NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2025-10-13 22:44 Összes olvasás: 204197687. | [tulajdonos]: tregg | 2018-07-21 07:15 | Befordulhatsz bármelyik sarkon. Ugyanaz az utca nem lesz ott végül. | |
686. | [tulajdonos]: handmaids | 2018-07-20 10:37 | Tagja vagyok több virtuális pedagógus/oktatásról gondolkodó csoportnak. Egyrészt, mert hiszek a tudásmegosztásban, másrészt vágyom a teljesebb képre, mert döbbenetesen keveset lehet tudni egyébként arról, h más iskolákban mi folyik. Harmadrészt meg még mindig nem mondtam le arról, h tegyek vmit, h jobb legyen, habár egyre reménytelenebbnek tűnik, mégis, ha vannak hozzám hasonók a pályán, leginkább e módon lehet kapcsolatba kerülni velük. Viszont belátni a tanárállomány mélyeibe is. Nem csodálkozom, h ez a rendszer van. Hogy bármilyen rendszer végrehajtatatik. Hogy megszavazódik minden. Mostanában a Szolgálóleány meséjét nézzük esténként. Talán ezért is hőköltem meg tegnap. Körkérdés: Szükség lenne-e több férfi tanárra? Sok-sok igen, mellétéve, h miért nem lesz több. A pénz miatt. Mert "ennyi pénzért egy férfi nem marad a pályán." Illetve: "Ennyi pénzből nem tudja eltartani a családját." Mi van? Mert a nő igen? Mert a férfi tartja el? A nők meg hobbiból dolgoznak? | |
685. | [tulajdonos]: Tímár | 2018-07-18 12:54 | Tegnap bevillant, h Tímár az nemcsak Virgil, hanem Mihály is, az Aranyember. Éppúgy, ahogy Virgil írója is Mihály, csak Babits. Az meg már a saját bajom, h az a Zsófi is Tímár, akinek az özvegységéről szóló Mikszáth novelláról hajdan írtam. | |
684. | [tulajdonos]: pax | 2018-07-18 12:40 | A gangon csend volt, nem jött elénk. Az ölelés, amit eddig ingyen kaptál, nincsen többet. A szobában ült, az ajtónak háttal, fotel mélyén. Fölé hajoltam. Csonttá soványodott utolsó találkozásunk óta. Mint a ráktól, halála előtt. Belém nyilallt, hogy megint meg fog halni. Hol fáj? A szemem, mondta. A fél arcát sapka takarta, nem mertem alánézni. Paprikás az asztalon. (Amilyet nem ettünk azóta.) Egy személyre, nyilvánvalóan nem várt.
A tükörben a melle meg az arca. Úgy tűnik sorsomban a minta. Szellemek foszlanak szét a fazék felett. Ledózerolt házakba álmodom magam. Nyugodni békében.
| |
683. | [tulajdonos]: Virgil és Vilmos | 2018-07-15 14:22 | "Valóban semmi baj sem volna, ... ha a Kritika hajlandó volna megmaradni egyedül jogosult esztétikai szempontjainál s azt látni a műben, ami: azaz alkotást; nem pedig naplót, vallomást, vagy - pletykát, ahogyan ma divat. Igazi művésznek még a naplója is alkotás (Dichtung und Wahrheit) - nemhogy alkotásai naplók volnának. ... Kell-e a műkritikusnak a modellre gondolni, mikor az aktképről mond ítéletet? Nem rosszhiszeműség lenne-e úgy beszélni a művészről, mintha képének főcélja - a modell levetkőztetése volna? Már pedig az irodalom kritikusai és olvasói igen gyakran így beszélnek az íróról. ... Ki hát az indiskrét? Az író? Nem százszor inkább a kritikus-e - amiben benne van az olvasó is, minden rosszhiszemű harmadik személy, ki az író és modelljei viszonyát firtatja? Ebben az esetben - mint a szerelem dolgaiban - az igazi bűnös és szemérmetlen - a néző. ... Ha kevesebb volna az indiskrét kritikus, mindjárt kevesebb lenne a kulcsregény és pamfletregény is - az oly regényíró, aki végre is minden magasabb cél nélkül hajlandó azt adni, amit keresnek benne s szinte várnak tőle. A modern, indiskrét kritika, mely a műben nem alkotást, hanem dokumentumot lát, így lesz agent provocateur és kerítő."
Babits Mihály: Indiszkréció az irodalomban | |
682. | [tulajdonos]: élhető elem | 2018-07-11 21:07 | "A giccsnézőpont a divat és a hagyományőrzés között foglal helyet, s a többség által szentesített állásponttal egyezik meg. Ily módon a giccs lényegileg demokratikus: a giccs az elfogadható művészet, az a művészet, amely nem hökkent meg azáltal, hogy túlemel a mindennapok körén, nem késztet erőnket meghaladó erőfeszítésre - különösen nem arra, hogy túllépjünk önmagunkon. A giccs emberszabású, a művészet emberfeletti; a giccs kellően felhígítja az eredetiséget, hogy mindenkivel elfogadtassa."(Abraham A. Moles: A giccs, a boldogság művészete) | | Olvasói hozzászólások nélkül680. | [tulajdonos]: szarka | 2018-07-09 21:10 | Most fejeztem be Anthony Horowitz: Magpie Murders című krimijét. Általában a whodunit típusú ópuszokkal szoktam agyat mosni, évek óta angolul, ami legalább a lelkiismeretfurdulást is enyhíti az elvesztegetett idő miatt. Na, ez után a könyv után, ez az agymosás nem feltétlen fog működni a jövőben, mert lebontotta pont azt, amitől jó volt ez eddig. Belegondolva, fiatal műfaj ez viszonylag, most mit csodálkozok, hogy kitermelte ezt a verziót? Mellékszál, viszont többször előkerült a tanárság is, mint karrier egyes szereplők kapcsán, mint jó választás mert az ember "is left with plenty of time to write". Ezen hahotáznék, ha lenne kedvem. Nézek jobbra, nézek balra, nincs. Az van, hogy valószínűleg írnék, ha megadatna, h vmi másból tartsam el a családot, mint a tanárság. Mert az aktív része totálisan felemészt, nem marad belőlem, se a "jaj valaha mit akartam"-ból, se a "mit is akarnék még a maradék életemmel"-ből semmi, azon kívül, h pénzt kell keresni. | |
679. | [tulajdonos]: kettő | 2018-07-07 19:25 | A 2x2 józansága. x Tómély szomorúság. Több méter mély. Tófenék. x A mások boldogsága. Akik nélkül értelmetlen. A boldogság a mások öröme. A ház lelke. A nyáré. Akiktől értelmes lett a táj, akinek az öröme az otthonom, őket szerettem. | | Olvasói hozzászólások nélkül Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|