Nos. Ide a giccses verseimet teszem fel magamnak okulásképpen. A maradós verseim sokkal jobbak, de még mindig csak súrolja a határt. Sok verset olvasok. Régebben azért nem, mert saját hangvételű verseket akartam írni. Hú, mekkorát tévedtem! Szóval és tettel: sokat kell még tanulnom, erre nem volt elég 1 év. :(
A vágyak megtévesztik az embert, álomvilágban élni szinte bűn. De akit az Isten egyszer megvert tüskét ereszt, olyan lesz mint a sün. Ideje tüskéimet elhagynom, ha szeretnének, meg tudnám tenni. De szerethető vagyok-e vajon így, hogy a szívem helyén nincs semmi? Jól tudom, az időm gyorsan lejár. El is hagyom a tündérmeséket. Tudnom kell azt, meddig a határ. Gagyi-szonettem itt ér most véget.
Nevetek, született tizennégy sor, még sem ünnepel meg az utókor.
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
