NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2025-09-18 05:09 Összes olvasás: 202467| 38. | [tulajdonos]: stairs, droppings, tears force | 2013-10-10 14:24 | In my dream we (me and my husban) were about to go, packing in some kind of celler where we should have spent the night as it was pre-paid, but it was too dark for me to complete my task, too dark cos the cellar opened into the ground and the darkness coming out of it made me blind-but he, Á. was there to help me.
After that I was back in my primary school, which used to be an immense building (built around 1 century earlier) and saw him, my forged lover going down the stairs with his real love arms folded around each other.
After that I was escaping across the sun beaten yard knowing he is bound to leave the building soon and if I'm not quick enough we may meet. I was troddong on burnt pigeon droppings and could reach the other side with difficulty only to realise that there was another exit there so I still might run into him. Then we were standing in a line waiting and I remembered that I would never see him again for real and tears welled up but I restrained them. | |
| 37. | [tulajdonos]: nem volt | 2013-10-06 14:30 | | whatever it was , it's finished. any continuation is a lie, corrupting even what is left. memories are false, unstable. it wasn't love. | |
| 36. | [tulajdonos]: military | 2013-09-26 19:23 | Military landscape
Blades of grass glinting in the sun. | |
| 35. | [tulajdonos]: end | 2013-09-26 05:14 | Igazából annak, amiért elkezdtem itt van a vége. Tegnap lett, mikor bebizonyosodott, picit regényesen, h tényleg az van, amitől tartottam: NINCS.
Nem is fájt először nagyon, de fokozatosan szivárgott mindent tele, h aztán meg röpítsen szerteszét: nincs az a sárig kicsi kígyó, aki a porcikáimat összeszedje ezek után egy élsztőfüves kúrára.
Mondtam én, mint a mantrát, h ne,m létezik, h ilyen ember engem szeressen, pláne, h ilyen mélységű érzések rólam szóljanak, s tegnap végre megvilágosodtam, ott bámult képembe az igaz, h tényleg nem. (Mert rájöttem, kiről.)
2 napja még nyugodt voltam ugyanettől, h ha nincs párbeszéd folyamatban, akkor baj sincs, mert békében váltunk, ha nem is búcsúztunk sehogy, harag se volt. Meg a reménynek-csalódásnak ez a rengeteg ismétlődése se múlt el nyomtalan: nem tudott már úgy megszédíteni a remény, se úgy hazavágni a csalódás. Meggyengült bennem az egész, mert a benne való hit gyengült meg. Illetve, h x belépett a képbe 6 év után. (Kettőjük között az a különbség, h míg vele határozott idejű szerződésem volt, határozott célra, x-szel határozatlan.)
De most az van, h ugyan nem volt igaz a jó, de attől még mintha a rossz igaz lehetett volna. Mondtam, h nem akarok hazudni. Nem tom, miért. De most úgy tűnik, ha azt mondom, nincs baj, mert csak képzeltem mindent, akkor áltatom magam. Mert a 'kiábrándulását' azt nem. Nem ez a jó szó. Az biztos, h ki kell kerülnöm.
Azt álmodtam, h válaszolt a levelemre Facebookon .(Nem írtam neki.), én meg nem mertem megnyitni. Átmentem a másik szobába, ahol a másik dupla ágy volt (nincs ilyen a valóságban) és ott vártam a reggelt rettegve, h mit írhatott. S eszembe jutott, h a korábbi, borítékban kapott válaszát is ebben az ágyban fogtam a kezemben, s abban is szörnyűségek voltak. (Nem volt semmi ilyen levél, persze.) Ami érdekes, h két majdnem egyforma szoba.
| |
| 34. | [tulajdonos]: autumn | 2013-09-23 20:48 | all sorts of things happen in autumn
lovers come back from the dead
sending a disarming smile
over the years burnt to ashes
reproachful stone soldiers
keep my secrets (granted!)
even in the afterlife
...
