Széll Zsófia
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
177.
| 2025.11.30 09:54 | Széll Zsófia - szerki -- atomfúzió
|
| Válasz erre | Széll Zsófia: A Nagy Belső Igazság sorsa című versének elemezgetése
I-san naplójából verselemzés
(egy mostani Széll Zsófiával megfejelve, aki még véletlenül tudja, hogy az akkori Széll Zsófia mit miért írt)
I: A „belső igazság” egyfajta spirituális kifejezés, amely a felemelkedett, és kb. megvilágosodott ént jelentheti. A nagy ennek az állapotnak fokozott jelenlétére utal, ráadásul nagy kezdőbetűkkel kiemelve. (Cím.)
Zs: a cím nagybetűi szarkazmusra, iróniára utalnak, ennek az így eleve viccé tett belső igazságnak még sorsa is van (már itt sajnálom szegényt amúgy, hogy mi fog történni vele, sanszosan nem jó)
I: Ezt az emelkedett állapotot látjuk szétesni a szétcsomagolás által, és egy földi tájon találjuk magunkat.
Zs: a sanszosan nem jó bekövetkezik, szépen elkezdem szétrancsírozni, földivé tenni, halandóvá tenni (hamár sorsa van - "az lett a sorsa, hogy")
I: Közbeékelve: „szórtam más kezébe, szájába, ízébe, ahova és ahol kellett”
Ez a közbeékelés feleslegesnek tűnik, és sután fogalmazták.
Zs: csak el kell mondanom, hogy mi lesz az igazsággal, hamár erről írok versben -
"hinti az igét", "szórja az igét", "valakinek a kezébe adja a sorsát" - ezt gyúrjuk össze
- részletezem, hogy a szerencsétlennel mit csináltam, más kezébe adtam, tegyen vele, amit szeretne, más szájába adtam, mondja ki ő is az én igazságomat, más ízébe, mintha minden csók igaz(i)(ság) lenne, miközben nem az, de valahogyan mégis (szeretem a kettősségeket: hogy éppen mit gondolunk igaznak, igazságnak, az egy téridőpontban teljesen eltérhet a másik téridőpontjáétól)
I: Később egy párkapcsolati vonal jelenik meg, melyre a vers ki akar lyukadni, egy másik személyt fog megszólítani a lírai én.
Elképzeltem, ahogy más szájába szór valamit. Mit jelent az, hogy más ízébe szórni valamit? Érzem az ízét, és közben beleszórok valamit?
Zs: a kapcsolati vonal szükséges ahhoz, hogy szórni lehessen
az előbbihez vissza: eleve nem lehetne "szórni az igét (ige=igazság)", aztán mégis így mondjuk, itt tényleg a csókra gondoltam, annak az ízére (az amplitúdót, a mikéntet jelenti az íz, amit az a lökedék szórása hívott elő a másikban), plusz megfejeltem egy még abszurdabbal, hogy még nehezebben dekódolható legyen, még jobban érzékeltesse ennek az egésznek, amit művelek, a stupiditását (lévén az egész vers öniróna)
I: "ahova és ahol kellett” – Tehát „kellett” valamiért szórni a nagy belső igazságot, harmóniát, tudást. Az is lehet, hogy korábbi kapcsolatokra utal ebben a kis szövegközi beékelésben.
Zs: de minek kellett??? itt most elnevettem magamat amúgy, szerintem kellett szórni, de aztán teljesen hülyeség volt szórni ezt a dialektikus igazságot, szegényt, na ja, ki mire érez belső, elnyomhatatlan késztetést
I: Jön a táj motívum: „ a tájra fröccsent fák halkan kinevetnek”. Itt egy festményről lehet talán szó, ahova vízfestékkel förccsentek a fák. Viszont sehol nem tér vissza, hogy esetleg képről lenne szó, így a „fröccsent fák” mondhatni tájidegen kifejezés. Evileg a fákon lenne a helye beszélőnek, de mégis, a fák nevetése miatt szégyenében (vagy más miatt) a mező mélyére süllyedne. Viszont elvethetnék, mint a magot, ha már olyan mélyen van.
