NAPLÓK: Zúzmara Legutóbbi olvasó: 2024-04-19 13:39 Összes olvasás: 132139Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 1004. | Gyurcsi: Köszönöm! | [tulajdonos]: Hmm... | 2018-11-27 22:02 | Kedves Gabi!
míg élek, hálás leszek Neked, mert megoldottad egyik nagy gondomat!
Nekem a legjobb eredményem száz méteren húsz méter, és én ezt eddig hajlott koromnak és ramaty egészségi állapotomnak tudtam be.
És most! Most megtudtam, hogy a bő nadrág okozza!
Nem rám bő, hanem mindenki másra.
Ha bárki felvenné, igazolná a tézist, hiszen ki tudna úgy futni, hogy mindkét kezével a nadrágot tartja futás közben?
Pszichésen is gondot okozna a próbálkozónak, hogy csak a harmadik-negyedik lépésnél indulna el a nadrág.
Namármost, ha az emberiség kilencvenöt százalékának gondot okozna a nadrágomban való futás, én se vagyok különb. Nekem ugyan nem kell harcolnom a leesés ellen, viszont hajlott a korom és ramaty az egészségem.
De abban, hogy lelkileg ezt helyretegyem, sokat segítettél! Köszönöm! :) | |
| 1003. | [tulajdonos]: Hmm... | 2018-11-27 21:34 | Futás száz méteren
Testnevelés órán mérte az időt tanárunk, ki mennyit fut száz méteren. Ismerős, ugye? :))
Egy osztálytársnőmre felnéztem szépsége miatt (irigyeltem is talán). Sportosan arányos testfelépítése volt. Ezt közbe kellett szúrnom, hogy érthető legyek.
Rossz volt az eredményem. Kértem a tesi tanárt, hadd fussak újból. Megengedte, jobb időt futottam. De nem értem be ennyivel. Azt mondtam, bő a nacim, ez akadályoz a futásban. Csak azért, mert osztálytársnőm melegítőjét szerettem volna felvenni. Fel is ajánlotta. Láss csodát, felzárkóztam a jó futók közé. Pszichológia? | |
| 1002. | [tulajdonos]: Javítok | 2018-11-27 08:12 | | Nem a Rózsa Sándor, hanem a Tenkes kapitánya c. film. | |
| 1001. | [tulajdonos]: Gyerekkori makacsság | 2018-11-26 22:23 |
A Rózsa Sándor c. film a fiúkat megihlette, sorra gyártották a korbácsot. Csattogásukkal volt tele a környék.
Egyik alkalommal míg mi lányok hintáztunk, megjelent a játszótéren a lakótelep réme. Vagánykodott a korbáccsal, csettintgette, és fenyegetőzve csapott felénk. A lányok kiugrotta a hintából, én makacsul hajtottam tovább. A fiú
megdühödve csapkodni kezdte a lábamat. Én meg azt mondtam neki, hogy nem fáj. Erre még dühösebb lett, és teljes erejével ütött. Nagyon sajgott minden csapása, de csak azt mondtam neki, hogy nem fáj. Ő unta meg előbb, eltakarodott.
Nagy hurkákkal a lábamon hazamentem. Kérdőre vontak a szüleim. Apám mérgesen elment. Később tudtam meg, hogy a fiú szüleit megkereste, elmondta, mi történt.
Bizonyosan nagyon kikapott a srác, mert többet felénk se jött. Mégiscsak én nyertem meg a csatát, még ha fájdalmas is volt. Vagy csak nagyon mafla voltam a makacsságommal? | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 998. | Vezsenyi Ildikó: azta! | [tulajdonos]: Különös esetek | 2018-11-25 08:18 | Ilyesmiről általában csak olvasni lehet, vagy filmen látni.
De vannak hasonló esetek is.
Szerintem, különleges vagy, azt jelenti. :-)
Meghökkentő történet. Annyit mondok.
Nekem is új, elfeledettnek hitt emlékek jönnek elő.
Ebből tudom, hogy jó úton járok.
| |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
