szót sem ért,
követ ragad a földről, a Szenvedőhöz vágja
s elszalad, elszalad, de hallja hét napig:
valaki nagyon jajgat a sárga csöndü nyárba. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 181. | Analizátor: poszt | 2012-08-21 11:03 | Az alábbi kis lelet azt volna hivatva bizonygatni, hogy vannak az egykori naplótulajdonoson kívül még, akik megneszülve figyelnek bizonyos jelenségeket. Ugyanakkor olyasmit érzek ki belőle, hogy a szenvedély inkább csak görögtűz, az indulat megjátszott, az irónia, szarkazmus, gúny túlhajszolt, túlkompenzált. Vajh' mitől retteg a versíró?
Posztmodernekhez, leborulva
Kókler poéta-festő bricseszéből,
ki néhány szabályt hipp-hopp átszabott,
pár tucat éve előmásztatok.
Nem túl sok tellett csöppnyi kis eszéből,
ám kreált hozzá hamis látszatot:
„Új korhoz új vers! Száműzzük a formát,
árassza el a mondandót a köd;
irtsuk a nyelvtant, szűnjön minden korlát!
Ne tűrjük el, hogy másutt lelje dolgát
az olvasó, csak soraink között!”
Tyúkszem nő ma a „költő” dupla gömbjén,
hogy megírhassa napi száz sorát;
korábban értük elég volt a tömjén,
most kánonná lett, kihasználja hát:
vonzóan csengő pénzre váltja át.
Bár ekevasból kardot nem kovácsol,
szükségtelenből sem erénytelent,
csak új trendet a titkolt nem-tudásból.
S amit undorral dobnának ki máshol,
pár magazinban főhelyet jelent.
A Költőliga féltve figyel rátok:
miközben én mint bárány bégetek
és szűk ösvényen bolygok téveteg,
titeket vár a széles zsákutcátok.
Hát hajrá! Van még pár jó évetek.
Készül titkon a modern költő szobra,
a méretet már tudja egy szabó.
Hívják Egerbe, Sárbogárdra, Sznobra,
s a kékharisnya nyálcsorgatva szopja
a szót – hisz más egy versbe nem való... | |
| 180. | [tulajdonos]: Folytatás? | 2012-08-10 11:00 | A félreértések elkerülése érdekében: a helyszín Itália, az időszak a reneszánsz, az egyes strófák címzettjei rendre: Petrarca, Michelangelo, Leonardo. Azzal együtt ez a ballada-szerűség bizonyos értelemben alighanem mérföldkő a számomra, azért is döntöttem úgy, hogy – hasonlóan más, általam korábban látogatott virtuális felületekhez – itt is közreadom:
Több kell!
Elég vajon, hogy feltárod a lelked,
megosztod titkolt félelmeidet,
vagy íródik a kedves elől rejtett
vonzalmaidból egy formás szonett?
Több kell! Lángoló kiáltványt fogalmazz,
hatékonyabb a közvetlen hatás,
hogy mozduljon a lusta, vaksi halmaz,
és rettegjen az uralgó bagázs!
Elég vajon, hogy szikrázik a márvány,
vésőd kopog a csillámló kövön
a vonásokat rendre eltalálván,
míg egy-egy markáns portré létrejön?
Több kell! Rongybábut formázz a kötélen,
s ha arcvonása kételyt keltene,
a szemlélőit megnyugtatja szépen
egy névtáblán a bábmodell neve.
Elég vajon, hogy palettán keverve
festesz egy színes, lágy csendéletet,
vagy mesterművek vásznát hozod rendbe,
hogy feltűnjenek pompás részletek?
Több kell! Rajzolj a széles molinóra
vérvörös színnel néhány nagy betűt,
messze virítson, ha eljön az óra;
talán kevésbé simogat – de üt!
Több kell, barátom! Abba kéne hagynunk,
a pótcselekvés, lásd be, dőreség!