- a fáramászós típusom van egy kislányos manír miatt keletkezett, ugyanis kiskoromban rengeteget dekkoltam fákon, féltem, félek a kutyáktól, a menedék egy fajtája, illetve Kányádi "valaki jár a fák hegyén"-je, szeretek összeolvasztani dolgokat: illetve itt egy istenke vagyok ebben a versben, egy balfék istenke, aki egyszerre sajátmaga prófétája is
a fröccsenés az utazás, gyorsaság miatt is van, száguldó autó, illetve még sikerül a menedékeket is valótlanabbá tenni ezzel, hogy nem is igazi fák, valaki csak ráfröccsentette őket a tényleg létezőre (egy isten vagyok a versben, ez pedig egy másik volt :))) - spec ez a kép (az alliterációval) véletlenül egészen jól sikerült
és még ki is nevetnek, csak éppen olyan menedékmódra, diszkréten, halkan
- látszik, hogy dunántúli vagyok, a mezők-dombok (a mező alul van, a fák alatt, gyaksi meztelen is fák nélkül, és még a fákat is kicsinálom, cserébe a mező a meztelenség mellett még szellős is, tág, szabad (önirónia) :))) )
I: Azért lenne a fákon a helye, mert mondja: „olyan fáramászos típusom van”. Helyesen így lenne: Mert olyan fáramászós típus vagyok.
Zs: direkt manír
I: Egyszer régen (a múltban valamikor) fent ült az ágon. Közben ezek szerint még mindig ott ül, mert jelen időben „téged is muszáj felemelnem”.
Zs: direkt manír, kislányosabb megfogalmazás, mert nem most volt (nem mintha nyomokban nem tartalmaznám most is ezt a kislányt, ésdesőt)
- ezt már elmondtam, illetve még annyi, hogy eleve távolabbról szemléltem mindent, még akkor is, amikor benne voltam (ennek köszönhető ez az egész vers, az önirónia), a másikat pedig a nagy igazsággal muszáj felemelnem magamhoz, különben hogyan lenne mellettem? Csak bámuljak mindenkit az ágról, a szép, hosszú ágról? Hát nem, felemelem, hogy aztán a szégyentől leejtethessem magamat, hogy a felemelt utánam ugrik-e, az az ő pogácsája
I: Aztán egyszercsak hirtelen óriás lesz. Majd pedig törpe.
„apám szárnyas angyal, anyám meg csak sáros ember, valahogyan törpére fogantam”
Zs: az ellentétpárok használata, ezeknek az eltúlzása ismét a szarkazmus, és mégcsak óriás sem tudok maradni, muszáj átváltozni a szöges ellentétébe (az egyik helyzetben óriás vagyok, a másikban törpe, ezt nem kell magyarázni)
"féllénynek" írom le magamat, utána lehet olvasni, hogy a más síkról származó lények + ember sarjai mik is
az érdekesebb az, hogy a Berlin felett az ég nincs meg apánál, nem vágta le a szárnyait, nem vált emberré, anyát viszont azzá tettem, nagyon emberré ezzel a sárral, jé
I: Érdekes kifejezés: „törpére fogantam”. Majd kiderül, az igazság istennőjét, Jusztíciát már ízekre szedte. Ez úgy tűnik, visszautal az elejére.
Zs: mindig visszautalok, keresztbe-kasul utalom a szöveget, ide-oda pattogok bennük, mindegyik pókháló (lehet választani, de együtt is él)
Jusztícia, a fátyol (Schleier - filosz), az ember nem láthatja a teljes igazságot, mert megvakulna tőle, eleve a világunkon is van fátyol (egyéni látásmód, nincs is nagy igazság, kicsik, helyiek vannak - a nagy egész egy élő valami, aminek nem egy dimenziója van, nem egy nagy igazsága, vagy ha esetleg van is egy nagy igazság, az maga ez az élő egész)
tehát kicsináltam Jusztíciát ezért is, illetve az egész balfékségemmel
I: számomra az egyetlen költői sor, a záró: „az meg a te ügyed, hogy így is kellek-e. Jó vagyok-e, valamire.”
