| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |

| Új maradandokkok |  |

| Prózák |  |

| FRISS FÓRUMOK |  |

| FRISS NAPLÓK |  |

| VERSKERESő |  |

| SZERZőKERESő |  |

| FÓRUMKERESő |  |

|
NAPLÓK: Hetedíziglen Legutóbbi olvasó: 2026-05-10 20:48 Összes olvasás: 475814| 6074. | [tulajdonos]: eredmény | 2022-12-12 16:57 | Megszületett az eredmény. Simf, Szilasi K. 1,5 - 1,5p. Köszönöm szépen a pontokat, és köszönöm mindenkinek a játékot. Kérem, hogy Francesco adja át a kulcsot Simfnek. A szavak egy József Attila versből valók, mellékeltem. / Kati1.
Francesco de Orellana
...másnap... Moha 1p.
csak egy szelet kenyér padhoz tapad a vér addig búsul míg él új nap sincs fúj a szél
2. Moha Simf 1p.
"Leírjam-e apróra, híven," konyhámnak minden részletét, a szék, a pad mily tarka színben, éli nyolc négyzetméterét? A szél se fúj, (mert új az ablak) kenyér se szárad,(nem maradnak morzsái sem, bizony, de jó ezer forint lett egy kiló!) Dalol az ifjú konyhabútor, narancsszinű, ha nap süti, a vérszegény frigó se búsul hasát rakásnyi kép üli. S a legvidámabb én vagyok, ha konyhámban kavargatok.
3. Ötvös Németh Edit Szilasi K. 0,5p.
elfogyott karácsony
a nap szirmai összegyűrődtek arany arca megkopott zománc foltokat rajzol forró lávakönnye lassan folyik alá a rongyos felhők szélén
kenyér és víz sületlen cipó testes vörös illene mellé rubint akár a vér
festék pereg a padokról a borostákra morzsa tapad a terítő nélküli asztalok körül búsul aki él
4. Gabi Ötvös Németh Edit 0,5p.
a nap vérpadra hajtotta fejét a sötétségnek adta át helyét siratja a szél és a szegény búsul ma sem volt kenyér
milyen lesz a holnap ki tudja a szél szabadság hírét hordja a nincstelenben él apró remény s tán a tél sem lesz olyan kemény
5. Szilasi K. Gabi 1p. Ötvös Németh Edit 0,5p.
Vének
Vérpiros alkonyatban kispadra öregedünk mi vének. Még ránk csurran a nap, de már körbebúsulnak az emlékek. Szél emelgeti a szégyenlős fűzfa könnyű, lenge ágát, megmosolyogjuk. Hunyorgó szemünk, lám, mindenen átlát.
Tördelve esszük kenyerünket, hogy minél tovább tartson. Még élünk, de néha elmélázunk, hogyan is lesz majd azon a túlsó parton.
6. Simf Francesco 1p. Szilasi K. 0,5p.
Leltár
Kenyérszél szikkad, búsul, ki él, a holnap vérpadot ácsol.
József Attila: [Arcodon könnyed ott ragadt…] 02 okt Arcodon könnyed ott ragadt kicsike kezed megdagadt kicsim ne búsulj tartsd magad azért hogy rongyoskodsz velem szövetség ez s nem szerelem lakásunk műhely s jégverem hol zúg a szél az ember nagykabátban él az ember él kenyeret eszik és remél várja hogy elmúljon a tél hogy egy padon a napba üljön és fölpiruljon még a vér
| | Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 6071. | Edit: Voks | 2022-12-12 08:48 | 4-0.5 p 5-0.5p | | Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 6068. | [tulajdonos]: szavazásra | 2022-12-12 00:36 | Kedves Játékosok! Hat vers született, megoldás egy sem. Még lehet keresgélni. Szavazzatok! /Kati
1. ...másnap...
csak egy szelet kenyér padhoz tapad a vér addig búsul míg él új nap sincs fúj a szél
2.
"Leírjam-e apróra, híven," konyhámnak minden részletét, a szék, a pad mily tarka színben, éli nyolc négyzetméterét? A szél se fúj, (mert új az ablak) kenyér se szárad,(nem maradnak morzsái sem, bizony, de jó ezer forint lett egy kiló!) Dalol az ifjú konyhabútor, narancsszinű, ha nap süti, a vérszegény frigó se búsul hasát rakásnyi kép üli. S a legvidámabb én vagyok, ha konyhámban kavargatok.
3.
elfogyott karácsony
a nap szirmai összegyűrődtek arany arca megkopott zománc foltokat rajzol forró lávakönnye lassan folyik alá a rongyos felhők szélén
kenyér és víz sületlen cipó testes vörös illene mellé rubint akár a vér
festék pereg a padokról a borostákra morzsa tapad a terítő nélküli asztalok körül búsul aki él
4.
a nap vérpadra hajtotta fejét a sötétségnek adta át helyét siratja a szél és a szegény búsul ma sem volt kenyér
milyen lesz a holnap ki tudja a szél szabadság hírét hordja a nincstelenben él apró remény s tán a tél sem lesz olyan kemény
5.
Vének
Vérpiros alkonyatban kispadra öregedünk mi, vének. Még ránk csurran a nap, de már körbebúsulnak az emlékek. Szél emelgeti a szégyenlős fűzfa könnyű, lenge ágát, megmosolyogjuk. Hunyorgó szemünk, lám, mindenen átlát.
Tördelve esszük kenyerünket, hogy minél tovább tartson. Még élünk, de néha elmélázunk, hogyan is lesz majd azon a túlsó parton.
6.
Leltár
Kenyérszél szikkad, búsul, ki él, a holnap vérpadot ácsol.
| | Olvasói hozzászólások nélkül| 6067. | Moha: vers | 2022-12-11 22:25 | Moha
"Leírjam-e apróra, híven," konyhámnak minden részletét, a szék, a pad mily tarka színben, éli nyolc négyzetméterét? A szél se fúj, (mert új az ablak) kenyér se szárad,(nem maradnak morzsái sem, bizony, de jó ezer forint lett egy kiló!) Dalol az ifjú konyhabútor, narancsszinű, ha nap süti, a vérszegény frigó se búsul hasát rakásnyi kép üli. S a legvidámabb én vagyok, ha konyhámban kavargatok. | | Olvasói hozzászólások nélkül| 6065. | [tulajdonos]: Helyzet | 2022-12-11 20:42 | | Szomorú vagyok, csak három vers érkezett, az enyém a negyedik. Időt sem kért senki, megfejtés sem jött. Van még néhány óra. Talán... /Kati | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|