NAPLÓK: Gyurcsi Legutóbbi olvasó: 2026-08-04 14:07 Összes olvasás: 195089| 140. | [tulajdonos]: Baltazarnak a levéltitokról | 2018-01-29 21:56 | "Általában a levél mindig közös irat,
mert fogalmi eleme a feladó és a címzett. A közös titok védelmére vonatkozó szabá-
lyok a levél, illetőleg a levéltitok sajátos jellegéből eredő eltérésekkel alkalmazandók.
Ebből következik, hogy a gyakorlatban mind a feladót, mind a címzettet terheli
a titoktartási kötelezettség, amíg a másik fél nem járul hozzá a közzétételhez. Mégis
a két személy helyzete nem azonos.
A közlés a feladótól származik és így a feladó nincs korlátozva abban, hogy az
általa közölt tényeket, adatokat, körülményeket másokkal is tudassa. Ezzel szemben
a címzettnél már a közös titok szabályai válnak irányadóvá. Ő csak a feladó hozzá-
járulásával közölheti a levélben foglalt titoknak minősülő tartalmat. "
http://epa.oszk.hu/02200/02222/00003/pdf/EPA_02218_ReEJ_2011_03_031-057.pdf
Én ugyan 1974-ben tanultam utoljára jogot, tanult barátom pedig tán később is, illene naprakésznek lennie, ha már fenyegetőzik vele... | |
| 139. | [tulajdonos]: sokatmondó csend | 2018-01-29 19:51 | "...A költő visszaült a helyére, kisimította piszkos papírcsomóját, és fennkölten így szólt:
– Anyám, te vagy árva fiad csillaga, írta Troppauer Hümér. Első ének…
A több mint huszonkét oldalas verset azután már feszült figyelemmel hallgatták végig a légionisták.”
Rejtő Jenő: Előretolt helyőrség
Igen. Egy vers meghallgatása után sokat mond a csend.
Egyébként megnéztem a 7torony szerzői listáját, nem találtam Pálócit.
Tóni öcsém! Ha így építed fel az új személyiségedet, remélem, a Torony nem az alap, mert alap nélkül könnyen összedőlhet az építmény!
"államilag jegyzett középiskola magyartanár vagyok, aki - TANULTA - az irodalmat, szemben a kucséberekkel." - írod.
Vagy tizenhat évet töltöttem iskolapadban, biztosan több, mint száz tanár tanított, de néhány olyan volt köztük csak, akikre valóban felnéztem, ebből magyartanár összesen egy. Verset írni egyébként ő sem tudott.
És az, hogy valaki sokat tanult valamit, nincs egyenes arányban azzal, hogy milyen minőségben viszi át a gyakorlatba. Ismerek menő, elismert nőgyógyászt, aki nem tud szülni. Még egy olyan elviselhetetlen, jellemtelen alakot sem, mint Te.
Jó döntésed volt, hogy elviszed a kutyád sétálni. Egy kutya feltételek nélkül szeret, bele van programozva. Vigyázz rá, nem hiszem, hogy sokan lennének így!
Szerintem sétálj vele naponta legalább tíz kilométert! Mindnyájunknak jót tenne, nektek az egészség, másoknak a nyugalom miatt! Ja, és röpke egy hónap után már valamelyik szomszédos országban lennétek!
| |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 137. | weinberger: veszíteni való | [tulajdonos]: Bátorságról - gyávaságról | 2018-01-29 09:41 | Sajnos, magyarul nem találtam meg az idézetet Joseph Heller "Gold a mennybe megy" (eredeti címe: Good As Gold) című regényéből, de nagyjából így szól: "Ahányszor csak találkoztak, Gold tapasztalhatta, hogy megint elvesztették néhány ezer agysejtjüket, és már alig maradt veszíteni valójuk."
Csak a szószerkezet előfordulása miatt idéztem ezt fel, a konkrét esethez való kapcsolódásáról nem tudok. | |
Olvasói hozzászólások nélkülOlvasói hozzászólások nélkül| 133. | [tulajdonos]: nem válasz | 2018-01-25 13:57 | Kedve Vati!
Kérésednek megfelelően nem válaszolok, mint ahogy erre bejegyzésem címében is utalok. Ezt igazolandó, eme bejegyzésem kék alapon íródik. Mindössze elbeszélek melletted, igaz, mint tudjuk, a párhuzamosok találkoznak. Na, nem itt a szomszédban, hanem jó messze, de akkor is.
