Herczeg Zoltán
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
13.
| 2012.08.15 07:42 | Stiller Kriszta - szerki -- meo | Elég már!
|
| Válasz erre | Ez így túl sok, a huszada is elég lenne. A rímek nem jók, a ritmikája is következetlen, mintha több külön vers lenne. Vannak benne használható sorok, pl "sétáltunk a fák között, a szilánkos havon" "Kedvesem angyalt faragott hanyatt dőlve" az ilyenekkel lehetne valamit kezdeni. | 12.
| 2012.08.14 21:34 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | Válasz nélkül
|
| Válasz erre | "Elbukott tervek vázaira akasztom a jövőt;"-hogyan képzeljük el az elbukott tervek vázait? milyenek ezek a vázak pontosan, hogyan néznek ki, mire hasonlítanak leginkább? emberi, állati csontvázakra, valami fémszerkezet esetleg...? ezekre a vázakra hogyan lehet akasztani (vagy felakasztani) bármit is? ez egy fogas? úgy érzem, ezek csak szavak egymás után, és ez általában értelmetlenséget, pontatlanságot szül. nem sikerült túl jól ez a kép, és versindításként általában problematikus tud lenni az ilyesmi. | 11. 10.
| 2012.03.04 09:40 | Herczeg Zoltán -- re: :)))
|
Válasz erre
Előzmény | Igen kedves Krisztina. Pontosan erről van szó. Nem a kritika volt a lényeg, hanem, hogy két különböző irányzat, vagy ízlés találkozott. S persze az is szerepet játszott, hogy ebből az igen egyszerű, félreérthetetlen írásból rossz következtetésre jutott a bíráló. Az emberi tartásról szól a versem, nem másról.
Köszönöm, hogy ismét itt... | 9.
| 2012.03.03 17:37 | Mórotz Krisztina -- :)
|
| Válasz erre | "a múlt lassan elgyalult."-giccses is, és közhelyes egyben. angyal-ördög motívumok használata nem túl újszerű, szóval más formában, máshogyan kellene az "ördögiességet" megragadni, túl egyszerű eszközt választott ehhez, mert megelégszik készen kapott dolgokkal, formákkal. angyal, ördög, porba hullt szárny, jövő, múlt-ezek mind-mind nyelvi klisék, közhelyek.
mit fontosnak, vagy használhatónak tartok ebből a szövegből, az ez a két sor: "Mi mást kérhetnék vajon tőled ott fenn?/Legyél akár földi, vagy éppen égi uraság;" Más kontextusban talán működőképes lehet. Javaslom hagyja ezt a versét Zoltán, fogalmazza meg egy másikban, máshogyan. A mondanivalója is eléggé zavaros egyébként és sutácska, ugyan már, mit is mond ki ez a zárlat? Hogy amíg érzékelem a világot, amíg élek, addig nem Istené a lelkem? Micsoda evidencia, ejjj!!!"
Tudod, hogy én örültem amikor ilyen hosszú kritikákat kaptam? Ezt hidd el! Első meóm valami olyasmi volt, hogy döntsem el, mit akarok vadvirágot szedni , vagy lébecolni, és Zoltán én vagyok az , ki nem mindig bírom a kritikát! Maradj, és nézz körül. Két mondatot érez jónak? Olvas ő is! Nem a legsikerültebb versed, de üsse kő!
:) Hidd el tudom mit mondok! És remélem, hogy megnyitod Mindannyiunknak át kell esni egy két há gyerekbetegségen... :)) Azokból a versekből meríthetnél! | 8.
| 2012.03.03 17:10 | Mórotz Krisztina -- :)))
|
| Válasz erre |
Zoltán, a versed négyszer elolvastam:) Eljutottam hozzá, eljutott hozzám. És hidd el nem akartam rosszat neked!
Arra gondoltam, ami persze botorság volt részemről, hogy higgadtabban kérdezz rá, miért érzi
a másik giccsnek, és versparódiának! Elolvasta.Mindannyian kaptunk jó, vagy rossz vagy fáradtabb kritikát..Nem érzem én rossz kritikának. Két különböző ízlésirány csapott össze.
Hidd el nekem itt ez történt. Az a két vers is segítség, de majd én elteszem, kész:))
| | A fenti posztra érkezett válaszok: Herczeg Zoltán | 7.
| 2012.03.03 16:52 | Herczeg Zoltán -- re: Elég már!
|
Válasz erre
Előzmény | Köszönöm Marianna, hogy Te legalább a versemhez is eljutottál. Persze, szívesen fejlődne az ember, ha van vélemény a vers alatt, de a teljes érdektelenség a verseim felé, részemről ide felrakni valamit, hiábavalóságnak tűnik. Még egyszer mondom, nincs bajom a kritikával, ha az valóban, érdemben a versemmel foglalkozik. Ha egyszer eljutsz az ominózus versemhez, akkor kíváncsi lennék, hogy szerinted is arról szól, hogy kié a testem, vagy a lelkem?