Itt az idő, hogy hallassuk a hangunk,
s süket fülükbe kiáltsuk: elég! | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 179. | Ing: szavak | 2012-07-31 17:42 | | Hogy lehet, hogy szeretem a verseit, de nem szeretem magát az embert. Költőben az embert. Minden megnyilvánulása visszataszító. A költők nem ilyenek. Vagy, ha ilyenek, akkor azok költőcskék. Vagy még az sem. Miért van ez vajon. Egyszerű,pályát tévesztett. Most melyiket sajnáljam, a költőben elveszett embert, vagy az embernek méltatlan költőt. Ezt magyarázza tovább (maga az érintett) fel nem fedve inkogniTÓ(NI)ját...))) | |
| 178. | [tulajdonos]: Giccs | 2012-07-07 16:36 | Röpke visszalátogatásom kettős célzatú.
1. Mindenkinek kívánok tartalmas nyarat és gyümölcsöző őszt. Messzebbre egyelőre nem tekintenék.
2. Megosztom abbéli örömömet, hogy egy sejtésem bizonyossággá érett: Az önmagam által komplettnek, lezártnak, véglegesnek ítélt versszöveg-kezdeményeimről bebizonyosodott, hogy nagyrészt csupán félkésztermékek - ám tovább fejleszthetőek. Az derült ki néhányukról, hogy elviselik a melodikus aláfestést, vagy másképp fogalmazva: alkalmasak arra, hogy egy új dimenzióval egészüljenek ki. Ez persze csak a szűk értelmezés, bővebbet lásd itt: http://blog.poet.hu/Zenebone | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 177. | Feszty: körkép? kórkép? | 2012-03-11 22:57 | | Amikor Feszty Árpád körképe számára végül sikerült művészileg és technikailag is alkalmas kiállítási körülményeket teremteni, megkérdezték tőle, hogy vajon ezt tekinti-e élete főművének. Azt válaszolta: "Elmegy, de igazán büszke arra vagyok, hogy végre már meg tudom mutatni az unokámnak a Pont-pont-vesszőcske fázisrajz-sorozatot." | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 176. | Pálóczi Antal: PITIÁNER ISKOLAMESTER | 2012-03-11 21:00 | Figyeljük a PITIÁNER ISKOLAMESTER agyműködését a 174. hozzászólásban!
Már vártam ezt a kicsinyességet.!
Hát persze, hogy "A négyökrös szekér" Petőfi versének címe.
Én így is diktáltam a "gépírómnak", csak félrement. "Bezzeg törpe örömmel" (vagy Bezzegtörpe örömmel?) még azt is ki kellett keresned a netről, hányban, hány órakor és melyik település melyik utcájában írta a verset a szerző. De miért nem áll itt, hogy kihez írta, Szellemóriás? Keressed ki azt is, hiszen ugyanolyan mellékes a vitatott téma szempontjából mint a többi szöveged!
A vitához egyetlen okos gondolatot sem tudott hozzátenni, de még kikeresni sem a netről. Kuka maradt. Ő azzal - hogy nem is négy ökrös, hanem négyökrös - vél megcáfolni mindent. Legyünk tehát gondolatmenetéhez következetesek. "Ez még azt sem tudja, hogy "négyökrös"? Akkor ebből nyilván az következik, hogy (nagybetűvel adagolva logikai sugallmazását a lenti szövegem "támadható" részeihez, idézvén a teljes kommentemet, amit "cáfol":)
"Nem győzöm (DE GYŐZŐD, HISZEN NEM NÉGY ÖKRÖS, HANEM NÉGYÖKRÖS) hangsúlyozni, hogy Szerdahelyi-Szepes szerzőpáros nagy verstana - után - nem állt meg az elmélet fejlődése (DE MEGÁLLT, HISZEN NEM NÉGY ÖKRÖS, HANEM NÉGYÖKRÖS!). Sőt! A "Szerdahelyi páros" nem foglalkozik annyit a szabadverssel, mint amennyit a költők munkássága ezt indokolttá tenné. (DE, ANNYI ÉPP ELÉG!) Ezért volt fontos, az szerzőpár nő tagja, Szepes Erika direkt megkövetelte, hogy az akkor, 20 éve, legújabb verselméletekkel is foglalkozzunk (NEM VOLT FONTOS - mondja ő). Ajánlatos volt (NEM VOLT, MERT NEM NÉGY ÖKRÖS HANEM NÉGYÖKRÖS) a kollokviumra bevinni magunkkal az általa melegen ajánlott friss művet, Kecskés András: A vers hangzásvilága című munkáját. Aki ezt megtette, az közepesnél rosszabb jegyet már nem kapott. Voltak persze, akik el is olvasták - én a többször elolvasók közé tartozom. (NEM!)