but you
you don't hear me. | |
| 33. | [tulajdonos]: letgo | 2013-09-16 19:12 | | Nélküled. Elhinni: azt nem lehetett. Mozdulni se tudtam, már nem is hit kérdése volt, hanem benne lenni egy valóságban. És csak lejátszani tudtam ezt a valóságot újra meg újra. S csörgött a telefon,hogy menjek, de hagytam, és beállt a busz, amire fel kellett volna szállnom, h ne lássam többet, de azt is hagytam, és most elmegy és azt is hagyom, miközben még mindig azt a valóságot játszom a fejemben. | |
| 32. | [tulajdonos]: place | 2013-09-14 21:14 | There was a place where we could meet if. Some weeks ago it was taken, not available any more. I was there accompanying the owner, my friend who showed it to the future lodgers. They were sure to move in .
Yesterday I learnt that it didN't happen. It's still empty, I was there today, felt a bit strange. Sometimes as if things were waiting for us. As if "us" would mean anything.
I don't know. One day I think that, the next I felt the right opposite. What I have written to you is true. I fear for my children. Putting aside them there is no love worth the risk.
But it's not easy. I keep thinking about you. But this week I am having it easy: as if you were looking at me, but the fear put a distance between me and that, I can't tear myself whether it is about me or sy else, about what if it is true. It would be really strange if it were real, if i had to react to it.
I don't know. What I have written is true. | |
| 31. | [tulajdonos]: streaks | 2013-09-12 17:43 | | Some days are watercolours that have not been painted. | |
| 30. | [tulajdonos]: relief and kitsch | 2013-09-08 17:46 | Mert kimondanimegkönnyebbülés. ert ha volt módom vhogy ártalmatlan módon kifejezni, az már önmagában boldogság volt. Fény. Ennyi volt benne az öröm. De az öröm volt, nem alábecsülendő.
Looking back i see only torment, guilt and pain. I know there was sg else too, but now it is inaccessible. irrational cos it's not your fault but sometimes i feel i won't forgive you for letting me believe I counted for you and I hate those moments when I thought it was reciprocated and i hate you cos you wrote the thing cos of which i thought so. I am just totally sure whatever I feel does not reach you, has no effect on you. So it's just self-defence. I don't want to hurt you but I strongly believe I am in no position to do it anyway. It's you who can, involuntarily, hurt me, but that's life.
More or less that was it. I was relieved, felt much better to put it on with a chance of your reading it. I felt much better, even stronger. Stangely at peace.
As for the kitsch, here it is too:
Dream: i sent him a (love) poem, which he impatiently rejected warning me that i was tresspassing so i was walking in the freezing street crying, tears biting into my face :why had he made me believe long ago and what had he wanted from me?" my subconscious is kitschy. | |
| 29. | [tulajdonos]: birds | 2013-09-08 07:53 | Megszoktam, h nem értik. Aztán van, mikor érzem, h igazuk van. Van, h utólag adok nekik igazat. Elég sokáig tartott, mire rájöttem, h egy csomószor nincs mit tenni, mert ők olvasnak úgy, ahogy nem lehet megérteni.
Ha megmondod, h a másik ilyen, meg olyan, azzal lehet, h a konfliktusból győztesen kerülsz ki, de azt is deklarálod, h nem akarod megérteni. Mert az időigényes és nem tulajdonságokról szól, hanem h mit érez. Mire lenne szüksége. A legtöbbször a megértés elég lenne, a tudat, h felfogták, amit mondani akart.
De mert kurvára ritka, az ember már meg se próbálkozik vele, h tényleg megfogalmazzon vmit. Vagy ha mégis, akkor nem mondja el. A megkönnyebbülés, amivel lecsapnak egy-egy mondatra, ami skatulyába passzol! Amire rá lehet vágni a megfelelő közhelyet. És már el is tűnt a párbeszédből a valódi ember. Az élet.
Túl energiaigényes valódinak lenni. És nem éri meg.
***
Az élet császára. Napkirály.
****
Semmi közöm.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