Az én lelkem fejlődése valahol a 14 éves kor körül megállt, egy gyerekhez képest viszont a korral egyre tapasztaltabb lettem. Sőt, tudásom egyenes arányban nőtt életkorommal.
Ez tartott egy darabig, de az utóbbi időben már kissé gyorsabban felejtek, mint ahogy tanulok. Abban bízom, hogy a lényegtelenebb dolgokat felejtem el előbb, és lehet, hogy mire már csak összesen egy gondolatom marad, az olyan magvas lesz, hogy csudájára járnak majd az emberek.
Már a sírfeliratomat is elképzeltem:
Alig akadt már barázda
Gyurcsi agyán, az ám,
de utolsó gondolata
lendített e hazán!
Kövesd (de ne a gödörbe),
és így leszel boldog!
Add tovább a többieknek,
ennyi csak a dolgod!
Szóval, lelkileg 14 éves vagyok, de méltatlannak érzem, hogy rajzszöget tegyek bárki segge alá, inkább irományaimban élem ki ilyen jellegű aktivitásomat. Ha ezek között esetleg komolyabb hangvételű is akad, az csak a véletlen műve! | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 132. | Vati: Fölényeske hátáról | Gyurcsi: kiöregedett kisdobos | 2018-01-25 13:36 | Figyelmeztettelek arra, hogy nem fogom tudni elfogadni a válaszod.
Hogy mit jelent a most elhangzott mondatom? Csak annyit, hogy egy ügyes lendülettel felugrottam Fölényeske elnevezésű pej csikómra, hogy onnan oszthassam az észt!
Mert nem illik az tenni, amit Te a válaszodban műveltél! Azt írtad, hogy versikéd (a bejegyzésed ami „megihletett”) vicc volt. Én is annak érzékeltem és eszembe se jutott, hogy ne annak a szellemében válaszoljak.
Ne tessék már komolyra fordítani a szót!
Vagy ennyire nem sikerült egy kicsit is humorosnak lennem? Kérlek ne válaszolj. Nem bírnám elviselni, hogy most meg nem veszel komolyan. :)) | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 131. | Gyurcsi: kiöregedett kisdobos | 2018-01-25 12:01 | Kedves Vati!
Közben egy olyan ember igazolt, akire minden szempontból felnézek, így természetesen válaszolok.
Azt hiszem, engem sem sajnálni, sem irigyelni nem kell. A jelenlegi helyzetemet jelentős részben a saját döntéseimnek köszönhetem, így utólag átgondolva, számtalanszor választhattam volna a könnyebbik utat, feltehetőleg nagyságrendekkel jobb körülmények között élhetnék, csak akkor a lelkiismeretem lenne rosszabb.
Ez a versike csak egy vicc. Egy tök egyszerű matematikára épült az első sor, a többi meg csak úgy jött. Ha vers lenne, akkor beküldtem volna, de írtam én már a naplómba nagyobb hülyeségeket is, elfér. Meg is lepődtem, hogy egyáltalán reagált rá valaki.
Az öregség - bölcsesség párhuzamra térve, én nem nagyon találok összefüggést. Aki öregebb, azzal valószínűleg több dolog történik meg élete során, az viszont nem mindegy, hogy milyen tapasztalatokat von le belőlük. Meg aztán az sem mindegy, hogy a hosszú élet során az a sok történés különböző élethelyzeteket teremtett-e? Ha valaki hatvan éven át krampácsoló volt, nála többet senki nem tudhat a vonatkerekek repedéseiről, de bizonyos korlátokat jelenthet az emberi kapcsolatok megismerésében a magányos munkavégzés.
Ugyanakkor egy fiatal ember is lehet bölcs, ha nyitott az elődei tanításaira.
Nos, én se öreg krampácsoló, se fiatal bölcs nem vagyok, a kettő között, mint a többség, de szintén mint az emberek nagyobbik része, azzal a meggyőződéssel élek, hogy én már mindent tudok az életről, nekem ne magyarázzon senki...
Elnézést a kezdeti bizalmatlanságért, valószínűleg, ha kellő türelemmel visszaolvasom a naplókat, megtaláltalak volna, de szenvedek ezekkel az apró betűkkel.
Üdvözöllek! | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