Nem érdemes (DE ÉRDEMES!) mélyebb fejtegetésbe bonyolódni anélkül, hogy azt a könyvet ne idéznénk, mert az olyan lenne, mintha a közlekedésről beszélnénk az autó feltalálása előtti járművek, ("Négyökrös szekér" Petőfinél), hintók esetleg gőzhajók, gőzmozdonyok, léghajók, stb. mechanikáját, működési elvét, az ismert utazási szokásokat taglalnánk, de az autóét még nem. (BADARSÁG, MERT TE MONDTAD S INKÁBB PITIÁNER TÁMADÁST INTÉZEK A GONDOLATAID ELLEN!)
Ez, mint minden hasonlat sántít, de a lényeg talán érzékelhető. (EGY FENÉT!)
Ne "amishok" akarjunk lenni a költészetben! (DE, HISZEN NÉGYÖKRÖS SZEKÉR, BORJÁDON, 1845. SZEPTEMBER 26 ÉS OKTÓBER 7. KÖZÖTT.)
Tehát muszáj a szabadvers igen számos típusát, ketegóriáját, esztétikai működését is ismernünk (NEM MUSZÁJ, MERT TE MONDOD), mert az ősköltészethez visszakanyarodó modern irányzatok szükségessé teszik (NEM TESZIK, ME NEM NÉGY ÖKRÖS HANEM NÉGYÖKRÖS). S mi a legjellemzőbb attitűdje Kecskésnek? Az, hogy folyton arra utal: egy fel nem dolgozott tartományban vizsgálódik (NEM ABBAN)! Hogy a szabadvers komolyabb tudományos vizsgálata még csak éppen elkezdődött (20 éve- s valójában, legalábbis szerintem, egy helyben topog.) Legalább annyi fáradtságot vegyünk magunknak, hogy aki vitába viszi ezt a kifejezést: szabadvers, készüljön föl belőle. (CÁFOLOM, MERT NEM NÉGY ÖKRÖS, HANEM NÉGYÖKRÖS!)
Szepes Erika ennyivel még nem engedett volna át a vizsgán. (DE - mondja ő.)
Kecskés András: A vers hangzásvilága.
Vagy pedig ne elméletieskedjünk? (DE, ELMÉLETIESKEDJÜNK! S AMIKOR NINCS ÉRVEM, AKKOR MAJD PITIÁNER FORMAI HIBÁBA KÖTÖK BELE! )
Inkább az előbbit! (INKÁBB AZ UTÓBBIT, HOGY BEZZEG LEHESSEK AKKOR IS, AMIKOR NEM TUDOK A TÉMÁHOZ SZÓLNI!) | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 175. | Analizátor: bye | 2012-03-11 18:52 | | Dolgom végeztével búcsút veszek ettől az amúgy is elárvult Naplótól. Van másutt is analizálni való. Örültem a reagálásoknak. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 174. | Petőfi Sándor: Mit nem beszél az a Szabó | 2012-03-11 15:56 | Tájékoztatom a Tisztelt Olvasókat, hogy
"Négy ökrös szekér" címmel nem írtam semmit.
Sőt "Négy ökrösszekér" címmel sem.
A Borjádon, 1845. szeptember 26-a és október 7-e között írt versem címe:
A négyökrös szekér.
Írhattam volna hatökröset is, ha nem Tolnában, hanem a Balaton partján időztem volna és nagyrabecsült Pálóczi úr a szolgálatunkra reinkarnálódott volna egy lassacskán ballagás erejéig. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 173. | P.A.: MIT HALLOK? | 2012-03-11 15:43 | A vitatott terület a költészet fejlődése.
Ez olyan, mint a Niagara.
Ezzel szemben nem lehetnek érveink - viszont megismerhető a "vízrajza".
(Fegyver a kézbe? Mi hallok!) | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
