NAPLÓK: csega Legutóbbi olvasó: 2025-09-05 01:21 Összes olvasás: 40482| 16. | [tulajdonos]: Túlzás | 2006-10-06 14:13 | Talán én próbálkozom túlzottan
Sapkámat szemembe húzottan
Tartva, iramodva a sötét köd felé
Ezer önjelölt kritikustól nyúzottan.
Talán én vagyok, ki eltaposom
Saját öteleteim, gondolkodásom
Apró, halovány kincseit,
Lobogtatva vers-parókám tincseit.
Talán, talán ... talán ... | |
| 15. | [tulajdonos]: Ujra itthon | 2006-09-28 10:25 | Visszamerengve az elmúlt hétre
Elmém emlékgubancot fon.
Tüdőm telve égei levegővel,
Újra itt... - már hiányoztál, - ...hon! | |
| 14. | [tulajdonos]: Palatomas | 2006-09-15 11:37 | Sós víz párája a levegőben.
Ouzoval érdemes harapni.
Reklámszünet az életemben:
Indulok Görögbe nyaralni! | |
| 13. | [tulajdonos]: Haiku | 2006-09-15 11:35 | írtam egy haikut az enci 10parancsolata alapján:
(Szerintem egész jó lett, de ezt már sokmindenre hittem.)
Nem terhelem a gy&gy-t, azok nem szeretik ezt a műfajt, bár... én sem!
Fénykép a polcon.
Rajta kosz a kukából.
Ahogy legutóbb. | |
| 12. | [tulajdonos]: A bakker | 2006-09-15 11:31 | A „bakker”, mint költészeti elem, a japán haiku európai megfelelője. Ezért is mondhatjuk, hogy csak ami európai, az „bakker”. Megmagyarázhatatlan a jelentése, hacsak nem akarunk vele valakit megsérteni. Formailag három sor, 19 szótag, 7-5-7 eloszlásban. Ennek oka, hogy míg a japánok néhány szótagban is le tudnak írni egy egész novellát, az európai nyelv bővebb, így több hely kell értelmes gondolat megfogalmazására. Nem szerepelhet benne személy, esemény, cselekvés. Ez alól kivételt tehet az, aki alkalmazza a „költői szabadság” fogalmát, amikor is mindent lehet. Egy tollforgató sem próbált még ilyet írni, kivéve én:
’Nyád!
Dugás után a pofád
Verem széjjel. Csak
Bírd kivárni, hosszú lesz.
A „bakker” tízparancsolat:
1. Érződik-e rajta a "tahó"? (az a fajta egyedüllét, amikor szerinted mindenki más bunkó, de valójában te vagy az)
2. Érződik-e rajta a "pun-ci"? (rádöbbenés az egyszerű dolgok szépségére)
3. Érződik-e rajta a "közöny"? (a "semmi közöm hozzá" szellemisége)
4. Érződik-e rajta a "bazmeg"? (a bánatosan tekintés valami megtörtént dologra, de nem a bánkódás, sopánkodás és egyéb szentimentális nyavalygás)
5. Átlengi-e a "mítosz"? (a leírhatatlan, kimondhatatlan feszült hangulat, mint mikor ölni készülsz, de a többiek felé mosolyogsz)
6. Ne szóljon a mához, ne szóljon a tegnaphoz és a holnaphoz sem, de szóljon be mindenkinek.
7. Mutassa meg, hogy te aztán mindent meg tudsz magyarázni, és mindenkinél okosabb vagy.
8. Szarja le a világot.
9. Éreztesse embertársaiddal az érzelmeidet közvetlen módon. (Mint egy pofon.)
10. Mutasson rá, hogy "éppen-akkor", "éppen-úgy", "éppen-ott" is képes vagy rá. | |
| 11. | [tulajdonos]: Rímgyakorlatok | 2006-09-14 12:00 | I. (Néró)
Nem tudom, hogy rím-e:
Porig égett Róma.
II. (Patrióta éneke)
Népem ajkán forr a dalom: „Tőrt ki,
népem, Ajkán forradalom tört ki!”
III. (Disszonánc)
Olyan vagyok, akár a láp:
Elnyelem azt, aki rám lép,
Sár az, amit végül lát,
Miközben szűnik a lét.
Testében szenvedett kárt,
Ki tőlem elnézést sem kért,
Megbocsátást hiába várt,
Öklömmel ontottam a vért.
| |
| 10. | [tulajdonos]: Röpkék | 2006-09-14 11:59 | I. (Bakólátogató)
Komédiásként lépett a porondra,
A közönség
Szakadt ruháján nevetett,
Illedelmesen feléjük fordult,
Fejet hajtott,
S ennyivel lett rövidebb.
II. (Vak szerencse)
Tisztásnak peremén feküdtem,
Amikor leguggolt mellettem.
Pedig nem látott a szemével,
Bokrokat érzett a kezével.
Így aztán engem se láthatott,
Dolgával végezve távozott
III. (Állathangok)
Vau-vau – mondja a kutya,
Anyád-anyád – mondja a drukker
V. (Patrióta éneke)
Népem ajkán forr a dalom: „Tőrt ki,
népem, Ajkán forradalom tört ki!”
| |
| 9. | [tulajdonos]: Két túz | 2006-09-14 11:54 | Egy hónapja már, hogy nem írok,
Mégis a harmincegyedik vagyok.
S most két tűz közé ragadva,
Én a forma rabja,
Kerget a kritikák súlya,
"A tartalomra figyelj" - súgja.
Alkotói fenék bugyorban betoncsizmával
Nézek szembe az üres válsággal.
| |
| 8. | [tulajdonos]: (Adj formát, és testet ...) | 2006-08-08 11:40 | Adj formát, és testet!
Öntsd aranyba a verset!
Ne hagyd, hogy a gondolat
Lebegő szellem képében
Örvénylő ködbe vesszen,
Ahogy a kor halad!
Adj tartást, szépséget!
Adj a versnek értéket!
Ne hagyd, hogy olvasók hada
Fél szemüket odavetve
Elmenjenek mellette,
Ahogy a lábuk halad!
Adj erőt, bizalmat!
Tégy a versbe tartalmat!
Ne hagyd, hogy ki egy falat
Időt és fáradtságot vett,
Ne kapjon, csak ürességet,
Ahogy a sorokkal halad!
2006. 08. 08. | |
| 7. | [tulajdonos]: pofonok | 2006-08-08 11:38 | Ha kritikát kap az ember, fáj, mint egy pofon,
És sebeit nyalogatva üldögélne egy padon.
Mégsem tehetem, a lánc, amiket kezeimre tettem,
Egy rohanó teherautóra kapaszkodva húz engem.
Nem dacolok az árral, s fullok bele a vízbe,
Inkább úszom vele, küzdve magam felszínre,
Majd ha a helyes eszközök rendelkezésre állnak,
Megálljt parancsolok a szembejövő árnak.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
