Azt állítani, hogy valaki a származása, a szexusa, a vallása, az osztály helyzete stb. miatt alkalmas(abb) bármihez, így bármely műalkotásnak szánt valamihez hozzászolni (mint mások): kommunizmus, azaz nemzetközi szocializmus. Azt állítani, hogy valaki a származása, a szexusa, a vallása, az osztály helyzete stb. miatt alkalmatlan(abb) bármihez, így bármely műalkotásnak szánt valamihez hozzászólni (mint) mások: nácizmus, azaz nemzeti szocializmus. Mindkét álláspont természet-, etika- és kultúra ellenes.
Az előbb kacagtam egy förtelmeset életem legütősebb és leghosszabban késleltetett poénján. Hihihi. Busznyák Imre lőtte el. Egy beszélgetés alkalmával önmagát "igazából konzervatívnak" nevezte. Még a szobám bútorzata is hahotára fakadt most. Edmund Burke meg orsóként pörög a sírjában. Hahaha.
Azt hiszem, sóhajtottam ezzel kapcsolatban a minap valami ilyesmit:
AKIK HALOTTNAK AKARJÁK AZ ÉLETET
Gyakran keveredek vitába meggyőződéses materialistákkal, etikai nihilistákkal, és vannak köztük olyanok, akik ügyesen érvelnek. Az ilyen viták után fizikailag rosszul vagyok és olyan érzésem van, mintha mindent ami szép, leköptek volna. Olyankor a színeket is máshogy érzékelem, leginkább alig és egy-két napig mindenhol valami dögszag terjeng.
Ami a nihilistákat illeti: úgy alakult, hogy ma bele kellett olvasnom Emil M. Cioran életművébe. Mintha illusztrációt kínált volna a sors ahhoz, amiről írsz. Hát, nem éppen ilyen olvasmányra van most éppen szükségem.
Már vagy tizenöt évvel ezelőtt az egyik tanárunk felhívta ara figyelmet, hogy az alaptudományokban az alapkutatások vagy a nagy, központi, lényegi (eredetileg filozófiai) kérdésekre vonatkozó kutatások (már akkor is) évtizedekkel azelőtt megfeneklettek és egy tapodtat se haladnak előre. Véleménye szerint a közös tudományterületek, a részterületek és a technikai területek azok, amelyek még újat hozhatnak, de a lényeg tekintetében valódi előrelépés nincs, mert ezek a lényegtelen területek egyedül az illúziókeltésre, meg a szórakoztatásra szolgálnak. Tehát az volt a véleménye, hogy amit a tudományból ki lehetett hozni azt kihozták, a többi meg csak látszateredmény. Mondhatni felizgatták az emberiséget aztán a csúcspont elmaradni látszik. Viszont, ez azt is jelentené, hogy kevesebb mint 500 év alatt a tudományos módszertan kimerült és a tudományos világnézet belülről megvakult; ezt a tényt azonban a tudomány papjainak, a gazdaság arisztokratáinak és a politika udvari bolondjainak ösztönösen el kell fednie "az emberek" elől, különben irracionális folyamatok indulhatnak be, például rákérdezhetnek "az emberek", hogy ugyan vajon megérte-e elhagyni a megelőző világnézete(ke)t az 'okostelóért', a 'sellő kufircrobotért' meg az elfuserált metaverzumért cserébe? Másrészt, ha nem szórakoztatják, akkor "az emberiség" mint az állatkertbe zárt jószágok, a legelrettentőbbel, az univerzális és egzisztenciális unalommal kénytelen szembenézni (a tudományos világkép "ajándékával"), aminek szintén felmérhetetlenek lennének a következményei. A következményektől való riadalom miatt el kell bábozni minden elképzelhetőt és elképzelhetetlent, hogy az unalom ne indítson be ismeretlen és kontrollálhatatlan folyamatokat. Pszichoanalitikus nyelven szólva el kell fojtani a kollektív metafizikai unalom szörnyű élményét. Nagyjából minden ezt a célt szolgálja. Bár Rudolf Steiner fenntartásokkal kezelendő, de úgy tűnik, neki és mai követőinek igaza lehet abban, hogy a kétezres évek elején fizikai alakban is megjelenik valami gonosz szerzet, akit ő Ahrimánnak hív, és aki egyetlen céllal érkezik, örökre az anyagba zárni a szellemet, amihez szövetséget köt a nagy mulattatóval, a szórakoztató és elbűvölő Luciferrel. Ez persze csak egy viszonylag kései műmítosz, de illeszkedni látszik a történésekhez. Abban is igaza lehet, hogy az emberiség előtt álló legfőbb feladat a gonosz, helyesebben az amorális természetének megismerése és személyének felismerése. Ha ez sikerül, az emberiség a jó és rossz sokkal bizonyosabb tudásával fog élni mint eleddig, azaz erkölcs feletti lénnyé válik, ha nem, akkor a jó és rossz tudásának képessége elveszhet, és egy műédenkertbe tévedhet, azaz erkölcsön kívüli létező lesz belőle. Mindez azért rettentő nehéz, mert a tudomány nyilvánvalóan amorális és csak az lehet. Az emberek pedig a kényelemért cserébe a tudományos világkép(ek) és folyományai lekötelezettjei, a kényelemért a morális természetük feladásával még mélyebb szinten a transzcendens méltóságuk megtagadásával fizettek. Ha jól megfigyeljük egyebet sem látunk, mint az erkölcsi relativizmus és nihilizmus fantasztikus, és tragikomikus mutatványait különféle kvázi morális ítéletalkotások közepette.
A vallástalan jobboldali és a vallásos baloldali egyazon lyukas garas két oldala. A sok értéktelen és érvénytelen kacabajka lélek mellett elférnek. Kellő humorérzékkel szórakoztatónak is láthatjuk őket.
AZ IDEOLÓGIAILAG VÖRHENYES VELŐK, TUDOMÁNYOK ÉS SZAKMÁK MINT OLYANOK RÖVIDEN
"És ami információt csak kaptunk arról a bolygóról, amelyikre kerültünk, mind azt bizonyította, hogy milyen aranyosak az idióták. Úgyhogy lelkesen űztük az idiotizmust. Nyilvánosság előtt nem voltunk hajlandók összefüggően beszélni. - Böbö - mondtuk. -Dödö - mondtuk. A nyálunk csorgott, a szemünk forgott. Fingtunk és röhögtünk. Ragasztót zabáltunk. Hejhó. Gondolják meg: mi voltunk a középpontja mindazok életének, akik gondoskodtak rólunk. Csak addig tekinthették magukat mártírnak, amíg Eliza meg én tehetetlenek és ocsmányak voltunk. Ha nyíltan okosak és önállók lennénk, belőlük megannyi szürke és alárendelt segédünk válna. Ha kilépnénk a világba, ők elveszítenék a lakásukat, a színes televíziójukat, azt az illúziójukat, hogy orvos- meg ápolónőfélék, és a jól fizetett állásukat." (Kurt Vonnegut: Börleszk)
Jóvá varázsolja magát. Értem. Azt hiszem mindent megkaptam az élettől. Az örömnek tartozom csupán hűséggel. Tőlem akár széttáncolhatják a világot a trampli emberek már nem érdekel különösebben. Nincs az a horror, legyen bár intellektuális, érzelmi vagy materiális borzadály ami az abszolút örömöt egy pillanatra is beszennyezhetné. Mindannyian elmondhatatlanul gazdagok vagyunk. Még a bűneink és a félreértéseink is a kincses kamránkból származnak. Jóvá varázsolja magát. Magáért. Mindent megkaptam.
-IÁM
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
Kedvenc versek
Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
