Szilvási István
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
115.
| 2025.10.07 10:51 | Fűri Mária - szerki -- meo | novemberi füst borsodban
|
| Válasz erre | Kedves István!
A második és harmadik versszak nem készíti eléggé elő a nagyon jó többit. Az nem baj, ha prózai sorok is vannak egy versben, ha abból szervesen kinő a költészet. De ez itt most nem történik meg. | 114.
| 2025.10.07 09:51 | Karaffa Gyula - szerki -- meo | novemberi füst borsodban
|
| Válasz erre | Kedves István!
Nagy rajongód vagyok.! Illetve verseid nagy rajongója. Egyetértve a korábbi hozzászólások mindegyikével, én rád bízom, hogy készítesz-e egy újabb ver(s)ziót, de én ezt így is kerek egésznek tartom, sőt, a Nikolett által említett "izgalmas atmoszférát" nagyra becsülöm a versben. Én marasztalom így is. | 113.
| 2025.10.06 19:46 | V. Szabó Mátyás - szerki -- meo | novemberi füst borsodban
|
| Válasz erre | A kompozíció friss, az utolsó versszak fordulatát elbírja a szöveg és közben sok rétegben is mozog. A második versszak nagyon hozzáférhetően latolgatja a prófétai szerepvállalás lehetőségeit, azonban a képei kicsit tompák. Például a "sziget" nem eléggé pontos menedék a "zivatar" elől, a "beteg magyar közösség" nyers, az "újra termelődés automatizmusában" pedig két egyformán absztrakt kifejezést ütköztet, egymást kioltó és gyengítő 'színre színt'-módon (mellesleg az újratermelődés jobban mutat egybeírva, még ha a szövegkiemelő alá is húzza (az utolsó előtti versszakban szereplő "szuiszid" is jobban hangozna c-vel, bár a téma indokol némi fonetikus tájszólásosságot)).
A harmadik versszakban nagyon tetszik, ahogyan megragadja a korábban tágabb általánosságban pedzegetett ars poetica specifikus, egyszersmind anyagibb aspektusát a kutyától eltanult mozzanatban. Ennél a résznél lehet, hogy jobban folyna a szöveg úgy, hogy 'kutyájától tanulta/lerázni/ami körülvette'. A következő versszak hasonló erényei miatt ugyancsak hatásos.
Az utolsó versszakban a "vajákosnő" indokolatlannak tűnik, különösen, hogy olyan kardinális helyen van; egyedül rímel több rímtelen sor között és aránylag hosszú is hozzájuk képest. Ez így együtt némileg megakasztja az olvasót. | 112.
| 2025.10.06 15:10 | B. Dezső - szerki -- meo | novemberi füst borsodban
|
| Válasz erre | Ha nem a rímeken van a hangsúly, akkor akát el is hagyhatóak, vagy a nagy részük, és a vers is feszesebbé tehető. Pl. meggondolandó, van- e helyük az ilyen soroknak:"beteg magyar közösségben / az újra termelődés automatizmusában" Mint ahogy, a folytatásban különösen, egyre ígéretesebb részekkel is találkozhatunk. | 111.
| 2025.10.06 14:52 | szilvasi51@gmail.com -- novemberi füst borsodban
|
| Válasz erre | köszönöm a tanácsot
dehát, hát de itt a tétova tehetetlenségről van szó Nikolett, menés jövéssel borsodtól győr-sopronig, valami társadalmi fóbiáról az újratermelődés fölött és mögött, nyaggatott rímekkel, nem kötött, briliáns csengettyűkkel. úgy gondoltam nem a rímeken van a hangsúly, amit Ön fontosnak lát.
Üdvözlettel,
Szilvási István | 110.
| 2025.10.06 12:00 | Kopriva Nikolett - szerki -- meo | novemberi füst borsodban
|
| Válasz erre | Kedves István, izgalmas atmoszférája van ennek a versnek. A rímekeket, összecsengéseket érzésem szerint újra kellene gondolni, mert azok nem igazán erősek, gyengítik a szöveget. pl: fölött-között, zivatarában-automatizmusában, röhögött-köpött, lehelete-felelete.
Helyenként tömörebbé, feszesebbé lehetne tenni, de elsősorban a rímeket javasolnám korrigálni. | 109.
| 2025.09.29 16:44 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- problémák, incidensek
|
| Válasz erre | István, látom az utolsó bejelentkezésed idejét. Tehát a reg sikeres vlt. Hogyan segítsek? Mert helyetted űjra nem tudok regisztrálni te ezt egyszer már megtetted. Utánajártam és nem értem a problémát. | 108. 107. 106. 105.
| 2023.01.31 09:23 | Köves István - szerki -- meo | Mintha érezni valakin
|
| Válasz erre | Az "elántalan állapot"-ot az idegen nyelvi közeg kártevésének fölróva, ezért elnézve, a vers egyébként őszinte számvetéséhez képest nem jelentős hibának ítélve, s valamicske biztatásnak is szánva: befogadom. | 104.