Zs: sajátmagunkért felelünk, a döntéseinket nem mentegethetjük külső okokkal
itt még azt sem tudtam megmondani, hogy jó vagyok-e (inkább a másnak kellés, más igazává tettem), aztán még lehúztam a földre ezt a fogalmi szintet a valamirével
- szerintem a tájra fröccsent fák halk nevetése a legköltőibb sor
I: De ez az egész csak az én személyes igazságomon szűrödik át így.
Zs: az enyémen így szűrődött át a "vanisnincsisdemégsemaztánmegnincskdemégis" - a poén az, hogy minden lehet
rengeteg mindent zsúfoltam ebbe a kicsi valamibe
Viszont ez csak értelmezés, a szerkesztés még most jön. Fennáll a veszélye, hogy ez a szerkesztés inkább egy új verset ír a régiből. Vagy nem. | 176.
| 2016.04.12 19:43 | Zsuzsanna Grande -- valaki visszaél a nevemmel
|
| Válasz erre | Kedves Zsófia!
Nem tudja véletlenül, hogy ki használja, illetve ki él vissza az én nevemmel?
Ennek tüzetesebben utána kellene nézni, mert valaki csúfos játékot úz velem és ez nekem nagyon nem tetszik. Nem tudom, ki az a Zsuzsanna Grand, aki az én nevemet próbálja használni, csak az e betűt csípte le a végéről. Nem beszélve, hogy én nem írtam olyan című verset, hogy "Erdőlélek vers" ... nagyon bosszantana, ha valaki az én nevemben (vagy majdnem az én nevemben lejáratna engem. Kérem, tegyenek valamit, hogy ez a disznóság kiderüljön.
Üdvözlettel: Zsuzsa G | 175.
| 2016.03.13 00:23 | Czé -- kép az nincs róla, de képzeld oda
|
| Válasz erre | A tartozás
olyan ez is mint minden más és mint mindenki másé
szerepeinket igazgatjuk egymásra
cserélhető gondolataink
többnyire sarokba szorítva várják
mikor mutathatják fel kétségeiket igazságainkról
naponta megélem kollektív magányomat
pedig tavasz van megint
az évek óta háborítatlanul dudvásodó kert
kikászálódva rögeszméimből
emlékeztetőül itt hagyott egy egyetlen egy szál hóvirágot
| 174.
| 2016.03.06 09:38 | Zsuzsanna Grande -- nívótlanító
|
| Válasz erre | Kedves Zsófia!
Ehhez a versemhez nagy reményeket fűztem,
mármint hogy maradóvá lesz. Sajnálom nagyon.
Mi a hibája? Köszönöm a választ. Szép napot!
Üdvözlettel: Zsuzsa G.
nívótlanító
minden ünnep tökéletlen
évenként defektesebbek
a girlandokkal elfedezett
szőnyeg alá sepert tettek
reméled a sérült anyagból
kimászik egykori szépséged
de a krisztusok is csak pléhek
nincs visszaút önmagadhoz
skizofrének találkozója --
az összeverődött társaság
és az újévi fogadalmak
elakadnak a karcolt bakeliten | 173.
| 2016.03.04 10:08 | Katona Béla György -- Zsófinak
|
| Válasz erre | Szia. Látom most itt vagy o-o Várom a leveled... Este tudok írni, mert most tel.ről pötyögök..Előre is kőszi ! Legyen szép napod !
Béci | 172.
| 2016.03.02 16:02 | Katona Béla György -- levél
|
| Válasz erre | Szia Zsófi !
Ne haragudj, hogy zavarlak, de szeretnék veled beszélni.
Pár napja gondolkodom rajta, hogy írjak neked. Tulajdonképpen most nem is a Dokk-ról van szó...