Köszönöm a kedves marasztalásod. Az első dolog ami jól esett az oldalon.
Barátsággal
Zoli | 6.
| 2012.03.03 16:41 | Herczeg Zoltán -- Re
|
| Válasz erre | Kedves Krisztina!
Én a leírtakat a vers alá szántam, hogy a fórumban jelent meg, azt nem tudom miért van. Mindenesetre érdemes lenne az előzményeket is ismerni, nem? Valahol biztosan megtalálhatóak. Különben úgy gondolom kiálltam a versem mellett. Olyan félreértelmezett elemzést kaptam, hogy elsőre azt gondoltam, Gábor olvasatlanul írta le, amit leírt.
Az, hogy az oldalt kritizáltam? Érdekes! December valahányadika óta, senki nem tisztelt meg a véleményével a VERSEIM-nél, a véleményemre azonnal jött reagálás. Ja, és ha van véleményem, és van FÓRUM, és én azt tisztességes hangnemben teszem, hát hadd tegyem meg, hogy leírom.
Azért köszönöm legalább a fórumban leírt szavaimra fordított figyelmet. | 5.
| 2012.03.03 15:46 | Mórotz Krisztina -- re: kritika kritikája
|
Válasz erre
Előzmény | Szerintem kritizáld a versed! Miben téved a szerkesztő, hol téved, azzal vitázz! Miért nem giccs mi a giccs.Magyarán ilyenkor állj ki a VERSED mellett. Hm . semmi közöm hozzá, de ezt tenném. Mert van kinek mulik a verse,
és azonnal... | 4.
| 2012.03.03 15:31 | Janáky Marianna -- Elég már!
|
| Válasz erre | Kedves Zoltán, ha akarsz fejlődni, szerintem maradj. Megéri, bár nehéz elviselni a kritikákat.
Több mindenben igazad van, de attól nem lesz jó a versed.
Egyelőre örülj a kötetednek! :)
Barátsággal,
Mariann | | A fenti posztra érkezett válaszok: Herczeg Zoltán | 3.
| 2012.03.03 15:06 | Herczeg Zoltán -- kritika kritikája
|
| Válasz erre | Bizonyára a fórumban írt méltatlankodásomnak köszönhető ez a "remek" elemzés. Általában bírom, elviselem a kritikákat, még akkor is, ha a versem olvasása, és a kritikai észrevétel között - figyelmetlen olvasás okán - nincs szoros kapcsolat. Az sem zavar, hogy az ízlésbeli különbözőségek tükrében a szerkesztő a "múlan DOKK"-ba száműzte a verset. Ami viszont zavar, hogy semmi olyat nem tartott tiszteletben a szerkesztő, ami lehet, hogy a vers írójának fontos, mint stilisztikailag, mint a vers mondanivalóját tekintve. Csak kérdezem: Ugye nem kell úgy írnom, ahogyan Gábor azt elvárja, vagy megmondja? No, erre nem is kell válaszolni, mert ez a tipikus "költői kérdés volt. Példa verseket tenni a versem alá, hmm... egy kicsit bizarr ötletnek tartom. Én is olvasok másokat, találkoztam mindenféle stílussal. Van amit a magaménak érzek, amivel tudok azonosulni, van amivel nem. Megkockáztatom, hogy mások is így vannak ezzel.
Amelyek miatt mégis válaszolok erre az elemzésre, azok a következőek:
Szerintem tévúton jár az aki úgy próbál meg szétboncolni egy verset, hogy kiemel egy-két szót, majd azokat jelzőkkel titulálja. "ördög, angyal", s hasonlók. Nem ördögökről, és angyalokról szól a vers! Nem hiszem, hogy a tiszta érthető Magyar kifejezéseket nem lehet érteni, azokat a helyükre tenni. Hogy giccses lenne? Na, erre én azt mondom, hogy ízlés dolga. Én meg a nyakatekert, érthetetlen, költőieskedő, blikkfangokat pufogtató irományokat nem szívlelem, de a kötelező tiszteletet még ezeknek a próbálkozásoknak is megadom. Többek között azon csodálkoztam a kritika olvasásakor, hogy ez az ember vajon értette a tartalmat? Vagy egy számára nemes bosszúnak hitt riposzttal felelt a fórum bejegyzésemre, ahol az oldalt kritizáltam, miszerint olyan módon le van klikkesedve, hogy az már nevetséges. Tettem egy próbát a napokban. Feltettem még egy verset - ígérem, az utolsót -, hogy vajon az ünnepekre való hivatkozás mennyire állja meg a helyét. Jelentem, semennyire. Ugyanúgy érdektelenségbe szaladt a versem, mint az előző három ide feltett írásom.
Legyen az oldal iránti csalódottságomra, és az érdemtelen kritika okozta "traumámra" a gyógyír, (: hogy a - nem magán - kadás alatt álló kötetem (melyet az Írószövetség egy független tagja lektorált) címadó verse: "Egyenes derékkal" címet viseli.