| 2022.11.11 00:34 | Emeraude -- Reflexió
|
| Válasz erre |
Öntörvény, Önvers. Reflexiókkal keveredett alábukás mélységes kútjaidban, ahol soha nem tudjuk, hova visz a következő karcsapás. Mindig az az érzésem a verseidnél, hogy itt csak okoskodnia lehet a megszólalónak, - egyébként csendben olvaslak és hallgatok. De mindig van egy elemi erő, amit csak itt lelek meg, Nálad. A jóízű haza íze, a rokonlélek pőre és kitett őszintesége, amit pimaszság lenne bárminek is nevezni. Szeretem, hogy létezel. Brutálisan őszinte soraidat. Is. | 103.
| 2022.11.10 10:03 | Bak Rita - szerki -- meo | Mintha érezni valakin
|
| Válasz erre | Kedves István!
Alapvetően ott a versben egy erős költemény lehetősége.
Így vagy leplezetlen titok. - egy mondatot írnék le.
Vagy: Ilyen vagy. Leplezetlen titok.
Mint törékeny bekülés.
A lakmusz indikátoros sort én is kihagynám. Elántalan állapotban-t szintén.
Még sokat dolgoznék a versen. | 102. 101. 100.
| 2022.11.04 13:57 | Fűri Mária - szerki -- meo | Mintha érezni valakin
|
| Válasz erre | Kedves István!
A lakmuszos sort képhalmozásnak éreztem, de most úgy látom, éppen jókor töri meg a gondolatmenetet. A vers tetszik; átélhető nekem.
A cím kétszer szerepel, törölném a másodikat, ha rábólint. | 99. 98. 97. 96.
| 2021.12.05 14:43 | Szilvási istván -- distance
|
| Válasz erre | Köszönöm Mária,
elég sokat vacakoltam a zárlattal (is), és kicsit rám ijesztett István, hogy
talán nem előkészítetten, semmitmondáshoz használom a neveket.
Úgy gondoltam a két név egy személy indokolt a távolsági buszozók önnyúzásához. | 95.
| 2021.12.04 22:49 | Fűri Mária - szerki -- meo | On a long distance bus
|
| Válasz erre | A költő magyarázata engem nem vitt közelebb a vershez. Úgyhogy csak a verset néztem, amit marasztalok. Nekem az ’átöltözik Krisztus’, a saját misztériumom, ami a mindennapi, többiekkel közös sorsból kiemel. Ezzel az átöltöztetett Krisztussal nyeri el az élet az értelmét, és senki sem spórolhatja meg. (Az olvasott párbeszéd rákényszerített a saját olvasatomra, úgyhogy mégiscsak: kösz.) | 94.
| 2021.12.01 15:00 | Szilvási István -- On a long distance bus
|
| Válasz erre | Kedves Köves István,
itt ugye az emberi minőségről van szó (mint minden versemben). Ha tetszik önmagunk felülvizsgálata. Itt mind vetkőzni vágyunk. Írnom, magyarázom kell (?), hogy a vetkőzés, és az öltözés-átöltözés képletes. Jézust - Krisztusnak öltöztette fel az egyház, a keresztény világ. És hány öltözete van országonként, vallási közösségenként, ó bizony egyénenként. És ez a hosszú távlatú busz a szülőföldtől sok országon keresztül, a rajta utazó egy és egy a gyerekkor ártatlanságától az én-zúzásig sok -féle Krisztust láthat. Vetkőznénk ha tudnánk a ránk merevedetteket, amint csupasz Jézusra, a vitathatatlan jóra aggatott Krisztust. És vegyük ide a perszonalis Krisztust, ő ugyanis a Krisztus képünk, mi magunk. Az erőszakosságunkkal, előítéletünkkel, a kioktató, intoleráns ránk ruházódó Énünk. Szépnek tetszelgéssel, köpönyegforgatással, át és átöltözésekkel. A perszonális Jézus az ideánk, a vitathatatlan, feltétel nélküli jó.
Jaj, sokat beszélek. Ezek vannak ebben a képben, az átöltöző Krisztusban. Hogyisne látszódna a hosszú utú busz utasainak, abban az Én-zúzó vízióban.
És mert hosszú út, országokon át, ezért nemzetközi a cím, Long distance bus. Ennek még plusz hozzáadó jelentése is van, de elég. Köszönöm, hogy beszélgettünk. | 93.
| 2021.12.01 03:08 | Köves István - szerki -- meo | On a long distance bus
|
| Válasz erre | Nem tudom, lehet-e jobb zárlat. Nyitott olvasója voltam a versnek. Úgy éreztem, érdemes figyelmemre. Aztán elbizonytalanodtam, mintha elvesztettem volna a kapcsolatot, kiestem a vonatból. Próbálom látni azt az "átöltözést" - egyelőre nem megy. Segítene? | 92.
| 2021.09.18 08:04 | Szilvási István -- Moi aussi
|
| Válasz erre | Ó de gyönyörű. Megfoghatatlant tartani. Verset kíván. Megírod.
Ezt valamibe én is. | 91. 0 25 50 75 100 |
|