Csak szeretnék néhány gondolatot megosztani veled.
Tudom, ez furcsán hangzik, de kérlek bízz bennem.
Ez a levél is bizalmas.
Remélem mielőbb megkeresel.
Csak néhány sort küldj, az elég.
S szeretném azt, hogyha te is nyitott lennél arra, amit írok és mindenképpen megerősítenéd a bizalmam és ezáltal a sajátodat is bennem.
Szeretettel várom leveled ide: katonabela22@gmail.com
Üdvözlettel: Béci (kérlek ezt senkinek ne mutasd meg) | 171.
| 2016.02.03 09:47 | Kivery János György -- meo
|
| Válasz erre | Kedves Zsófi!
Engedelmével itt köszönném meg, hogy a maga részérôl igazán mindent megtett tartós nôhiányom (el)múlasztásáért. Nô értem jobbat nem tehet, szívbôl köszönöm. :) | 170. 169. 168. 167.
| 2012.09.01 09:54 | emo -- Hanta-palinta
|
| Válasz erre | Miután kisimítottam, madárrá
hajtogatnám a szíved. Aztán fel-
akasztanám egy ágra, szárnyait
előtte gondosan összekötném
valami szép kék szalaggal, úgy
akasztanám fel az ablakom elé,
arra az ágra, hogy a szél, ha épp
fúj, hintáztassa, és az ablakom
legyen a keret.
Eddig látok értelmet és mondanivalót a versben.
"az ablakom elé," ide nem kell vessző, mert ha vessző van, akkor meg kéne mondani melyik ágra, ha nincs vessző akkor érthetjük úgy, hogy arról az előzőleg említett egy ágról van szó.
A vers többi része felesleges, elrontja az egészet. De nem kell megmagyarázni, mit miért.:)
üdv: emo | | A fenti posztra érkezett válaszok: szellzsofi | 166. 165.
| 2012.08.31 20:18 | csd -- Hanta-palinta
|
| Válasz erre | szep vers, na de hanta; legalabb szep. utolso elotti sorban nevelo? (a sziv)
de tenyleg, formailag is szep, meg esztetikailag is szep, de azzal neha nem lehet mit kezdeni, en sem tudok most ezzel, mit. | | A fenti posztra érkezett válaszok: szellzsofi | 164.
| 2012.08.22 14:28 | szellzsofi -- re: Hanta-palinta
|
Válasz erre
Előzmény | A mozgásnak időben nem kell szinkronnak lennie egy hasonlathoz. Én az esteledésre, hajnalodásra gondolok - ahogyan az ember behúzza a függönyt, úgy lesz a szobában sötétebb, világosabb. És tényleg az ég mögött lakik az űr. (most majdnem uraat írtam) Lehetne légnek, égboltnak hívni, de azért írtam így, hogy egy összefüggő felületre lehessen asszocolni. :) | 163.
| 2012.08.22 11:27 | Lévai Attila -- re: Hanta-palinta
|
Válasz erre
Előzmény | A szorosra nekem is jobban tetszik, de az "úgy, ahogy" kapocs zavart inkább. Mert ez a behúzás és takarás párost kötné, ha jól olvasom. A behúzást (főleg, hogy szorosra behúzásról van szó) másképpen nem tudom elképzelni, mint két oldalról való "takarást", de ez a mozdulatsor nem hasonlít a ég-űr takarásra, takargatásra sem. Ha létezik ez a égfátyol, akkor az úgy jöhet létre, mint a csipeszelés utáni lassú, vagy bazihirtelen leengedés, vízszintesen pedig az egyik oldalról való befüggönyzés, csak akkor mije szoros?
Búcsú, három-szoros tisztelettel: Attila | | A fenti posztra érkezett válaszok: szellzsofi | 162.
| 2012.08.22 09:13 | szellzsofi -- re: Hanta-palinta
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Attila, dehogyis tartom a gondolatait kekeckedésnek.