Maradok tisztelettel:
Herczeg Zoltán | | A fenti posztra érkezett válaszok: Mórotz Krisztina | 2.
| 2012.01.19 19:19 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- re: meo | Egyenes derékkal
|
Válasz erre
Előzmény | hoztam két Nagy Gábor verset, angyalosat, hátha segítségére lesz:
Margaréta angyallal
Margarétát zabál egy hófoltos szárnyú
angyal. Ajkán virágpor csordul.
Szeretném kitépdesni a szárnyait.
Hóban fürdetni festett arcát,
szájába tömni a havat, míg belejajdul.
Aztán térdet-fejet hajtani, vigyen.
Ragadjon el, alázatos szolgát,
kihörpintem helyette a hold-kupából
mind az aszút, s kortyonként
csorgatom a szájába: részegedjen.
S legyen hozzám kíméletes.
Hisz nem vagyok ura magamnak.
Letaglóz minden hajnal, minden alkony
fölemel. Az éjnek áldozom
kigombolt mellkasom. Nyakszirtem
a virradat bárdja alá hajtom.
Napközben bilincsbe verve kullog
mellettem az árnyam.
Angyalt is, akármily megviselt, törődött
küldöttjét a túlpartnak, csak néha látok.
Nem mehetek közelébe: fölperzselne
tekintete, mint a tarlót. Lesből
figyelem, milyen együgyű közönnyel
falja a margarétát.
Fű angyallal
Hengergőzik a fűben. Oldalra
fordul, bal melle mint kelt tészta
remeg, csípőjéről harmatcsepp
gurul le. Mellette tüllruhája,
hártyaszárnya ledobva – halott szitakötő.
Dőzsöl. Ha kérdeznék, nem tudná
küldetését, nem tudna Istent.
Ínyéhez tapad a nyelve. Inna.
Érzi, ahogy nő a haja. A körme.
Nem öleli vissza a fű. Belemarkol
az agyagos földbe. Még, még, mélyebbre váj.
Hasára fordul, belesüpped. Körülfolyja
a ragacsos agyag, beleolvad. Sziluettjét
a szürkeség pikkelybőrét széthasító
nap dagálya mossa el.
| 1.
| 2012.01.19 19:13 | Tesch Gábor Ferenc - szerki -- meo | Egyenes derékkal
|
| Válasz erre | Zoltán, az igazat megvallva, inkább tűnik a szöveg valamiféle versimitációnak, a rímkényszer okozta darabosság, és pontatlanság felettébb feltűnő, hiszen a tartalom sokszor csak a rímek kedvéért alakul úgy, ahogyan alakul, még akkor is, ha az értelmetlennek tűnik, vagy hiábavalónak. Legtöbb helyen modoros, nem igazán természetes a versbeszéd, mondom, mintha egy versparódiát olvasnék, egy 17. századi vers paródiáját: "Méltóságom a barikád omló létemen/azt ne gyalázza galád mód soha, senki!"... omló létem... galád mód... ezek manírosak, költő így ma nem beszél, tessék több természetességet belevinni, tessék kortársiasabb gesztusokat belevinni, és sokkal több kortársat olvasni.
Már csak egy ócska ördög vagyok,
letépett angyal szárnyam porba hullt,
nem érdekel a jövő mit gagyog,
a múlt lassan elgyalult."-giccses is, és közhelyes egyben. angyal-ördög motívumok használata nem túl újszerű, szóval más formában, máshogyan kellene az "ördögiességet" megragadni, túl egyszerű eszközt választott ehhez, mert megelégszik készen kapott dolgokkal, formákkal. angyal, ördög, porba hullt szárny, jövő, múlt-ezek mind-mind nyelvi klisék, közhelyek.
Hosszú éveim, csupán csacska percek,
kacagok, miközben könnyem csorog,
Istenné lenni? Áh! Maradtam a Herczeg,
kiben csalódás ácsorog."-tipikus példája annak, amikor a szöveg a rímeltetés miatt válik értelmetlenné. A képzavarok használata nem válik a szöveg előnyére. Egyébként a "rímek"/asszonáncok is laposak, sekélyesek inkább.
Amit fontosnak, vagy használhatónak tartok ebből a szövegből, az ez a két sor: "Mi mást kérhetnék vajon tőled ott fenn?/Legyél akár földi, vagy éppen égi uraság;" Más kontextusban talán működőképes lehet. Javaslom hagyja ezt a versét Zoltán, fogalmazza meg egy másikban, máshogyan. A mondanivalója is eléggé zavaros egyébként és sutácska, ugyan már, mit is mond ki ez a zárlat? Hogy amíg érzékelem a világot, amíg élek, addig nem Istené a lelkem? Micsoda evidencia, ejjj!!! | | A fenti posztra érkezett válaszok: Tesch Gábor Ferenc - szerki | 0 |
|
