Kolda Nikolett
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
3.
2.
2018.04.15 15:38 | Várkonyi Miklós - szerki -- meo | Lélek rabja
|
Válasz erre | Kedves Nikolett,
Mivel bőven hagyott már nyomot a virtuális térben, nem bonyolult kideríteni, hogy jelenleg éppen középiskolás. Ez még a kutatás, keresés, kísérletezés életszakasza, bizonyára többen is biztatják, hogy merítsen ki minél több lehetőséget. Az itt közzétett verse nem előzmények nélküli, ismert alkotók is követik ezt az írási technikát. Érdemes azonban az így kapott terméket gondosan átnézni, mert például az a záró kép, hogy valaki egy ládáBAN reményeket enged, meglehetősen frivol. |
1.
2018.04.08 13:49 | Várkonyi Miklós - szerki -- meo | Ember, mint Idő foglya
|
Válasz erre | Kedves Nikolett,
Jól megdolgoztatja ez a szöveg az olvasót, már formailag is: a nem kevés soráthajlás gördülékeny egybeolvasását nem könnyítik meg a sorkezdő nagybetűk. Nem is egy olyan meglepő megfogalmazás van, amelyek kibontásához egyetlen elolvasás nem elég, például: "tüdőm legmélyebb neszének szele"; "régóta áhított árnyad csuklón szorít"; "elenged kellő piheként". A keresztrímes sorok összecsengetésének minősége többnyire korrekt, bár több esetben is szívesen él a toldalékok által nyújtott könnyítésekkel. Egy letisztultabb megfogalmazás sokat könnyíthetne a befogadáson. |
0