DOKK

nélküled bloggernek 6 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.

NAPLÓK: nélküled
Legutóbbi olvasó: 2026-06-10 18:04 Összes olvasás: 4022422

Korábbi hozzászólások:

730.	[tulajdonos]: kihasználatlan	2018-10-23 11:47
Adok-veszek Jászkiskun: "Kihasználatlanság miatt eladóvá vált világító rénszarvas szánnal."

729.	Burai Katalin: hangulat	[tulajdonos]: hangulatfelelős	2018-10-16 07:59
Szerintem az a hajléktalan, akit már nem szeretnek. Az aluljáróban élő, vagy erdőben kunyhót tákoló személy, vagy aki egy villanyóra szekrényben él, az nem hajléktalan. Ellentmondás, de jó, hogy éppen egy betegség, végtag amputáció, hosszas kórházi rehabilitáció menti meg az életét, hiszen ott törődnek vele, ápolják, szólnak hozzá, ételt kap, segítenek rajta. Sokan visszatérnek az életbe rokkantként, vissza a családhoz, - igaz, akkor már rokkant ellátást, fogyatékossági támogatást is kap...ami szintén hasznos...

728.	[tulajdonos]: hangulatfelelős	[tulajdonos]: kultúrember	2018-10-16 05:42
Érdemesnek tartom lejegyezni, h végül is az vágja ki a biztosítékot a poszt írójánál, amikor egy polgártárs (még az is lehet, h ugyanaz), az intézkedés ellen kritikát megfogalmazókat egy kalap alá véve azzal a háríthatatlan érvvel igyekszik megsemmisíteni, h "Ne keltsük itt a hangulatot!"

727.	[tulajdonos]: kultúrember	2018-10-15 22:08
A 'Hulladékmentes" fészes csoportban vki megosztja a hírt, h elégethetik a hajléktalanok holmijait. Felcsapnak az indulatok. Kedvenc hozzászólásom: " Attól,hogy valaki hajléktalan attól még lehetne kúlturáltan élni, de sokan nem is akarnak." Szó szerint idéztem. Már írnám, h na pont nem, mert a kultúra, mint a ruha másról a boldog szerelemben, de addigra az eredeti posztolónak annyira elege lesz, h lezárja a kommentelést. Egyes emberek fel nem fogó képessége még mindig ledöbbent. Mely jó is lehet így élni. Ostobán és gondtalan.

726.	[tulajdonos]: talan	2018-10-07 19:16
mint akibe beleharapott a halál ott az arcán a nyoma mint az ütődött körte bele van harapva a hétfőbe, a keddbe, a bevásárlásba, minden triviális, az élet apró örömei hullott gyümölcsök összetoldozva-foldozva a ma a megszokott attól melegszik át a szív ha még van nap előtte fázom nem akarom, hogy egyedül maradj mikor itt az este *** Szerettem-e vkit is? A volt szerelmeimet inkább sajnálom a heves érzelmek miatt, amiket bennem keltettek. Erőszakosak a remények, visszatekintve a szerelmeim inkább tűnnek elmebajnak. Szerettem-e a barátnőmet valaha, akiért annyit tettem, ha most így kikanyarítottam magamból? Szerettem-e bárkit, ha legnemesebb, legintenzívebb érzéseim tárgyai idő elteltével semmit nem jelentenek?

725.	[tulajdonos]: gender	2018-10-01 16:49
Megy az egész iskola áhítatra. Közben zebrán kelünk át, kér férfikolléga és én, a sofőr fékez, elenged. "Néhány éve ez van", így A., az egyik tanártárs, "elengednek. De tudjátok, mit figyeltem meg? A nők azok, akik inkább nem. Mert ŐK sietnek. " Ezt megismétli még párszor, ugyanazzal a csendes derűvel, csipet gúnnyal. "Az én tapasztalataimmal ez nem vág össze." Mert nekem mindig meg kell szólalnom. Csodálkozik, aztán témát vált, hátha csak közös platformra érünk. A női vezetők. Hogy azok viszont sokkal rosszabbak. Mert kegyetlenebbek. Mondanom se kell, az én tapasztalataimmal ez sem. "Ja," mondja erre, "persze, hiszen ez férfi szigorú és határozott." Visszagondolok hisztis, pletykás, manipulatív előző főnökömre, és annyi jön ki a számon csak, h nem szeretem az ilyen általánosításokat. Ezek sztereotípiák. Jóváhagyja. Egy perc múlva viszont: "- No de nem megfigyelésen alapszik-e minden sztereotípia?" Beérünk a templomba.

724.	[tulajdonos]: 26	2018-10-01 16:07
huszonhat év alatt ha idegen is az ember szert tesz néhány halottra mert bár az egyszeri kávézásból nem lett barátság és a találkozások nem vezettek sehova és ahogy az otthonukba, a történeteikbe se léphettel be te a huszonhat éved mégiscsak nekik adtad ők azok, akik a felnőttkorod tanúi akkor is ha máshova figyeltek felnőttkorod belőlük van ők az emlékeid az arcok, amik nyomán a kép megtelik illat- és zajtörmelékkel már emlékszel hogy mennyi minden nem lett.

723.	Burai Katalin: olvastam	[tulajdonos]: olvastam	2018-09-30 09:09
Amikor már minden kudarcot vallott végtelenül vigasztaló, ha harminckét fajta mosóporból választhatok. Ez a jólét? A gazdagság a választás illúziója?

722.	[tulajdonos]: olvastam	2018-09-29 23:05
Olvastam valahol, hogy státusztól függ a hit, hogy a dolgok rajtunk múlnak. A lét meghatározza a tudatot, ízetlen tréfával élve, s attól függően, ki milyen sorsba született, hiszi az ember, hogy kovácsa, nem kiszolgáltatottja. Azt is olvastam még, hogy már 18-20 évesen látható nyomot hagy, ha van, az anyagi nehézség, hogy volt egy kísérlet, ahol HR-esek tévedhetetlenül ki tudták választani, ki szegény, ki gazdag, és elmondták, hogy az utóbbinak adnának inkább sanszot, mert annak adatik, akinek van, s akinek nincs, attól még azt a keveset is, amije van. Nem mondhatom, hogy a talentumok a földben hevernek, mert azok nélkül már rég nem élnék itt az idegenben. Nem tudom meddig tudok bűvészkedni még, kicselezni hiányaimat, az arcomon látható egyre több jelet. Blöffölök, mintha élnék. Mintha még bármi lehetne.

Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!