A függönyhelyzetről: nekem otthon 10 kilós gépem van, egyszerre lazán kimosok több függönyt. Hogy vannak nagyobb űrkapacitású mosógépek, az nekem egyértelmű.
A második észrevételén gondolkodtam magam is, van rá megoldás. "behúzni szorosra" a "behúzni szorosan" helyett. Bár a folyamatosnak "szorosan úgy" meg az lenne az értelme, hogy a földünk állandó mozgása miatti hajnalodás, vagy épp esteledés állandóan változó mértékben tartja a láthatóságot. A függönyeimet minden nap húzogatom ide, oda. Na ja. Hogy mellik jobb... Köszönöm az értékes eszmeiségét. Üdv, Zsófi | | A fenti posztra érkezett válaszok: Lévai Attila | 161.
| 2012.08.22 01:57 | Lévai Attila -- Hanta-palinta
|
| Válasz erre | "Mielőtt kisimítom
a szíved, kimosnám a függönyöket,
a szép kék színű, levendula illatú,
rácsmintás függönyöket szorosan
behúznám úgy, ahogy az ég takarja
az űrt,"
Kedves Zsófia, itt tartok a versben, de nem mindent értek.
Egy, vagy két pár függönyről van szó? Ha egyről, akkor olvassam lazábban, hogy oda tudjam képzelni a száradást, és a visszacsipeszelést? Ha kettő, akkor bonyolultabb a helyzet, mert az egyik mosás alatt van, de az illatából kiindulva a másik, az éppen huzogatott sem lehet nagyon piszkos. Ez még érthető is, mert a lépcsőzetes mosásnak az az előnye, hogy valamelyik függöny mindig készenlétben van a kukkoló tekintetek ellen. De ha ez a megfejtés, akkor egy "pedig" szó sokat segítene.
levendula illatú
rácsmintás függönyöket
pedig szorosan behúznám.
Nem dumcsizni akarok, tényleg nem értem.
A valamit behúzni (tudjuk, hogy egy függöny a valami) úgy, ahogy az ég takarja az űrt.. hát nekem ehhez is jól jönne egy kis segítség. Persze, csak ha nem találod szemtelenkedésnek. Mert nem az. | | A fenti posztra érkezett válaszok: szellzsofi | 160. 159.
| 2012.08.21 00:08 | Németh M. Károly -- a kiontott,
|
| Válasz erre | dallammá tépett vers:
http://www.youtube.com/watch?v=0AbOeybKUxI&feature=related | 158.
| 2012.08.20 23:54 | Németh M. Károly -- biciklonig
|
| Válasz erre | Bicilon: amikoris a ciklontól az anticiklon felé tartva, a szél legét vesztve, lágyan elüll az ég peremén, se kint, se bent...
| | A fenti posztra érkezett válaszok: szellzsofi | 157. 156.
| 2012.08.20 23:17 | Németh M. Károly -- versvér
|
| Válasz erre | bármi van: tarja turunen
mel gibbsont a kiontott vér látványa nyugtatja meg,
engem a kiontott verskép
izig-vérig | | A fenti posztra érkezett válaszok: szellzsofi | 155.
| 2012.08.20 23:12 | szellzsofi -- re: augusztus 2O
|
| Válasz erre | Bizony. Rettentően komolyan vesszük a világot. Főleg 20-án. Nem említve, hogy augusztusban. A 2012-es évről meg pláne nem szólva. :D | 154.
| 2012.08.20 23:06 | szellzsofi -- re: Hanta-palacsinta
|
Válasz erre
Előzmény | Miután sikeresen kékmadárnak olvastam az ékmadarat (boldogság, gyere haza), és töröltem a hülyeséget, amit írtam, talán azt mondhatom, hogy de igen. Bármi is legyen, igen. :) | 153.
| 2012.08.20 23:05 | Németh M. Károly -- augusztus 2O
|
| Válasz erre | No,
csak így végbeolvasván, hogy ünnepelnek a költők és szerkiik a dokkon, augusztus huszadikán | 0 25 50 75 100 125 150 175 |
|
